Akikért szurkolhatunk

Fényes időkre tekinthetünk vissza öttusában. Az elmúlt években lejátszódott generációváltást követően most új arcoknak szurkolhatunk Londonban. Fiatalság bolondság? Vagy inkább boldogság? Nemsokára kiderül… Balogh Gábor sydney-i ezüstje és Vörös Zsuzsanna athéni aranya után a kínai fővárosban nem úgy sikerültek számunkra az öttusaversenyek, ahogyan vártuk volna. Kinek a ló, kinek a rossz forma okozott gondot, mindenesetre két-két női, illetve férfiversenyzőnk is medália nélkül maradt. Ám azóta új sportolók tűntek fel és szereztek érmeket a legkülönbözőbb világversenyeken.

Maroknyi elszánt csoport várakozik a Jászai Mari téri hajókikötőben. Köztük én is. Rekkenő a hőség, árnyék sehol. Várunk. Várunk. Várunk. Eltelik öt perc, tíz, húsz, huszonöt… Enyhe napszúrásfélét érzek, de nem mozdulok. Mások sem. Már réges-rég eljuthattunk volna célállomásainkra villamossal, metróval, gyalog, talán még úszva is. Ám mi kitartóak vagyunk és elszántak. Kalandvágyók és kíváncsiak. Leginkább pedig türelmesek.

Fekete István halálának negyvenkettedik évfordulóján a Mecsekerdő Zrt. Sásdi Erdészetének kezdeményezésére Bakócán felújították és megáldották az író által kedvelt régi keresztet.