Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 1528 a 2757-ből - Magyarország katolikus hetilapja

Kígyót melengetni

2013-02-212013-01-14 Szerző: Ughy Szabina

Lassan egy éve nézem ezeket a falakat, amelyeknek a színe már csak az okkersárga megfakult emléke. Ki kéne festeni, állapítom meg magamban újra és újra, amíg egy álmatlan éjszakán azon nem kapom magam, hogy az összes könyvet, ruhát és növényt a konyhába pakolom át, és ha tehetném, még az éjjel arrébb tolnám a könyvespolcokat, a gardróbszekrényt, az ülőgarnitúrát, az íróasztalt, csak hogy azonnal elkezdhessem a festést. Másnap reggelig azonban kénytelen vagyok várni, amíg néhány barátom meg nem érkezik, és össze nem tolják a bútorokat. Ahogy vidáman húzkodom fel-le a hengert a falon, a szoba megtelik tisztaságszaggal, felejtéssel. Észreveszem, hogy a tapéta egyik részén a fal erősen huppog. Megpróbálom leragasztani bordűrragasztóval. Kis adagot fecskendezek be belőle injekcióstűvel, de érzem, hogy ennyi itt most nem elég.

Kálnoky László száz évére

2013-02-212013-01-14 Szerző: Bakonyi István

Hadd kezdjem kissé személyesen! A nyolcvanas évek elején, amikor még Szederkényi Ervin volt a pécsi folyóirat, a Jelenkor főszerkesztője, jött a felkérés: írjak kritikát Kálnoky László egyik kötetéről. A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozó kiváló költőt hírből ismertem, és örömmel vállaltam a feladatot. El is készült, meg is jelent a „mű”, és nem sokkal később udvarias levelet hozott a posta. A költő – igazi úriemberként – hálás szavakkal köszönte meg az akkor még ifjú tollforgatónak az írást. Persze igencsak jólesett, és levelezés alakult ki közöttünk.

Janssen Arnold január 15.

2013-02-212013-01-14 Szerző: Szalontai Anikó

A hét szentje

Vágyakozni valamire, de elfogadni annak elérhetetlenségét, és építő módon felhasználni ezt az érzést – ez az emberi élet egyik legnagyobb kihívása. Janssen Arnold végigjárta ezt az utat: bár szíve misszióba szólította, soha nem jutott el távoli földrészekre. Ugyanakkor megalapította az Isteni Ige Társaságát, azaz a verbita rendet, amely ma a világ legnagyobb missziós szerzetesközössége.

Zakeus vasárnapja

2013-02-212013-01-14 Szerző: Ivancsó István

Görögkatolikus lelkiség

Az egyházi év legintenzívebb időszaka a szent nagyböjt ideje. Különösképpen így van ez az ősi hagyományaihoz ragaszkodó bizánci egyházban és a mi magyar görögkatolikus egyházunkban is. Igaz, még távol a nagyböjt tényleges kezdete. Még alig léptük át az új esztendő küszöbét. Még alig fejeztük be a fényes vízkereszt ünnepkörét. De egyházunk máris elkezd bennünket felkészíteni, mintegy ráhangolni a nagyböjtre. Egy egész folyamatról van szó: még négy hetünk van hátra, hogy megkezdjük a szent időszakot. Ám addig is minden vasárnap lelki táplálékot nyújt nekünk, főleg az evangéliumból.

Krisztus az oltár (1.)

2013-02-212013-01-14 Szerző: Kajtár Edvárd

A liturgia alapelemei

Az Egyházi Törvénykönyv az oltárról több igazságot is kimond, ezek közül a legelső így hangzik: „Az oltárt, vagyis azt az asztalt, melyen az eucharisztikus áldozatot végzik, szilárdnak nevezzük, ha a padlóval egybeépített formában van kiképezve, és ezért nem lehet elmozdítani; mozgathatónak nevezzük, ha áthelyezhető. Helyénvaló, hogy minden templomban legyen szilárd oltár; szent szertartásokra rendelt egyéb helyeken pedig akár szilárd, akár mozgatható oltár lehet” (1235. kánon, 1–2. paragrafus).

Az üdvösség nyitánya

2013-02-212013-01-14 Szerző: Nemeshegyi Péter SJ

A Biblia üzenete

Jézus megkeresztelkedésének eseményéről mind a négy evangélium beszámol. Az akkori keresztények számára nehéz volt megérteni, miért állt a bűntelen Jézus a bűneiket megvallva Jánoshoz járuló többi ember közé. Máté megsejteti ennek értelmét. Azzal, hogy Jézus alázatosan odaáll a bűnösök közé, és fogadja János keresztségét, ő és János „teljesítik az igazságosságot”. Az igazságosság kifejezés itt az Atyaisten üdvözítő akaratát jelenti, amelyet Jézus egész életével és halálával maradéktalanul teljesít.

Tíz esztendő krónikája

2013-02-212013-01-14 Szerző: Rosdy Pál

A II. János Pál pápa által 2002. december 7-én esztergom–budapesti érsekké kinevezett, 1952-ben született Erdő Pétert tíz évvel ezelőtt, 2003. január 11-én iktatták be az esztergomi bazilikában. A „Magyarország prímása” címet is viselő érseket október 21-én emelte (szakkifejezéssel élve kreálta) bíborossá a szentatya. 2004. április 19-én tagja lett az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bíróságának, majd 2005. január 24-én az Istentiszteleti és Szentségi Kongregációnak.

A bíborost 2005. szeptember 7-én választották a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnökévé, s 2010. szeptember 6-án újraválasztották. 2006. október 5-én az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke lett, majd 2011.szeptember 30-án újabb öt évre elnyerte e tisztséget. 2009. január 16-án a Kultúra Pápai Tanácsának is tagjává tette XVI. Benedek pápa. 2012. október 23-án a Püspöki Szinódus Állandó Tanácsa tagjainak sorába lépett.

Az egyház mosolygós arca

2013-02-212013-01-14 Szerző: Meszleny László

Születtek rendszerváltó gondolatok alagsorban, találkoztak lelkiségi mozgalmak tornatermekben, ünnepeltek esküvőt műanyag poharas, termoszkávés hittanteremben. Mindegyik megismételhetetlenül nagyszerű volt. Akkor.

Mára viszont eljutottunk odáig, hogy egyházi berkeken belül is megtalálható a minőség, az igényesség, a hozzáértés. Természetesnek kellene lennie annak, hogy két azonos minőségű és árazású szolgáltatás közül azt választjuk, amelyik berkeken belüli. Nem azért, mert megsajnáljuk, hanem meggyőződésből. A ránk bízott erőforrásokért érzett felelősségtudatból… Pláne, ha nem csupán annyit, hanem többet, jobbat tud a berkeken belüli, s még olcsóbb is.