Hazánkban is élénk sajtóvisszhangot váltott ki a hír, hogy a Harvard Egyetem professzora szerint Jézusnak felesége lehetett. Több erre utaló mondatot is tartalmaz ugyanis egy negyedik századi kopt nyelvű szöveg (képünkön). A szakértők többsége azonban kételkedik a dokumentum hitelességében. A heves vita hatására a Harvard Theological Review bejelentette: a tervekkel ellentétben mégsem közli az eredményeket.

Karen L. King nemrég mutatta be azt a féltenyérnyi (nyolcszor négy centiméteres) papirusztöredéket, amelyet „Jézus felesége evangéliumának” nevezett. A kopt szövegben ugyanis Jézus egy bizonyos Máriáról beszél, használja a „feleségem” kifejezést, majd azt mondja, „Ő” (nőnemben) alkalmas az apostolságra.
Internetes tanulmányában King rendkívül óvatosan fogalmaz. Leírja, hogy a papirusz hitelességét még nem igazolták teljesen. Kijelenti, a IV. századi lelet nem bizonyítja, hogy a történeti Jézusnak felesége lett volna.

A pápa közel-keleti látogatásának visszhangjából

A pápa libanoni látogatását a szeptember 17-ei olasz sajtó békezarándoklatként értékelte. Louis Sako, az iraki Kirkuk püspöke a SkyTg24 olasz hírtelevíziónak azt nyilatkozta, hogy a katolikus egyházfő látogatása a térségben jelentős visszhangot keltett. A Vatican Insider hangsúlyozta: a pápa, amikor az arab tavasz forradalmairól beszélt, azt mondta, ügyelni kell, hogy a szabadságvágy „ne feledkezzen meg a toleranciáról”. Andrea Tornielli, a CESNUR vallásszociológiai intézet igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a pápa a remény üzenetét vitte a Közel-Keletre. XVI. Benedek nem beszélt a „népek tavaszáról”, nem áldotta meg a forradalmakat, hanem inkább azt a kérdést tette fel, mi lesz majd a kormányváltásokat követően, és milyen erők támogatják, segítik fegyverekkel a lázadókat.

Michel Dubost, a francia püspökök vallásközi kapcsolatokért felelős tanácsának elnöke és Mohamed Musszavi, a muzulmán hit francia tanácsának elnöke szeptember 19-én közös közleményt adtak ki a Charlie Hebdo című francia hetilapban megjelent Mohamed-karikatúrák ügyében.

Erdő Péter bíboros a hitoktatásról

A diákok és a pedagógusok a megmondhatói: a szép napsütéses időjárás dacára már javában tart a tanév. Ennek tanújele, hogy szeptember 19-én a budai Duna-parton álló Magyar Szentek templomában, az esti szentmisét követően Erdő Péter bíboros hivatalosan bemutatta az Esztergom–budapesti főegyházmegye új lelkipásztori programját, illetve az azt rögzítő kis füzetet. A főpásztor a jelen lévő mintegy száz hitoktató számára részletes tájékoztatást adott a program irányelveiről, majd kérdésekre válaszolva felvázolta az iskolai hitoktatás törvényi szabályozását célzó politikai tárgyalássorozat néhány fejleményét.

Befejeződött a kaposvári katolikus gimnázium „gigaprojektje”

Új, föld alatti tantermekkel és szertárakkal, valamint egy könyvtárral bővült a kaposvári Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium és Általános Iskola. A modern, világos helyiségeket örömmel vették birtokukba a diákok. A sokak által „megaprojektnek” tartott építkezés tavaly indult, s a kivitelezők megfeszített munkájának köszönhetően az idei tanévben már meg is kezdődhetett a tanítás. Mint megtudtuk, több mint háromezer köbméter földet szállítottak el, nyolcvankét tonna vasat és ezerkétszáz köbméter betont használtak fel az elmúlt tizennégy hónap alatt. Az új épületrészt Balás Béla kaposvári megyés püspök áldotta meg és szentelte fel szeptember 24-én.

Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom megye találkozási pontján, a Tési-fennsík alatti medencében a Gaja-patak völgyében fekszik az a kicsiny, nyolcszáz lelkes bakonyi falu, amely nevét a legenda szerint arról a Javas (Jaas, Jásdi) Péter nevű remetéről kapta, aki egykor itt vezekelt egy nagy bűnéért. A remete a Szűzanyától álmában kapott útmutatás alapján ásta ki azt a kutat, amelyből azóta is gyógyító víz fakad a környékről és a távolabbról Máriához érkezők javára.
„Azóta jár ide béna és néma, a sok-sok Mária-tisztelő messze földről” – olvasható a megőrzött legendában, melyet a XIX. század végén Váthy István hírlapíró dolgozott fel a Szentkút keletkezéséről szóló verses legendájában.