Isten valósít meg minket, nem mi magunkat

Reményteli realizmussal

Elöljárók a szerzetesi hivatás jövőjéről

A Diognétoszhoz írt levél, mely a II–III. század fordulóján keletkezett, azt írja, hogy olyan a keresztény ember a világban, mint a lélek a testben. Talán nem túlzás úgy tekinteni a szerzetességre, mint akik ugyanezt a lélekhordozó szerepet testesítik meg, csak az egyházon belül. A szerzetesi hivatások napját minden esztendőben Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, február 2-án tartjuk. Ez alkalomból kérdeztük Labancz Zsolt piarista tartományfőnököt, a Férfi Szerzetesrendek Konferenciájának elnökét és Deák Hedvig domonkos nővért, a Női Szerzetesrendek Konferenciájának elnöknőjét a szerzetesség küldetéséről, feladatairól.

Deák Hedvig, a domonkos nővérek általános főnöknője a szerzetesnői hivatás szépségéről

Mit keresnek a lányok a rendekben? Miért lehet számukra vonzó az egyik, s miért kevésbé a másik? Egyáltalán mennyire jelentkeznek a fiatalok szerzetesnőnek?

– Jelentkezhetnének többen is… Azt látom, hogy a belépők olyan közösségeket keresnek, amelyek segítenek az Istentől kapott hivatás kibontakoztatásában, persze nem karrierépítésként értve ezt. Aki belép egy rendbe, általában komoly elhatározással teszi, mindenekelőtt azért, hogy közelebb kerüljön Istenhez. Ezért fontos, hogy a rendben olyan élő közösség fogadja, amely segíti, támpontokat nyújt számára az Úrhoz vezető úton. Általában azokba a rendekbe jelentkeznek a fiatalok, amelyekről tudni lehet, hogy ott erős a szerzetesi közösség. Érdekes például, hogy a szemlélődő életformának különös vonzása van. Az is fontos szempont, hogy az adott rendben legyen egyfajta generációs folytonosság, legyenek fiatalok. A szerzetesi életre vágyók kitűnően ráéreznek arra is, hogy milyen a kapcsolat a rendtársak között, a közösség ugyanis ezen keresztül hat kifelé. Szintén lényeges szempont lehet a láthatóság is. Bár akadnak a megszentelt életet élők között olyanok, akik a világban élve, láthatatlanul akarnak kovásszá lenni, a szerzetesi identitás egyéni és közösségi dimenzióját erősíti, ha a rendhez tartozásnak van látható megnyilvánulási formája is, például a szerzetesi ruha, amely jel lehet mások számára, megszólíthatóvá teszi az embert. S a liturgia szépsége is hívogathat.

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Országjáró

„Felkiáltójel”

Év végére tornyot kap a budapesti Bosnyák téri templom

Templom, torony nélkül? Van olyan! Néhány európai templomunknak csak a XIX. század végén készült el a tornya, így például az ulmi székesegyháznak vagy a kölni dómnak. Sőt, a párizsi Notre-Dame-on ma sincsenek toronysisakok. A budapesti Bosnyák téren álló Páduai Szent Antal-templom ugyancsak „tornyatlan”. De már nem sokáig! Mintegy hetven év után 2013 végére felépül csonkán hagyott tornya.

Kezdetben vasbetonból készült templom állt a budapesti Bosnyák téren. A most látható templom alapkőletétele 1941 decemberében volt, falait 1946-ra húzták fel. Mindszenty József hercegprímás áldotta meg az épületet, mielőtt vásárcsarnokká alakíthatták volna. Rimanóczy Gyula terveivel ellentétben azonban a torony nem készülhetett el, csonkán maradt, elfogyott ugyanis a plébánia pénze.

Sirató és vigasz

Országjáró

Krisztus szolgája Vigyázó Miklós halálakor

Fekete vánkos – tél ege. Körben koporsószegek.

Idejő mindig a Bíró. Nagyfejedelem tégy az én lelkemben titok áldozatot. Eleven ostya Úr Jézus! Néked adom lelkemet, földnek adom testemet.

Siratnak a fehér fák, sír a Börzsöny, a Pilis, s a nógrádi dombvidék, város peremén sugalmas kéttornyú (száztornyú) úrhajlék.

Szellem és lélek találkozása Szeged szívében

Országjáró

A dóm felújításáról és turisztikai fejlesztéséről

A szegedi székesegyház és a környező Dóm téri épületegyüttes kiemelkedő építészeti és kulturális kincs. Az 1930-as átadással az akkori világgazdasági válság közepette valósult meg Klebelsberg Kunó kultuszminiszter és Glattfelder Gyula püspök máig példát mutató koncepciója, mely szerint: a mindennapokban a legtermészetesebb egységben éljenek együtt a hitet és a tudományt szolgáló intézmények, és hozzák meg közösen érlelt lelki és szellemi gyümölcseiket. Voltak azóta korszakok, amelyek igyekeztek tönkretenni e „legnapfényesebb magyar táj” kisugárzását, napjainkra azonban a dóm és árkádsoros környezete újra a legteljesebb lelki-szellemi megújulás színterévé vált.

Szeged-Csanádi Egyházmegye

Országjáró

Ökoszociális program Mezőtúron

A mezőtúri városvezetés 2011 májusában kérte fel a Szeged–csanádi egyházmegyét a korábban megszűnt helyi felsőoktatás újraindítására. A felkérés nyomán az egyházmegye felsőoktatási intézménye, a Gál Ferenc Főiskola 2011 decemberében megalapította a mezőtúri Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Intézetet, majd a következő év szeptemberében létrehozta a Térségfejlesztő Innovációs Központot. A két intézmény összehangolt működéssel ugyanazokat a helyi célokat szolgálja: a mezőgazdasági és vidékfejlesztési képzési és információs szolgáltatások fejlesztését, az élelmiszertermelés programjának módszertani és képzési támogatását, a közösségfejlesztési és térségi gazdaságfejlesztési programok módszertani, oktatási és kommunikációs támogatását.

Térdig hóban – áldás után loccsan a bor

Országjáró

A csapat, lehetünk vagy harmincan-negyvenen, letér Széldomb felé, csapást vág a fehér mezőben. Pottyondy Ákos, a pannonhalmi gyógynövénykert vezetője halad az élen, mutatja az irányt, diktálja a tempót. Az apátsághoz tartozó elegáns Viator étteremtől indultunk, kupica pálinkával és frissen sütött pogácsával bocsátották útra a Vince-napi ültetvényjárókat. Sokan visszariadtak idén a járhatatlan utak hallatán – később kiderül, a riadalom volt nagyobb január 19-én –, mégis elegendően vagyunk, már ami a lelkesedést és a hagyományos népi szokással egybeölelkező szakrális esemény lelki örömét illeti.

A Viator étteremtől leereszkedünk a Csejder-völgybe. Régen itt volt az apátság víznyerő helye. A régi kútházból eleinte szamarakkal, később villanymotor segítségével pumpálták föl a vizet az apátságba. A kút ma is megvan. Mellette épült meg a Szent Jakab Zarándokház, ahol a Vince-napi járás néhány résztvevője is megszállt.

Pannonhalmi Területi Apátság

Országjáró

A pannonhalmi bencés közösség éves lelkigyakorlatára január 30. és február 2. között kerül sor, Philippe Vanderheyden chevetogne-i apát vezetésével. A szerzetesközösség minden év elején lelkigyakorlatot tart, amelyet különböző, a teológiában és a spiritualitásban jártas, többnyire külföldi bencés apátságokból meghívott személyek vezetnek.

Tábori püspökség

A honvédelemről a Mária Rádióban

A honvédelem, a hazaszeretet és a katonai hagyományok köré szerveződik az a rádióadás, amelyet a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Katolikus Tábori Püspökség közösen indít útjára. Bíró László tábori püspök az új műsorral kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az Úr Jézus hasonlata – „ti vagytok a föld sója” (Mt 5,13) – egyben felszólítás is. A só ugyanis csak akkor tudja kifejteni hatását, ha elvegyül a levesben. E szemléletes kép arra utal, hogy az egyháznak mindenütt jelen kell lennie.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.