Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 1627 a 2757-ből - Magyarország katolikus hetilapja

„Leletek”

2012-09-21 Szerző: Rosdy Pál

Pázmány magánkönyvtárából

A budapesti Egyetemi Könyvtárban Knapp Éva tudományos főmunkatárs szeptember 13-án bemutatta Pázmány Péter pozsonyi magánkönyvtárának idekerült részét, melyet az általa kidolgozott tudományos módszerrel azonosított.

A magánkönyvtár sorsa régóta foglalkoztatja a kutatást. A kötetek egy része nagy valószínűséggel a pozsonyi egyetemi könyvtárban található, a gyűjtemény további részéről azonban eddig kevés adattal rendelkeztünk. Ezeket a könyveket a bíboros végrendeletileg a pozsonyi jezsuita kollégiumra hagyta. Miután azonban 1773-ban a rendet (átmenetileg) feloszlatták, a magánkönyvtár egy része az Egyetemi Könyvtárba került.

Nyissunk egymásra! – Szomszédünnep

2012-09-21 Szerző: Koncz Veronika

Ha az ember egy kisvárosban nő fel, természetes számára, hogy ismeri a mellette lakó nénit és bácsit. Sőt, a szemben lakókat, a szomszéd utcabelieket is, sőt még a kutyájukat, macskájukat is. Természetes, hogy tudunk egymásról, időnként olykor kicsit többet is, mint amennyi ránk tartozna. A lényeg azonban mégis az: a tér, az utca, a kisbolt a sarkon, a közös lakóhely valóságosan is összeköt bennünket.

Egy kis történelem

2012-09-21 Szerző: Új Ember

A remeteség – nemesi családok, főképpen az Esterházyak adományaiból – 1735-től épült, kezdve a némasági fogadalmat tevő, fehér ruhás barátok cellaházaival. A rend feloszlatása után a kolostorépület vadászkastély volt, de működött itt posztógyár, gépesített gazdaság is. A múlt században aztán hol kórházként, hol raktárként, hol mezőgazdasági szakiskolai kollégiumként, hol pedig bányászcsaládok lakóhelyeként funkcionált az épület, amelynek immár valamivel több mint egy évtizede viseli gondját a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága.

Fordul az idő kereke Majkon

2012-09-21 Szerző: Ribáry Zoltán

Megújul a kolostorépület – Emlékszoba Rákóczinak

A Vértes egyik erdőfoltjának rengetegében, tavak szomszédságában megbúvó majki kamalduli remeteségbe minden évszakban különleges élmény ellátogatni. Mégis, talán ősszel a legmegkapóbb a látvány, amikor a színesedve száradó lombkoronák zúgása paradox módon még inkább felerősíti az itt honoló misztikus csendet.

Mostanában azonban szokatlan zajokat is hallani a kőfallal körbekerített műemlék-együttesnél. Javában tart ugyanis a kolostorépület felújítása, amely új korszakot nyithat a helyi kulturális és vallási idegenforgalomban. Annál is inkább, mert a fejlesztés és funkcióbővítés nyomán áttérnek majd az egész éves nyitva tartásra.

A jó pásztor hangjai

2012-09-21 Szerző: Baranyai Béla

CD-ajánló

Nehéz időkben erős és rendíthetetlen vezetőre van szükség. A magyar egyház élére Mindszenty József személyében ilyen ember került 1945-ben. Akkor, amikor történetének legnagyobb kihívásával kellett szembenéznie: ellenségei ugyanis nem kevesebbet tűztek célul maguk elé, mint teljes megsemmisítését. A Szent István Társulat egy igazi különlegességet jelentetett meg a főpásztor születésének 120. évfordulójára. A Magyar Rádió archívumából válogatva kiadta a bíboros-prímás néhány olyan hangfelvételét, amelyek híven tükrözik személyiségét, és segítenek felidézni alakját – a hangján keresztül.

Martini bíboros közelségében

2012-09-21 Szerző: Tóth Sándor

Vagy két évizede – akkor még plébános barátom könyvtárában kerültem kapcsolatba Milánó főpásztorával, Carlo Maria Martini bíborossal. Könyvei minden távolságot megszüntettek, ami térbeli. Szent István városa olyan közel került Milánóhoz, melyet a szellem mértékével lehet mérni. Ez pedig benső tér-idővel fejezhető ki. Így lettem csendes „tanítványa” a most elhunyt teológusnak, apostolutódnak, de mindenekelőtt az elmélkedő kereszténynek. Gondolatainak mélysége karizmatikus jegyet visel. Úgy tud fölemelni, hogy a teológia élményeit a szív, az értelem, az esztétikum közösségében közli. És: a misztika gyönyörűségével.

Blaszfémia

2012-09-21 Szerző: Máté-Tóth András

Parallax – nézetek kora

Az istenkáromlás minden nemes vallási hagyományban súlyos bűnnek számít. Súlyos, akár halálos ítéletet is von magára, aki Isten nevét, törvényét, cselekedetét vagy akár jelképeit szándékosan gyalázza. Egyetlen vallás és társadalom sem élhet anélkül, hogy kijelölje szentségeit, érinthetetlenségeit. Miközben a modern világ – akár a művészeti szabadságra való, esetenként vitatható hivatkozással – majdhogynem mindent megenged a hagyományos szentséget körülvevő tabuk ledöntésében, magát a szabadságot mégis ugyanolyan sérthetetlennek tekinti, mint azt, ami ellen hivatásszerű küzdelemre kötelezve érzi magát. Akár a hagyományos, akár a modern kultúra heves vitákkal és határozott állásfoglalásokkal jelöli ki és őrzi Istenét, illetve isteneit, a szentet és sérthetetlent.

Elveszett szavak

2012-09-21 Szerző: Baranyai Béla

Nézőtér

Bár többen felhívták a közvélemény figyelmét – leginkább a korszakkal foglalkozó történészek –, hogy az ügynökök helyett inkább azok megbízóival kellene foglalkozni, sem a média, sem a művészvilág nem hallgat rájuk. Hiába tudjuk, hogy a legtöbben nem önszántukból írták jelentéseiket, mégis ők, az ő személyük az érdekes. Főleg akkor, ha nem a történelem száraz tényei, hanem az azt megélő és elszenvedő emberek a fontosak számunkra. Cserhalmi Sára alkotása, a Drága besúgott barátaim a maga filmes eszközeivel rájuk összpontosít. Elsősorban Jánosra (Derzsi János) és Andorra (Cserhalmi György). A Besúgóra és a Besúgottra (képünkön).