Kínai íróé az irodalmi Nobel-díj
Stockholmban ezekben a napokban jelentik be sorra, hogy a különféle tudományágakban kik vehetik át az idei Nobel-díjat. Múlt csütörtökön, október 11-én a Svéd Királyi Akadémia közölte: az irodalmi kitüntetést ezúttal egy kínai író, Mo Jen (Mo Yan) kapja. A szakmai bizottság hivatalos indoklása szerint ezt azzal érdemelte ki, hogy „hallucinatív realizmussal elegyíti a népmesét, a történelmet és a mai valóságot”.
A Klauzál téri csarnok bejáratának közelében egy svájcisapkás férfi ül hokedlin. Előtte egy kockás plédre kiterítve mindenféle ócskaság és régiség: szakadozott kötésű könyvek, megsárgult levelek, szakadt játékfigurák, kitüntetések a szocialista múltból, használatból kivont régi pénzek. Amikor közelebb lépek, szemügyre venni a kínálatot, megakad a szemem egy celofánba tett papír húszforintoson.
A hét szentje
Külön róla szóló írások nem maradtak ránk, de számos más forrásból feldereng előttünk Mór alakja. Ő jegyezte le például a zoborhegyi remete, Zoerard András legendáját, amelyben így ír: „Én, Mór, aki most Isten irgalmából püspök vagyok, akkor pedig (tudniillik István király uralkodásának kezdetén) iskolás gyermek voltam, a jó férfit láttam ugyan, de hogy milyen volt szerzetesi élete, azt nem látás, hanem hallás útján ismertem meg.” Pannonhalmán tanult ugyanis, ahol azután fel is öltötte a szerzetesi ruhát.
Görögkatolikus lelkiség
A bizánci egyház minden nagyobb istentiszteletében elhangzik a címben jelzett könyörgés. Szükségünk van a külső és belső békére, hogy imádságunk bensőséges istenkapcsolat lehessen. Egyházunk lelkiségében van azonban egy olyan módszer, amely ezt a legteljesebben tudja bemutatni. A hészükhazmus a céljául tűzte ki a hészükhiát (nyugalmat, békét) mint eszközt az Istennel való egyesülés elnyerésére. A fogalom önmagában a külső és a belső békét is jelenti, mert a hészükhaszták számára a külső nyugalom szükséges eszköz a belső béke elérésére. Őket gyakran azonosítják a remetékkel, akik a világtól és az emberektől elvonulva meg tudják valósítani a teljes nyugalmat és békességet.
Szerzetesség és liturgia
A végső Titok talán jobban magához enged bennünket, ha a mindent megragadni akaró szavak és definíciók helyett a hasonlatok, a szimbólumok, az ünneplés útján közelítünk hozzá. Ezek körbejárják, megérintik, tisztelik, majd ismét elengedik tárgyukat, a kimondhatatlant és láthatatlant. Általuk találkozunk vele, részesülünk, élünk belőle, de nem uraljuk, és nem birtokoljuk, hanem hálásan, soha ki nem elégülve, mégis vele eltelve meghagyjuk titoknak. Az ünneplés egyik legszebb formája a közös étkezés, amely önmagában szent dolog, már azelőtt, hogy az asztali áldás elhangozna. A szépen megterített, elrendezett asztal, a fantáziával, gonddal és ínyenc módon elkészített ételek – lehetnek mégoly egyszerűek is – és az ünneplők szívét örömre hangoló bor semmihez nem hasonlítható közösséget teremtenek az asztalhoz telepedő vendégek között.
A Biblia üzenete
Amikor az evangéliumokat írták, Jézus apostolai már nagy tiszteletnek örvendtek az egyházban. Annál meglepőbb, hogy az evangéliumok nyíltan elbeszélik a tanítványok korábbi hibáit és tökéletlenségeit. Többször is olvashatjuk, hogy az apostolok versengtek egymással az elsőbbségért (Mk 9,33–34 stb.), azért is, mert sokáig úgy gondolták, hogy Isten országa e világi birodalom formájában valósul meg, ahol majd ők uralkodnak Jézus mellett (ApCsel 1,6). Zebedeus két fia, Jakab és János is ilyen felfogás alapján kérik Jézust, hogy ígérje meg nekik a hozzá legközelebb álló két bírói, uralkodói trónust Isten országában.
Hitoktatás a formálódó kádári diktatúrában
A szabadság iránti vágy sokféle módon jutott kifejezésre Magyarországon ötvenhat évvel ezelőtt. A forradalom és szabadságharc fegyveres leverése után a társadalmi ellenállás utolsó tömeges megnyilvánulása a hitoktatáshoz való ragaszkodás volt. Az újabb társadalomtörténeti kutatások egyre részletesebben tárják föl ennek részleteit.
A vallásos neveléssel, ezen belül a hitoktatással kapcsolatos társadalom-lélektani reakciók, az üldöztetésre és a diszkriminációra adott válaszok (titokban szervezett kisközösségek, otthoni hittan, kettős nevelés stb.) már a Kádár- korszak történetéhez tartoznak. Ugyanakkor az ezekkel kapcsolatos események felidézése, az üldöztetés hatásainak átgondolása talán hozzásegíthet a keresztény önismeret jelenlegi bővítéséhez.
Nagyvárosaink 1956-ban
Az 1956-os forradalom a Budapesti Műszaki Egyetemen és a bölcsészettudományi karon megtartott diákgyűléssel kezdődött. Itt hirdették ki az október 23-ai tüntetést, és itt állították össze azt a tizenhat pontos követelést, amely a forradalom programja lett. Az októberi eseményekkel kapcsolatban elsősorban a budapesti történések és a „pesti srácok” jutnak az eszünkbe. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a forradalom a vidék forradalma is volt. Éppúgy kivették belőle a részüket a szegedi, szolnoki, miskolci, veszprémi, debreceni „srácok” is.