Könyvespolcra
Az 1954-es születésű Legeza József 1981-ben pappá szentelt görögkatolikus parókus, három gyermek édesapja. Szinte egész eddigi lelkipásztori működése a budapesti hitéletet gazdagította. Írásai eddig is sokak figyelmére tarthattak számot – tudjuk meg most megjelent kötetének előszavából főpásztorától, Kocsis Fülöptől.
Könyvespolcra
A liturgikus beosztás szerint az egyház az A évben olvassa Máté evangéliumát. De vajon mit tudhatunk szerzőjéről? Melyek a jellemzői örömhírének? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Josef Ernst Máté – Egy teológus portréja című könyvében.
Az evangélista személyét általában azzal a vámossal szokták összefüggésbe hozni, akit Léviként is említenek. Úgy tartják, hogy Etiópiában halt vértanúhalált, és földi maradványai Salernóban pihennek. A szerző a hagyomány ezen megállapításait is pontosítja az első fejezetekben.
A hét szentje
A mai Németország területén született 1838-ban. A keresztségben a Maria Anna Barbara Koob nevet kapta. Kétéves korában a családja kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. Uticában (New York állam) telepedtek le. Nyolcéves volt, amikor édesapja rokkant lett, s mivel ő volt a legidősebb a gyerekek között, dolgozni küldték egy gyárba. Huszonnégy éves korára végre minden testvére elég idős lett ahhoz, hogy lekerüljön a válláról a családfenntartás felelőssége. Belépett a Szent Ferenc szabályai szerint élő Reguláris Harmadik Rendbe (TOR). Részt vett New York állam első két katolikus kórházának létrehozásában, illetve ő lett Syracuse első közkórházának igazgatója. Nagy szerepe volt a New York állambeli Geneva orvosi főiskolájának Syracuse-ba költözésében, ahol azután megreformálta a képzést.
Görögkatolikus lelkiség
Egyházunk a vámos és a farizeus vasárnapján továbbvezet bennünket a nagyböjtre való felkészülésünk útján. Immár nemcsak az evangélium (Lk 18,10–14), hanem az énekeskönyvünkben mostantól megjelenő liturgikus szövegek segítségével is. Ezen a vasárnapon himnuszaink kettős téma köré csoportosulnak. Egyrészt a farizeus helytelen dicsekvésére, másrészt a vámos alázatos bűnbánatára hívják fel a figyelmet. Természetesen megjelenik a tanulság is: ennek az utóbbinak a viselkedését kell követnünk, ha igazán nagyok akarunk lenni. Egyik énekünk így fogalmazza ezt meg: „A vámszedő és a farizeus közötti különbséget megértvén, én lelkem, a farizeus kevélységét gyűlöld, és a bűnbánó vámos alázatos imájához ragaszkodj!”
Két személyt állít tehát elénk az evangélium, valamint a liturgikus szövegek gondolatvilága. A két ember közül melyik az igazán nagy?
Szerzetesség és liturgia
A keresztény létmód egyik alapvető vonása az együttlét, a közösségi lét. Ez nem mellékes vonása hitünk megélésének, hanem annak magjához tartozik. A keresztény embereket összegyűjtő legfontosabb esemény a vasárnapi Eucharisztia ünneplése. Itt születik meg és itt születik újjá az egyház, de igaz ez minden olyan liturgikus alkalomra is, ahol az egyház nevében és az egyház szolgálattevőinek vezetésével Isten tiszteletére összegyűlnek a Krisztus- hívők. Az egyház nevét is innen kapja: egybegyűltek, egybegyűjtöttek közössége – ekklészia (a görög ekkaleó – összehívni igéből).
A Biblia üzenete
A kánai menyegzőn történtekről azt mondja Szent János evangélista, hogy az Jézus „csodajeleinek kezdete” (Jn 2, 11). Kezdet, melyben ott rejtőzik Jézus egész életének csodája. Jel, melyben kinyilvánítja dicsőségét.
Rejtjel ez. Titkot rejt, mely a lakodalmas sokaság előtt rejtve maradt. A násznagy sem tud semmit a bor eredetéről. A vőlegényen kéri számon az italrend fölborulását. A vőlegény pedig értetlenül hallgat. A vendégek meg csak isszák, isszák önfeledten az új bort, anélkül, hogy kérdeznék, honnan való, kinek köszönhető, kinek a nászajándéka. Nem értenek, nem fognak fel semmit abból, ami történik.
Országjáró
Spányi Antal megyés püspök a hit évéről
Nagy örömmel fogadtuk a szentatyának azt a döntését, hogy tematikus évet hirdet, amely a hit éveként kerül majd be az egyház történelmébe. Látjuk, milyen sok ember életéből hiányzik a hit, és nemegyszer azok számára sem jelent meghatározó tényezőt, akik egyébként vallásosnak tartják magukat. Természetesen sokan vannak azok is, akik valóban a hitből élnek, a hit örömében tevékenykednek, eszerint alakítják emberi kapcsolataikat, és sugározzák magukból a boldogságot, amit az Istentől kapott hit ajándéka jelent. A Székesfehérvári egyházmegyében úgy állítottuk össze programjainkat, hogy ezt az örömteli hitet mélyítsük el magunkban, és a hit szépségét mutassuk meg másoknak.
A hit évének megnyitásakor meggyújtottuk a hit gyertyáját, és valamennyi egyházközség küldöttének átadtunk egy ennek lángjával meggyújtott másik gyertyát. Arra kértük őket, hogy helyezzék el ezt templomukban, és tegyék mellé a Szentírást, hogy a híveket egész éven át emlékeztesse majd arra: van feladatuk a hittel kapcsolatban.
Országjáró
A hit évében ugyanolyan jelentőséggel bír a Biblia „újrafelfedezése”, a Szentírással kapcsolatos általános ismeretek terjesztése, népszerűsítése, aktualizálása, mint ahogyan korábban egy teljes esztendőn át a Biblia évében is.