Bemutató előtt a Végváriak
Szeptember 24-én, 21.40-től a Duna Tv, majd 25-én, 20 órától a Duna World mutatja be a Végváriak című dokumentumfilmet. Amíg e tényszerű „szolgálati közleményig” eljutott Petrik András alkotása, az majdnem annyira fordulatos és korjelenséget tükröző történet, mint a film témája: az egymással vetélkedő sümegi vállalkozók elgondolkodtató, vitára ingerlő emberi drámája.
A Zichy Ferenc Látogatóközpont kincseiről
Ahogy arról lapunk korábban beszámolt, hazánk harmadik kiemelt nemzeti ereklyéjén, a győri bazilika Hédervári-kápolnájában őrzött Szent László-hermán és a benne lévő koponyaereklyén orvosokból, antropológusokból, műszaki szakemberekből álló kutatócsoport végzett átfogó vizsgálatokat a Győri egyházmegye felkérésére. A megfelelő adatgyűjtést és feldolgozást követően idén tavasszal elkészült az arcrekonstrukció, melyet – a vizsgálatok során rögzített röntgen- és CT-felvételekkel együtt – Győrben kiállításon tárnak az érdeklődők elé. A különleges látnivalóhoz társuló győri újdonság, hogy a közelmúltban létrejött a Zichy Ferenc Látogatóközpont, amely eddig részben zárt műemlék épületeket nyit meg a nagyközönség számára. A központ igazgatója, Hujber Zita készségesen vállalkozott egy rövid „idegenvezetésre”, személyes gondolatait is elénk tárva.
Ha majd elbúcsúzom innen,
kezem hadd legyen egészen tiszta.
Be ne maszatolják
az emberi könnyek.
Tűz, lobogj csak bennem.
Kiáltás, visszhangozz bennem.
Csend, hallgass bennem.
A négy égtáj mindahány szele,
süvítsetek keresztül rajtam.
Zsille Gábor fordítása
Szél hajszol az utakon,
szél, a változás istene,
pufók ábrázattal.
Rajongok ezért a szélért,
rajongok
a változásokért.
Rettegésem minden
másodperccel hatalmasabb
hatalmas vagyok
akár a rettegés egy másodperce
a rettegés mindensége vagyok
én vagyok a világmindenség.
Rettegésem minden
másodperccel hatalmasabb
hatalmas vagyok
akár a rettegés egy másodperce
a rettegés mindensége vagyok
én vagyok a világmindenség.
A hónap költője
Szeptember költője az Új Ember hasábjain egy lengyel szerző, a magyar nyelvterületen teljességgel ismeretlen Anna Świrszczyńska (1909–1984). Varsóban született, egy festő lányaként. Vezetékneve egy hanyag hivatalnoknak köszönhető, aki a csupán nekünk, magyaroknak képtelenül bonyolult Świerczyński nevet két hibával írta az anyakönyvbe. (Szláv családnévről lévén szó, az -a végződés természetes változtatás volt.) Édesapja, akinek életműve újrafelfedezésre vár, elsősorban történelmi témájú képeket alkotott. Świrszczyńska gyakran felidézte, hogy édesapja műtermében, a méteres vásznak között nőtt fel: tanítás után ott írta meg a leckét, ott is aludt. A család tartós szegénységben élt. Édesanyja, aki a Petőfi Sándor által is megénekelt Osztrolenkában nőtt fel, egy helyi dúsgazdag üzletember jövendőbelije volt – ám ama hetekben a városba érkezett egy fiatal varsói piktor, hogy restaurálja a templomi festményeket…