Jásd szent helyei

 

A Jásdi Szentkút hazánk legrégibb, ma is virágzó szent helye. Az 1845. évi canonica visitatio szerint hatszáz évnél régebbi. Az európai hírű tudós, bencés professzor, Radó Polikárp a Pozsony melletti Mária völgye és az óbudai Szűz Mária-templom mellett a Jásdi Szentkutat (mellé épült a Szűz Mária-kápolna) tartja a legrégibb és legjelentősebb középkori kegyhelynek, ahová őseink elzarándokoltak.


Jásd azonban – bár ezt kevesebben tudják – nemcsak szentkútjáról, Mária-kegyhelyéről híres, hanem a Szűz Mária Világ Királynéja tiszteletére emelt gyönyörű plébániatemplomáról is, amely a bencések által 1164-ben alapított apátság Szent György-templomának helyén épült a XVIII. században, a falu birtokosai, a Zichyek jóvoltából. A templom múltja rendkívül viszontagságos volt. Az ősi bencés kolostor a szent hajlékkal egyetemben a török korban megsemmisült. Helyén előbb fatemplomot építettek, majd mikor az leégett, kőtemplomot emeltek. A késő barokk stílusú templom azonban 1862-ben szintén tűzvész áldozata lett. A mai templom a régi falak felhasználásával 1865–66-ban készült el. Szószéke Sugár Gyula faszobrász alkotása, az oltárkép és a mennyezeti freskók Károly Gyula reprezentatív munkái. A főoltárkép Szűz Mária, a Világ Királynője klasszikus ábrázolása. A templomban található még egy gyönyörű barokk Mária-szobor is, amelyet a győri búcsúsok hoztak egykor; hársfából készült, tölgyfa berakással.

 

Szeptember 16-án, Jásdon a Szűz Mária Szent Neve-búcsú alkalmával Márfi Gyula érsek Czár Péterrel, a templom plébánosával együtt bemutatott szentmise keretében felszentelte a plébániatemplomot. A főpásztor a szertartás keretében több fiatalt részesített a bérmálás szentségében.

Fotó: Toldi Éva