Fond tovább!

Háló Jazz Klub a Loyola Caféban

A Háló Közösségi Központ helyszín hiányában még 2011-ben bezárta kapuit. A 2008-tól működő helyszínen rendszeresen szerveztek irodalmi kávéházat, közéleti klubot. Itt tartotta összejöveteleit a Sándor Kör, a Zsinati Klub, a Keresztény Ökumenikus Baráti Társaság, és itt találtak otthonra a csángó keresztszülők programjai, valamint számos könyvbemutató és jótékonysági rendezvény is. Végre elérkezett az újrakezdés ideje: minden hónap első keddjén a magyar jazzelőadók krémje zenél majd a Loyola Caféban – a Háló szervezésében.

„A kisebb részletekből a nagyobbak felé”

Száztíz éve született Breuer Marcell

Ha a modern építészet és lakásberendezés kerül szóba, általában a végletekig leegyszerűsített mértani formák, a négyzet, a téglalap, szűk belső terek jutnak eszünkbe. Álló vagy fektetett gyufaskatulyákra emlékeztető lakótelepi házakat a hatvanas évektől építettek Magyarországon a panelprogram keretében. Meglepő, hogy a mai középületeket és a társasházakat is gyakran jellemzi minimális élettér. Ez azonban nem volt mindig így.

Breuer Marcell magyar származású építész és formatervező azok közé tartozott, akik hihetetlen nagyvonalúsággal használták a korszerű anyagokat, a vasbetont, a fémet, és ha kellett, a fát épületeik és bútoraik megtervezésénél. A Szent János apátsági templom Minnesotában manapság is különlegességnek számít. A barnás színű létesítmény magával ragadja az érkezőt. A templomcsarnok előtt már messziről látszik egy hatalmas vasbeton harangláb. Az épületet nemcsak méretei teszik monumentálissá, hanem belső arányai is.

Lemezajánló

Korszakok határán

A zene éppúgy lehet önmagán túlra mutató korlenyomat, mint időtlen elmélkedés tárgya – elég, ha belehallgatunk Gryllus Dániel és Sumonyi Zoltán Pál apostolának újrahangszerelt változatába vagy a taizéi énekeket megszólaltató, Jézus eljön hozzád című, magyar nyelvű albumba.

Az idősebbik Gryllus testvér 1991-ben megjelent első biblikus albuma a rendszerváltozás éveiben megszaporodott vallásos zenei kiadványok egyik emblematikus darabja volt. A citerára épülő, eszköztelen előadásmód és a veretes szöveg egyszerre idézte meg a közel-keleti ókor világát, az ősegyház kegyelmi időszakát, valamint a szovjet diktatúra alól éppen felszabaduló hazánk közösségépítő lelkesedését.

Kantáta három hangra – és egy költőre

Dóczy Péter rendhagyó meghívója„Három fiatal nő, a nyári napéjegyenlőség éjszakáján, egy kastély teraszán ül az Alpok között, erdőktől, szőlőktől és búzamezőktől körülvéve. Laeta, Fausta, Beata; az első latin, a második lengyel, a harmadik egyiptomi. Laeta menyasszony, Fausta távol van férjétől, Beata özvegy. Azt is mondhatnánk: az első a szőlőfürt, a második a búza, a harmadik az árny. Álmodoznak, szemlélődnek, beszélgetnek, énekelnek. Ez az az éjszaka, amikor a nap megáll, amikor a természet – elérkezve a teljes kibontakozáshoz – ünnepélyes várakozásban marad.”

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.