Emlékmű a kolontári Szentkútnál

Mindenki előtt ismert a szomorú tény, hogy 2010. október 4-én vörösiszap öntötte el Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely térségét, mintegy ezerhektárnyi területet. A pusztító áradat tíz ember életét követelte, és több mint százötvenen megsérültek. Kolontár és Devecser között a mezőn, az országút és a patak között körülbelül háromszáz méter szélességben folyt az iszap, a Torna-patak medre is színültig megtelt.


Itt, ebben a térségben, a pataktól mindössze tizenöt méterre található a Szentkút. A kút, valamint a fölé emelt kis kápolnácska, a benne elhelyezett Szűzanya-szobor és az előtte lévő tárgyak a katasztrófa során mind épségben a helyükön maradtak. Az emberek csodáról beszéltek. A Szentkút megmenekülésének állít emléket a most emelt emlékmű.

A Szentkút története régmúlt időkre nyúlik vissza. Egy 1805-ből származó dokumentumból tudjuk, hogy már az 1700-as években is rendszeresen jártak ide zarándokok. Már akkor is beszéltek a kút vizének gyógyerejéről. A XX. század első felében élénk vallási élet folyt itt. Anna-napkor tartották a búcsút, amelyre sok helyről érkeztek a hívek. A század második felében, a szocialista időben csoportosan nem látogathatták e helyet a zarándokok. A rendszerváltás után a kis kápolnát felújították, és az 1990-es évek közepétől ismét megindultak a szervezett zarándoklatok. 2003-tól minden év szeptember utolsó vasárnapján tartják a szentmisével egybekötött szentkúti búcsút. A katasztrófa óta két év telt el, s ezalatt a búcsúi zarándokok száma az előző évekhez képest megháromszorozódott.

Az ide érkezők elmondása szerint itt lelki nyugalomra találnak, és békével távoznak. Szentkúton több gyógyulás és imameghallgatás is történt, amit a Szűzanya közbenjárásának tulajdonítanak.