Parallax – nézetek kora
Szavakkal telített, csönd nélküli világunkban a szó jelenléte olyan magától értetődő, mintha öröktől fogva lenne. Mintha világunk a szavak tégláiból épülne, s amit egymásnak jelentünk, csak szavakból állna. Még a csöndeket is szavak emléke telíti. Ám a legelső és azt követően minden további megszólalás előtt is létezik egy állapot, s hogy milyen is az, erre nem könnyű felelni.
Egyetemisták terepen
Szakrális kisemlékek Komárom-Esztergom megyében a címe annak a kutatási programnak, amely – a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával – hosszas előkészítés után nyáron már a konkrét megvalósítás szakaszába lépett, két adatgyűjtő-táborozással. A kezdeményezés tartalmát és célját még inkább kifejezi az egyik ötletgazdától származó, csatlakozásra toborzó mottó, mely így hangzik: „Az régi szép ájtatosság”.
Mint a kutatásvezető A. Pál Gabriella tatabányai régész-néprajzos-főmuzeológus fogalmazott, ebben benne van a lényeg, vagyis hogy minél átfogóbb képet szeretnének nyerni a megye állított és épített szakrális emlékeiről, a fogadalmi és határkeresztektől a kálváriai képoszlopokon át a patrónusszobrokig.
A kutatás főszereplői – az őket irányító szakemberek és az adatközlő helyi lakosok mellett persze – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem csatlakozó hallgatói, akiknek kiváló nyári szakmai gyakorlat lehetett (és lehet még jó néhány évig) a közös munka.
Fotó: Ribáry Zoltán
Háló Jazz Klub a Loyola Caféban
A Háló Közösségi Központ helyszín hiányában még 2011-ben bezárta kapuit. A 2008-tól működő helyszínen rendszeresen szerveztek irodalmi kávéházat, közéleti klubot. Itt tartotta összejöveteleit a Sándor Kör, a Zsinati Klub, a Keresztény Ökumenikus Baráti Társaság, és itt találtak otthonra a csángó keresztszülők programjai, valamint számos könyvbemutató és jótékonysági rendezvény is. Végre elérkezett az újrakezdés ideje: minden hónap első keddjén a magyar jazzelőadók krémje zenél majd a Loyola Caféban – a Háló szervezésében.
Száztíz éve született Breuer Marcell
Ha a modern építészet és lakásberendezés kerül szóba, általában a végletekig leegyszerűsített mértani formák, a négyzet, a téglalap, szűk belső terek jutnak eszünkbe. Álló vagy fektetett gyufaskatulyákra emlékeztető lakótelepi házakat a hatvanas évektől építettek Magyarországon a panelprogram keretében. Meglepő, hogy a mai középületeket és a társasházakat is gyakran jellemzi minimális élettér. Ez azonban nem volt mindig így.
Breuer Marcell magyar származású építész és formatervező azok közé tartozott, akik hihetetlen nagyvonalúsággal használták a korszerű anyagokat, a vasbetont, a fémet, és ha kellett, a fát épületeik és bútoraik megtervezésénél. A Szent János apátsági templom Minnesotában manapság is különlegességnek számít. A barnás színű létesítmény magával ragadja az érkezőt. A templomcsarnok előtt már messziről látszik egy hatalmas vasbeton harangláb. Az épületet nemcsak méretei teszik monumentálissá, hanem belső arányai is.
Ez a legelső földi reggel,
mint tétova virág, mit az éj kilehelt,
a friss szélben, mely a vízről kerekedett fel,
kinyílik egy kékszínű kert.
Isten, hogy tud ma fényleni,
mily gyönyörködtetők neki
rózsái és gyümölcsei!
Rózsák, ha égtek
nyugalmas éjeken,
ti vagytok az élet
s a dal nekem.
Korszakok határán
A zene éppúgy lehet önmagán túlra mutató korlenyomat, mint időtlen elmélkedés tárgya – elég, ha belehallgatunk Gryllus Dániel és Sumonyi Zoltán Pál apostolának újrahangszerelt változatába vagy a taizéi énekeket megszólaltató, Jézus eljön hozzád című, magyar nyelvű albumba.
Az idősebbik Gryllus testvér 1991-ben megjelent első biblikus albuma a rendszerváltozás éveiben megszaporodott vallásos zenei kiadványok egyik emblematikus darabja volt. A citerára épülő, eszköztelen előadásmód és a veretes szöveg egyszerre idézte meg a közel-keleti ókor világát, az ősegyház kegyelmi időszakát, valamint a szovjet diktatúra alól éppen felszabaduló hazánk közösségépítő lelkesedését.