Világ-nézet katolikus szemmel

Nagyközség Heves megyében, a pétervásárai kistérségben. Már régóta oda kellene elvinni a diákokat „tanulmányi kirándulásra” az ország minden részéből. Nem annyira a gyönyörű vidék, a természeti szépségek miatt. Inkább azért, hogy a fiatalok „rendhagyó történelemóra” keretében a helyszínen ismerkedjenek meg ezerháromszáz rab szenvedéstörténetével, akik Recsk határában 1950 és 1953 között szovjet mintára működő kényszermunkatábor internáltjai voltak. Akadt köztük tanár, bányász, mérnök, földműves, orvos, költő és munkás. Soha nem ítélte őket erre a rabságra egyetlen bíróság sem.

Magántulajdonban lévő levelek, iratok gyakran kerülnek árverésre. Nem meglepő hát, hogy a világhírű fizikus élete vége felé, 1954. január 3-án anyanyelvén kézzel írt levele a közelmúltban hárommillió dollár kikiáltási árról indult egy aukción.

Einstein (1879–1955) ugyan fizikus volt, és nem hittudós, és zsidó vallását, amelyben nevelkedett, elvesztette, de igen sokszor nyilatkozott életében az isteneszméről és világnézeti kérdésekről, a vallás mellett is. Most áruba bocsátott levelét „Isten-levélként” emlegetik, mert azt írja benne, hogy az Isten szó számára az emberi gyengeség kifejeződése, a Biblia pedig primitív legendák gyűjteménye.

A hét kérdése

Az elmúlt napokban két szempontból is előtérbe került az önkéntesség. Október 11. és 14. között rendezték az évről évre egyre több embert megmozgató 72 óra kompromiszszum nélkül elnevezésű akciót. Mindamellett életbe lépett az a – korábban heves vitát kiváltott – kormányrendelet, melynek értelmében 2016-tól már csak az a diák szerezhet érettségi bizonyítványt, aki középiskolai tanulmányai során legalább ötven óra önkéntes munkát végzett. A téma kapcsán Forrai Tamás jezsuita szerzetest, a rend magyarországi tartományfőnökét személyes nevelői meglátásairól kérdeztük.

A kolontári vörösiszap-katasztrófa napra pontos évfordulóján, egyben Assisi Szent Ferenc, mint a környezetvédők védőszentje emléknapján a teremtésvédelem megannyi nyitott kérdéséről volt szó a tizenötödik tatabányai keresztény hét közéleti programnapján.

– Azon a napon, amikor Devecsernél átszakadt a vörösiszap-tározó gátja, és az a szörnyű áradat életeket is kioltott, döbbenet lett úrrá mindannyiunkon. Újabb, ezúttal igazán testközeli figyelmeztetést kaptunk a teremtett világgal szembeni felelősségünkről, pontosabban – sajnos – a felelőtlenségünkről. Arról, hogyan herdáljuk a ránk bízott értékeket – hangoztatta a bánhidai református templomban tartott eseményen Bartos Mónika országgyűlési képviselő, aki katolikus lévén nagy áldásnak nevezte, hogy ezúttal ezen a helyszínen szólhat a döntéshozói hivatásában központi kérdésként kezelt környezetvédelemről.

Örömhirdetés – ma

Akár Karády Katalin énekli, hogy „jó, ha szól a ridi-radi-rádió”, akár az LGT-vel dúdoljuk: „szól a rádió”, érezzük még azt a varázst, ami a csodadobozt megjelenésekor körüllengte. Az első adások, a „szpíkerek”, az ének, a közvetítések… Micsoda fantasztikus élmény lehetett akkoriban! De még ma is milyen jó vezetés közben, vagy éppen a konyhában sürögve- forogva csak úgy hallgatni a műsort. Mintha nem lennénk egyedül, valaminek a részévé válnánk, s mi is elrepülnénk azokba a világokba, amelyekről mesélnek nekünk. Ez a mágia lehet az oka annak, hogy bár a technika sok szinten túlhaladta a rádiózás ősi receptjét, a műfaj mégsem haldoklik. A trükkje, mikéntje persze változik, érkezik a digitális sugárzás, sokan pedig már az internet segítségével kapcsolódnak be az adásokba. Lehet, hogy a rádió az aranykorhoz képest megfogyatkozott hallgatóságában, de nem lépett az elmúlás útjára.

Teremtésvédelem

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2008 tavaszán határozta el, hogy kiad egy körlevelet, amelyben a teremtett világ iránti felelősségünkről fogalmazza meg álláspontját. Már a szöveg véglegesítésének időszakában, 2008. október 5. és 26. között ülésezett a Vatikánban a Püspöki Szinódus XII. Rendes Gyűlése, amelynek Isten szava az egyház életében és küldetésében volt a témája. Csak utólag derült ki, hogy a magyar püspöki kar megnyilatkozásának céljai és a Vatikánban folytatott tanácskozás eredményei között milyen szoros kapcsolat volt. A szinódusról hazatérve Erdő Péter bíboros interjút adott az Új Embernek, amely a következő mondatokkal kezdődött: „A legfontosabb és számunkra a legaktuálisabb kérdés, hogy semmiképp sem azonosíthatjuk Isten Igéjét a Bibliával mint egyetlen könyvvel. Isten a maga szavával teremti a világmindenséget. Isten Igéje szól a teremtésből is, tehát a természetes ész világánál a teremtett világot szemlélve is Isten szól hozzánk” (Új Ember, 2008. november 8.).