Magyar szakmunkások sikere

Van még jó hírünk

Idén immár harmadszor rendezték meg a fiatal szakmunkások Európa-bajnokságát. A Euroskills 2012 versenynek a belgiumi Spa adott otthont október 4-étől 6-áig. Negyvennégy szakmában, huszonnégy országból több mint négyszázan indultak – hazánk tizenegy szakmában húsz versenyzőt nevezett a megmérettetésre. A magyar csapat minden korábbi sikerét messze felülmúlva öt arany- (mechatronika csapatverseny, vállalati ICT-team, faipari technológiák – csapatverseny, épületasztalosok, bútorasztalosok), egy ezüst- (virágkötő), öt bronz- (ácsok csapatversenye, fodrászok, pincérek, karbantartó tisztítóspecialisták, szakácsok és pincérek csapatversenye), valamint két kiválósági érmet (festők, szakácsok) szerzett. Magyarország e kiváló teljesítményével hatodik lett az éremtáblázaton.

Ókeresztény sírkamrák a paksi castellumnál

Különleges ókeresztény sírkamrákat találtak Pakson, a római kori katonai tábor, Lussonium közelében zajló feltáráson – adta hírül múlt héten az MTI. 1969-ben bukkantak rá arra a katonai diplomára, amely az egykori Duna-meder fölé magasodó Bottyán-sáncon a római kori erődítmény létére utalt – ma itt, a dunakömlődi dombháton található Tolna megye első és eddig egyetlen konzervált ókori romkertje. A jelenleg is zajló nemzetközi projekt célja, hogy a Duna-menti limes vonalának közép-európai szakaszát – mint az európai kulturális örökség részét képező régészeti emléket – az UNESCO világörökségi listára jelölje.

Lourdes árvíz után

A várost átszelő Gave de Pau folyó a napok óta tartó hatalmas esőzés miatt október 20-án kilépett medréből, és vízzel, iszappal öntötte el Lourdes alacsonyabban fekvő részeit. Mintegy négyszázötven zarándokot kellett kimenteni szálláshelyéről. A grottát egy méter magasan árasztotta el a víz, a tér és az oltár is víz alá került néhány napra.

Ezen a szent helyen, a Szűz 1858-as megjelenéseinek helyszínén, ahová zarándokok milliói járnak hittel gyógyulást keresve, emberek százainak élete és egészsége került veszélybe. Hogyan lehetséges ez? Miért nem hárította el ezt a csapást az Úr? – teszik fel sokan a kérdést. Az iszapkatasztrófa, a házakat, hidakat magával sodró áradatok akár a klímaváltozás következményei, akár az elvezető árkok tisztításának elmulasztásából adódnak, akár pedig az emberi bűnök gyümölcsei, rendszerint soha nem azok bűnéből erednek, akik áldozattá válnak. Mindenesetre kétségbevonhatatlanul mutatják, mennyire ott munkálkodik a bűn az emberi történelemben.

A gyermekek és a gyász

Kérdések és válaszok az elmúlásról

„A nagyi elment” – szülők nemegyszer ilyenformán intézik el a családi haláleset témáját gyermekük kérdésére válaszolva. Nem beszélnek nekik nyíltan az elmúlásról, vagy épp ködösítenek. De vajon helyesen teszik-e? Nem lenne-e jobb, ha ölükbe ültetnék őket, s egyszerűen azt mondanák: „Kicsim, a nagyi bizony meghalt”? Ha bátran, világosan elmagyaráznák nekik, igazából mit is jelent elmenni. Többek közt e kérdéseinkkel kerestük fel Singer Magdolna írót, veszteségekkel foglalkozó terapeutát.

– Gyakori, hogy a szülők családi haláleset során mindenféle kegyes hazugsággal próbálják megkímélni gyermekeiket. Érthető az aggodalmuk, ám a pillanatnyi előnyért később nagy árat fizethetnek a gyerekek. Ők metakommunikatív szinten is érzékelik, hogy megváltozott valami, látják, hogy a felnőttek szomorúak s kérdésekkel zavarba hozhatók, a válaszok pedig nem adnak magyarázatot a bennük felmerülő számtalan újabb és újabb kérdésre. Miért ment el a nagyi, s miért nem jön vissza? Mikor láthatom újra? Ha beteg, miért nem látogathatom meg? S ha Isten magához vette, mert szerette, akkor anyut is magához veheti?

Áldott

Egy mohos oszlopra emlékszik.
Annak dőlt, míg nézte a sötét menetet.
Erős férfiak vitték a testet, azét, kit addig apjának nevezett.
Egy hűs ajtófélfára emlékszik.
Annak tapasztotta lázas homlokát.
A nagykapu csukódott.
Elhagyták, és elhagyta akkor ő is önmagát.
Elmúlásokra emlékszik, melyekből váratlanul kélt a feltámadás.
Megtanulta, hogy áldott a halál, mert általa kezdődik valami más.

Gyerekszáj

Kirakós

Négyéves keresztlányommal az élet nagy kérdéseiről beszélgetünk. Képletesen mondom neki valamire, hogy mi, emberek, így vagyunk összerakva. Ő pedig kikerekedett szemmel kérdez vissza: „Összerakva? Az ember kirakós?”

Virág Veronika,
Budapest

Ültessünk gyümölcsfákat!

Régen a ház körüli kertből nem hiányozhattak a gyümölcsfák. Mára a gyepből és díszbokrokból álló pihenőkert lett a divat. Ahogyan egyre drágulnak a gyümölcsök, érdemes ismét haszonnövényeket telepíteni a kertbe.

Ássunk a kert napsütötte részében egy méterszer egy méteres, 70 centiméter mély gödröt. A föld felső 10-20 centiméteres rétegét tegyük külön (a gödör egyik oldalára), mert ez értékesebb, mint az altalaj, a többi földet pedig hányjuk a másik oldalra. Ezután szórjunk a gödör aljára 10 cm vastagságban érett szerves trágyát, majd erre kerüljön az elkülönített feltalaj. Ám mielőtt ebbe a munkába belekezdenénk, úgy válasszuk meg a majdan terebélyesre növő gyümölcsfa helyét, hogy az ne vessen árnyékot a szomszéd házára, kertjére.

Pápaszem

Október a látás hónapja. Igaz, lassan búcsút intünk neki, de a szemünk világára egész évben szükségünk van. A szemüvegesek pedig jól tudják, az okuláréra úgyszintén. Talán kevesen hallottak arról, hogy ez utóbbi nélkülözhetetlen segédeszközt egy ferences szerzetesnek köszönhetjük. Az angol származású Roger Bacon könyveinek hatására Olaszországban az 1280-as években készültek el az első, szövegre helyezhető olvasólencsék. A létezésükről korabeli festmények is tanúskodnak. Az egyik ilyen, legkorábbi és legismertebb kép Conrad von Soest alkotása (képünkön) 1403-ból, amelyen az egyik apostol szemüveg segítségével tanulmányozza a Szentírást.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.