Egyszerűbb megoldásokkal a jövőnk érdekében

Teremtésvédelem

Regnum Marianum: Mária országa, Magyarország. Szent István királyunk halála előtt Szűz Máriának ajánlotta fel a Szent Koronát és az országot. Mit kell tennünk ahhoz, hogy az állam és polgárai méltóak legyenek erre a kegyre? Az állampolgárok teszik a dolgukat, mindenki ott, ahol szükség van rá. De vajon az állam teszi-e a dolgát? Felhasználja-e mind a válságos idők szorításait és kényszerű tanulságait, mind pedig a kegyelmi időszakokat arra, hogy jobbá, hatékonyabbá, takarékosabbá, emberközelibbé tegye intézményei, hatóságai és más eszközei működését?

Egyetem az interneten

Van még jó hírünk

Internettel átszőtt életünk talán legnagyszerűbb lehetősége, hogy az emberi tudás, a tudományos ismeretek sokkal könnyebben és gyorsabban átadhatók, mint régen. Ma már nem kell feltétlenül legyőznünk a távolságot ahhoz, hogy megismerjünk egy, a Föld túloldalán tett új felfedezést, és nem kell évekig várnunk, míg egyáltalán eljut hozzánk a híre. A távoktatás és így az élethosszig tartó tanulás fogalma is új értelmet nyert – a nyelvtanfolyamoktól a szakmát adó kurzusokig számtalan lehetőség kínálkozik azok számára, akik képezni szeretnék magukat.

Zarándokút ezer kilométeren

Bíborosi áldás a Mária Útra

Többéves előkészítő munka után a Mária Út Közhasznú Egyesület megnyitja a zarándokok előtt a Mariazellt Csíksomlyóval összekötő gyalogos zarándokútját. A közép-európai zarándokút-hálózat kelet–nyugati főága elkötelezett önkéntesek, lelkes civilek, egyházi és önkormányzati segítők, erdészetek, anyaországi és határon túli partnerek támogatásával, példaértékű összefogásával születhetett meg.

Erdő Péter bíboros augusztus 15-én hivatalosan is megnyitotta a Mária Utat a zarándokok előtt. Esztergomban megáldotta a Mária Út kelet–nyugati, Csíksomlyót Mariazellel összekötő ágát. Az eseményre gyalogos zarándokcsoport érkezett a Mária Úton Budapestről és Tatabányáról.

Olimpikonjainkért adtak hálát

Szeged–csanádi egyházmegye

A magyar olimpikonokért szólt az ima vasárnap a Szeged–csanádi egyházmegye katolikus templomaiban. A szentmisék hálaadó könyörgésében az olimpia hazai versenyzőiről emlékeztek meg – mondta el az MTI-nek a kezdeményező, Kiss-Rigó László megyés püspök, aki hangsúlyozta: „Olimpikonjaink nemcsak a sportban teljesítettek óriásit, hanem jellemben is hatalmasak, és példaképek lehetnek mindannyiunk számára.”

Több mint száz templomban hangzott el a könyörgés, amely hálát ad a magyar sportolók kiváló olimpiai eredményeiért, s példaként mutat rájuk a helyes önismeretben, akaraterőben, áldozatvállalásban, egymás iránti szolidaritásban, összetartozás-tudatban, a közös sikerek örömében és az élet szabályainak betartásában.

A klarisszák nyolcszáz éve

A szemlélődő szerzetesközösség jubileumán Szerte a világon idén ünnepli fennállásának nyolcszázadik évfordulóját Assisi Szent Klára rendje. Ebből az alkalomból augusztus 10–12. között lelki napokat tartottak Csíksomlyón a ferences kolostorban és a Szent Ágnesről nevezett Csíksomlyó Ágacskája klarissza monostorban.
A klarisszák a franciaországi Le Rameau de Sion monostor segítségével csaknem kétszázharminc év után, 1995-ben telepedtek meg újra Magyarországon, majd 2000-ben Erdélyben is. A Szent Ferenc lelki társa, Assisi Szent Klára által alapított szemlélődő rend az egyetlen középkori női közösség, amely a II. József-féle feloszlatásáig folyamatosan működött Magyarországon. Első kolostorukat 1239-ben alapították Nagyszombatban, Árpád-házi Szent Erzsébet szentté avatásának emlékére. A legjelentősebb monostoruk Óbudán működött, de volt házuk Budán, a Várban és Pesten, a Szerb utcában is.

Szent István hite

Sokszor gondolkodunk úgy a szentekről, mintha nekik könnyű lett volna hinni. Hiszen szentként éltek. Szent István királyról is élhet bennünk olyan képzet, hogy erős, mindenekfelett álló nagy uralkodó volt, akit a kísértések és a mindennapi bűnök messze elkerültek, mert nemcsak az országán, de önmagán is keményen uralkodott. Aztán, ha közelebbről megnézzük az életét, kiderül, hogy gyengeségei és az őt ért csapások – elsősorban gyermekei halála – könnyen taszíthatták volna a hitetlenségbe. Ki tudja, élete vége felé megfordult-e a fejében, hogy elhagyta őt az Isten, akit egész életében szolgálni szeretett volna, és Krisztus, akinek tanítását meg akarta gyökereztetni a magyarok között.

Gyerekszáj

Rotakapával az Úr szőlőjében

– Ágnes nővérnek hol van a kislánya? – kérdi Zsuzsi.
– Nincs kislányom.
– Miért nincs?
– Mert nem mentem férjhez.
– Nem? Miért nem?
– Mert így nincs gondom a családra, és többet tudok dolgozni az Úr szőlőjében.
– Az Úr szőlőjében? – álmélkodik Zsuzsi. – Hát azért kár … mert egy rotakapát lehetett volna venni, azzal gyorsan lehet dolgozni, és mégiscsak jó lenne, ha lenne kislánya!

Kőrösi Erzsébet Ágnes
szociális missziós nővér,
Gyöngyös

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.