Könyvespolcra
A parainézis ősi műfaj, Platón feljegyzései alapján Szókratész óta tartja számon az európai kultúra, és rendszerint meghatározott személyhez intézett levél, beszéd, tartalmát tekintve pedig szellemi-erkölcsi végrendelet. A műfajban talán a legértékesebbnek tartott magyar nyelvű alkotás Kölcsey Ferencé, amelyet unokaöccsének címzett.
Az a parainézis, amelyre most fel szeretném hívni a figyelmet, 2008 óta két utánnyomást ért meg, és nem véletlenül. Tánczos Vilmos néprajztudós, kolozsvári egyetemi docens Elejtett szavak címmel ezúttal olyan elbeszélést ad közre, amelynek hatása vetekedik legjobb mai prózaíróink alkotásaival. A könyv néprajzi munka is egyszersmind, alcíme: Egy csíki székely ember nyelve és világképe, és harmadik fejezetként olyan szótárt kínál, amely az elbeszélő „nyelvi képeiből és proverbiumaiból” áll össze. A néprajzban oral historynak nevezett élő műfaj e könyv esetében olyan narratívát teremt, amelynek értékrendszere, képekben is gazdag nyelvezete egyedi kincsként épülhet be lelki könyvtárunk darabjai közé.