A libanoni keresztények mindennapjairól, a muszlim–keresztény együttélésről és ezek sajtóvisszhangjairól Jacques El-Kallassit, a Bejrútban működő Télè Lumière keresztény televíziós csatorna igazgatóját kérdeztük.

– Milyen a keresztények helyzete Libanonban?

– A kereszténység kétezer éve, tehát a kezdetektől jelen van a Közel-Keleten. Az iszlám térhódítása óta a térség szinte minden országában kisebbségben élnek a keresztények. Libanon kivétel: jelenleg az ország népességének fele keresztény, korábban pedig többségben voltak. Abban is kivételes a libanoni helyzet, hogy nálunk az iszlám nem államvallás: a lelkiismereti szabadságot és a szabad vallásgyakorlást az alkotmány biztosítja. A keresztények részt vesznek a közhatalom gyakorlásában is: a köztársasági elnök maronita keresztény, és a parlamenti képviselők fele is keresztény.

Serfőző Levente személyében idén, tíz év után új lelkésze van a szegedi egyetem katolikus lelkészségének. A „betanulás” izgalmas időszakáról, terveiről és reményeiről kérdeztük.

– A szegedi egyetemi lelkészségnek nagyon jó híre van. Ez legalább akkora kihívást jelenthet egy újonnan érkező lelkész számára, mint ha gyengébb előzményekkel szembesülne. Ilyenkor ugyanis alkalmazkodnia kell ahhoz, amit az elődök kialakítottak, és nem vághat egészen új utat magának. Hogyan zajlott az átadás-átvétel Pálfai atyával?

– Zoltánt és engem annak idején együtt szenteltek, jól ismerjük egymást. Személyes és baráti kapcsolatunkból fakadóan minden hivatalos íztől mentesen adta át nekem a tapasztalatait. Az egyetemi lelkészség sok fontos értéket tud felmutatni. Ezek közül talán kettőt emelnék ki, amelyek leginkább meghatározzák a misszióját: a tanúságtevő jelenlétet Szeged kulturális és egyetemi életében, illetve a többi keresztény egyházzal való kapcsolattartást, az ökumenikus együttműködést, amely túlmutat a közös istentiszteleteken – közös gondolkodásban és konkrét tettekben nyilvánul meg. Ilyen példamutató ökumenikus szegedi kezdeményezés a szolidaritás éjszakája is.

Világ-nézet katolikus szemmel

A nyolcvanas évek legelején, egy csendes hétköznapon, a Magyar Kurír szerkesztőségében munkánkat váratlan látogató „zavarta meg”. Először nem tűnt érdekesnek. Egy idős úr jött meghosszabbítani előfizetését.

Kiderült, hogy kárpátaljai származású nyugdíjas tanyasi tanító, majd orosztanár, akit a KGB sokáig figyeltetett még a kis magyarországi faluban is, ahol családjával dolgozott. Ugyan miért figyelték? Mert Chira volt a neve. Testvére annak a Chira Sándornak, aki – megjárva a Gulagot – akkor a kazahsztáni Karagandában volt éppen száműzött püspök lelkipásztor.

Magas állami kitüntetést vett át Spányi Antal püspök

Államalapításunk ünnepének napján, augusztus 20-án, a Parlament Kupolatermében magas rangú állami kitüntetéseket nyújtottak át a díjazottaknak. A Magyar Érdemrend Középkeresztje polgári tagozat kitüntetésben részesült Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök, aki lelkipásztori elfoglaltsága miatt nem vehetett részt a díjátadó ünnepségen. A nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló tevékenysége elismeréseként, valamint a Magyar Katolikus Rádió működésének megszervezéséért, a Katolikus Karitász elnökeként a rászorulók és az elesettek támogatásáért végzett áldozatos munkájáért adományozott Középkeresztet szeptember 12-én a Parlamentben vette át a királyi város püspöke Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől (képünkön).