Tizenöt éves a Rév, ötéves a Szikla

A karitász mindkét intézményében ezért dolgoznak, ezzel esélyt adnak a pszichiátriai betegségben szenvedőknek és a szenvedélybetegeknek. A karitászszakemberek munkáját kitüntetésekkel ismerték el, melyeket a szombathelyi karitászt alapító Konkoly István püspök és Veres András megyés püspök együtt adták át.

Tuczainé Régvári Marietta, az egyházmegyei karitász igazgatója megköszönte az egyházi méltóságok évtizedek óta tartó tevőleges segítségét az intézmények működtetésében, majd a népes hallgatóság komoly tudományos előadásokat hallgathatott meg. Sámsonné Sándor Ágnes és Farsang Petra a Szikla öt évéről beszélt, Bender Zsuzsanna főorvos pedig a pszichiátriai betegek rehabilitációjának módszereit ismertette. Van kiút a rabságból címmel a szenvedélybetegekkel foglalkozó Rév Szolgálat vezetője, Ráczné Korom Krisztina szólt intézménye tizenöt évéről, majd a jeles budapesti szakember, Funk Sándor előadása zárta az eseményt a drogfogyasztás veszélyeiről.

Gyerekszáj

„Intersüti”

Marci unokám óvodáskorában rajongott a vonatokért. A férjem télen-nyáron minden alkalommal kisétált vele az állomásra, ha nálunk voltak. A mozdonyvezetők már jól ismerték, föl is vették maguk mellé a vonatra, ami, persze, nagyon tetszett az unokánknak. Hazaérve egy alkalommal édesanyja megkérdezte Marcit, mi volt aznap az állomáson. Marci így felelt: „Egy nagyon érdekes nevű vonat jött Budapestről. Intersüti a neve.”

Gyógynövények begyűjtése

Az ősz nem csupán a gyümölcsök betakarításának ideje, hanem a gyógynövények begyűjtésének és szárításának évszaka is.

A begyűjtés és a szárítás gondos odafigyelést igényel. Soha ne tövestől tépjük ki a növényeket, hanem csupán a leveleket, a szárakat vágjuk le, vagy a bogyókat szedjük le. A csomókba kötött, névvel megjelölt leveles hajtásokat szárral felfelé aggassuk meleg, árnyékos helyre, míg teljesen megszáradnak. Ügyeljünk arra, hogy a szárításra kijelölt hely szellős is legyen. A megszáradt leveleket morzsoljuk szét, a szárakat pedig vagdaljuk apróra. Egyes növényfajoknak a gyökereit gyűjtjük gyógyászati célból. A kiásott gyökereket mossuk tisztára, aprítsuk fel, és papíron vagy textilkendőn szárítsuk meg, szintén szellős, árnyékos helyen.

Angyal Siófokon

Mostantól angyal vigyáz majd a balatoni városra. Nem is akármilyen: a béke jóságos angyala. Nem is akárhonnan: Moszkvából. A bronzszobrot a Finnugor Világtalálkozó nyitónapján avatták fel, ugyanis szeptember 5. és 7. között hazánk, illetve Siófok adott otthont a Finnugor Népek VI. Világkongresszusának. Az angyalszobor a Jótett Világa Jótékonysági Szervezet Nemzetközi Szövetségének, a Kultúra és Művészet Nemzetközi Akadémiájának, valamint az Orosz Nyelvű Írók Nemzetközi Föderációjának közös ajándéka, s a város alpolgármestere szerint a magyar és az orosz nép közeledésének, együttműködésének szimbóluma is lehet.

Szerzetesnő a célban

Madonna Buder évek óta meghökkenti a világot. Legutóbbi teljesítményéhez hasonlóra pedig még senki sem volt képes. A nyolcvankét éves szerzetes nővér a napokban teljesítette a kanadai Ironman (Vasember)-viadalt. 16 óra 32 perces eredménnyel ért célba 3,8 kilométer úszás, 180 kilométer kerékpározás és 42 kilométer futás után.

Portugál tájakon

Könyvespolcra

Váratlan meglepetések, meghitt pillanatok, humoros epizódok jellemzők e kötetre, amely a nagy sikerű Út a csillagok alatt folytatása. Tokaji Ferenc hiteles és nagyon személyes beszámolóját olvashatjuk arról az embert próbáló zarándokútról, amelyet kevesen vállalnak: a portugáliai Fatimából, „a világ oltárától” indulva jut el a vándor a spanyolországi Santiago de Compostelába. A szerző először 2005-ben vágott neki a hosszú útnak, s később többször is visszatért. Egy interjúban azt nyilatkozta: a „mi végre vagyunk ezen a világon?”, „mi értelme annak, amit teszünk?”, „hová vezet az út?” kérdésekre kereste a választ, amikor nekivágott az El Caminónak. „A magány, a fizikai igénybevétel, a természet közelsége, az órákig tartó gyaloglások meghozták a testi és lelki megtisztulást is.

Komolyan venni a játékot

Könyvespolcra

Régóta tudjuk, hogy az állandó rohanás, a zaj, a számtalan stresszforrás megnehezíti a harmonikus életritmus kialakítását. Épp ezért a mentális betegségek is egyre elterjedtebbek. A szakemberek szerint már minden negyedik embert érintenek életük egy bizonyos szakaszában. Nem kizárt, hogy nyolctíz év múlva a depresszió lesz a legáltalánosabb betegség a fejlett világban. A szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a mentálisan beteg szülő vagy szülők gyermekeire még inkább oda kell figyelni az intézményi szocializáció terepén, a bölcsődékben, az óvodákban, az iskolákban. Az egészséges fejlődéshez ugyanis nélkülözhetetlen valamifajta segítség, s az a gyerek, aki otthon nem kapja meg a szükséges támogatást, esetleg önmagát okolja a szülő betegsége miatt.

A nevelés százéves műhelye

Kisdiákként eleinte nehezen igazodtam el a hatalmas épület labirintusában, de aztán igen otthonosan éreztem magam benne. Amikor pedig az 1948-as évnyitón Abody Béla nyilván mások által írt beszédében odáig jutott, hogy mostantól „a szellem napvilága” ragyogja majd be iskolánkat, bizony botrányba, füttykoncertbe fulladt a szónoklata. Mi másképpen éreztük. Még azelőtt, hogy megismerhettem volna új iskolámat, pedagógus édesapámtól hallottam, hogy amikor érettségi elnökként valahol a ciszterci atyák vendége lehetett, másutt szerzett tapasztalataitól eltérően vacsora után itt nem széledt szét a tanári testület, hanem beszélgetve, esetleg tarokkozva együtt maradt.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.