Fohászok a magyar családokért

Mindszenty-emlékzarándoklat Máriaremetére

Jubileumi, engesztelő zarándoklatot tartottak szeptember 15-én Budapesten, annak emlékére, hogy hatvanöt évvel ezelőtt hirdette meg Mindszenty József bíboros, hercegprímás a Boldogasszony évét. Az akkoriban országszerte megszervezett zarándoklatok és lelki programok egyik legjelentősebb eseménye volt a városmajor-máriaremetei férfi zarándoklat. Érseki székfoglaló beszédéhez hűen a százezer fős menet élén Mindszenty József haladt. „Akarok jó pásztor lenni, aki – ha kell – életét adja juhaiért, Egyházáért, hazájáért. (…) Akarok lenni népem lelkiismerete, hivatott ébresztőjeként kopogtatok lelketek ajtaján, a föltetsző tévelyek ellenében az örök igazságokat közvetítem népemnek és nemzetemnek.”

Magyar kiválóságokra emlékeztek

Van még jó hírünk

A száz éve született Szentágothai János agykutatóra kerekasztal-beszélgetéssel, Solti György karmesterre pedig koncerttel emlékeztek szeptember 14-én az ENSZ Nevelésügyi, Kulturális és Tudományos Szervezete (UNESCO) párizsi székházában. Tudomány és zene címmel, Irina Bokova főigazgató fővédnökségével rendezték meg az emléknapot, amelyen az agykutató lánya, Szentágothai Klára és a karnagy özvegye, Lady Valerie Solti is jelen volt. A kerekasztal-beszélgetést Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke és Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, a magyar UNESCO-bizottság elnöke – Szentágothai János veje – nyitotta meg.

A kisebbségi létről a hit fényében

Kárpátaljára látogatott Erdő Péter bíboros

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek Majnek Antal munkácsi megyés püspök meghívására szeptember 16-án Kárpátalján, a beregszászi Szent Kereszt Felmagasztalása-templomban mondott búcsúi szentmisét, majd részt vett a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartott ünnepségen, és megáldotta Mádl Ferenc köztársasági elnök emléktábláját.

Fohászok a magyar családokért

Mindszenty-emlékzarándoklat Máriaremetére

A Mindszenty-zarándoklat menetébe bekapcsolódtak az eddig már kilencezer kilométert megtett és éppen hazánkon áthaladó „Tengertől tengerig” életvédő zarándoklat résztvevői is a czêstochowai Fekete Madonna kegyképének hiteles másolatával. Az elhangzó fohászok az édesanyákért, a családokért, a gyermekekért, az élet tiszteletéért és védelméért is szót emeltek. Az imák mellett különböző témaköröket érintő elmélkedéseket hallgathattak meg az úton lévő hívek. Blanckenstein Miklós, az esztergomi szeminárium rektora a papi és szerzetesi hivatások ébresztéséről, Székely János esztergom–budapesti segédpüspök a hit évéről, Janig Péter kórházlelkész a szenvedés, a betegség elfogadásáról, Bíró László püspök pedig a keresztény családról beszélt.

Tíz éve avatták szentté

Pio atya a szeretetért

A délolasz kapucinus szerzetes, Pio atya közismert és közkedvelt szent. Valószínűleg rendkívüli adományai tették híressé: fiatalkorától magán viselte Krisztus megváltó sebeit, látomásai voltak, bilokált (egyszerre két helyen volt jelen), különösen gyóntatóként léleklátó volt, gyógyító erővel bírt, és jövendölt.
Benevento tartomány Pietrelcina falujában született 1887- ben. Szülei hét gyermeke közül a negyedik volt Ferenc. 1903-ban lépett be a kapucinus rendbe, ahol a Pio (Piusz) nevet kapta. Igazán példás élete azonban már korábban megkezdődött. Nagyon hamar fölébredt benne a vágy, hogy szenvedhessen Jézus szeretetéért. Valójában ebben vált igazán nagy szentté.

Széchenyi mint pótcselekvés?

Nehéz lesz ebben az országban bármiről is konszenzusra jutni. Egymás elképzeléseinek tiszteletben tartásáról, megértésről, megbecsülésről már szót se ejtsünk, ha a legnagyobb magyar nevének méltó megörökítése is rosszízű viták tárgyává válhat.

Történt, hogy Pálinkás József professzornak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének indítványára Tarlós István budapesti főpolgármester azt javasolta a fővárosi közgyűlésnek, hogy az V. kerületi Roosevelt teret – ahol az Akadémia épülete áll – nevezzék át a tudós testület alapítójáról Széchenyi térré. Az Akadémia vezetője azzal indokolta a kezdeményezést, hogy a volt amerikai elnök „semmilyen történelmi összefüggésbe nem hozható” azzal a közterülettel, amelyen Széchenyi István alkotásai – az Akadémia, a Lánchíd, az első magyar dunai gőzhajóállomás – találhatók. A főpolgármester és az elnök egyetért abban, hogy az egykori amerikai elnökről egy vele összefüggésbe hozható másik közterületet célszerű elnevezni.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.