Taizéi találkozó Rómában
Utazási lehetőségek – kedvezményesen is A Bizalom Zarándokútjának legnagyobb találkozóira hagyományosan év végén kerül sor Európa valamelyik nagyvárosában. E találkozókon több tízezer fiatal vesz részt Európa számos országából, de más kontinensekről is, hogy közösen imádkozzanak, és megoszthassák egymással gondolataikat.
A budapesti Assisi Szent Ferenc-plébánián
Gazdag programokkal várja ősszel az érdeklődőket a budapesti Assisi Szent Ferenc-plébánia. A Bakáts téri ősz címet viselő programsorozat keretében újra látogatható lesz a templomtörténeti kiállítás, valamint elindul egy novemberig tartó orgonakoncert-sorozat is. Szeptemberben Seleljo Erzsébet szaxofonművész és Virágh András Gábor orgonaművész műsorára került sor. Október 6-án, 19 órától pedig A Hősök emlékére címmel Szotyori Nagy Gábor és Kolozs Krisztina koncertje hallgatható meg. Ez a rendezvény már előkészítője Assisi Szent Ferenc másnapi ünnepének, a templom búcsúnapjának. A rákövetkező hét végén kirándulni indulhatnak az érdeklődők a Kolping Család Egyesület szervezésében.
Világ-nézet katolikus szemmel
Néhány héttel ezelőtt ugyanezen a hasábon arról írtam, hogy az utcán fültanúja voltam egy beszélgetésnek, amelynek során egy férfi azt mondta: „Ebben az országban nagyon sok pénz van, csak ellenőrizetlen helyeken.” Nos, az egyik internetes liberális fórumon lett is ebből nagy felzúdulás, a csaknem száz hozzászóló mindenféle bérencnek és árulónak kinevezett – talán azért, mert érintve érzik magukat… Legalábbis akadnak honfitársaink, akik a szolgáltatásaikról nem adnak blokkot, sem számlát, az adócsalást pedig ügyeskedésnek becézik…
Világ-nézet katolikus szemmel
A hazai sajtó – úgy tűnik – nem figyelt fel egy fontos hírre: a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke, Gianfranco Ravasi bíboros, amikor szeptember 22-én magánkihallgatáson fogadta Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét, aki beszámolt az erdélyi egyházi iskolákat ismét fenyegető államosításról, „aggodalmát fejezte ki, hogy Romániában ilyesmi megtörténhet”.
Két esztendeje, október 4-én Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt elárasztotta a vörösiszap. Éppen Szent Ferenc napján, aki a természeti környezetünkhöz való helyes viszonyra figyelmeztet, s ebben a tényben fölkiáltó jelet láthatunk – költői szóval: jelképek erdején át visz az ember útja.
A hét kérdése
Beszélgetés Győrfi Pállal, az Országos Mentőszolgálat szóvivőjével Istennel, törvénnyel, balesetmentesen az új tanévben címmel szeptember 29-én Veni Sancte-napot tartottak a Somogy megyei Szulokban. A gyerekek Győrfi Pál szóvivővel, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs és PR-igazgatójával is találkozhattak, akit Istenről, baleset-megelőzésről, erkölcsről kérdeztünk.
– Törvények betartása, baleset-megelőzés – eddig minden stimmel. De hogyan kerül ide Isten?
– Nagyjából hétezren dolgoznak a mentőszolgálatnál. Ha körbenéznénk, azt látnánk, hogy az emberek többsége lelki indíttatásból ment mentősnek: egyesek vallásos meggyőződésből, mások pusztán segíteni akarásból. Léteznek olyan egészségügyi intézmények a világon, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az egyházhoz. Az Országos Mentőszolgálat állami intézmény, de ez nem jelenti azt, hogy hiányoznának belőle az alapvető emberi értékek. Múltunkra építkezünk: 1887-ben jött létre az első önkéntes mentőszervezet Magyarországon, s ennek az önkéntességnek a szellemisége végigkísérte százhuszonöt évünket. Ha valaki ezt pénzért csinálja, sokáig nem marad, hiszen a fizetéseink köztudottan alacsonyak. Több kell tehát ehhez.
Teremtésvédelem
Idén a teremtés hete szeptember 30-a és október 7-e közé esik. A rendezvénysorozat célja a közös ünneplés és a közös cselekvés annak érdekében, hogy az egyházi közösségek aktívan vegyék ki részüket a teremtett világ fenntartható fejlődésének elősegítéséből. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) teremtésvédelmi munkacsoportja az idei teremtés hete ünnep témájául a Jézus és a teremtett világ („…úgy szerette Isten a világot…” – Jn 3,16) mottót választotta. Ezen a héten Jézus és a világ viszonya került a figyelem középpontjába.
Örömhirdetés – ma
Előző írásunkban néhány elméleti megfontolást tettünk annak kapcsán, milyennek kell lennie a valóban katolikus sajtónak. Meg kell vizsgálnunk azt is, hogy mit jelent mindez korunkra és helyzetünkre vonatkoztatva. Szemügyre kell vennünk, milyen is a világ, amelyben élünk, s kik is azok, akikhez el szeretnénk jutni. Nem kielégítő az a szemlélet, miszerint a katolikus sajtó a katolikusokat erősíti, biztatja, támogatja. Ez a hozzáállás érthető volt az elnyomás idején, egy olyan szellemi-politikai közegben, amikor kívülről zárták rá a kereszténységre az ideológiai gettó ajtaját. Ha ma is ugyanilyen alapállásból szerkesztenénk lapjainkat, készítenénk rádió- és televízió-műsorainkat, az azt jelentené, hogy belülről húzzuk magunkra az elkülönülés kapuját, s biztos, ami biztos, még jól be is reteszeljük.