Erdő Péter bíboros a szeretet logikájáról a Szent Margit-emlékmisén

Az ólomszürke, hideg pára a reggeli órák elmúltával is csak lassan, álmosan oszladozott a Margit-sziget fái, bokrai között. Nyögtek az ágak a fagyott hó súlya alatt, s csak itt-ott hallatszott néhány korán kelő madár halk szárnysuhogása. Fehér lepel borította a domonkos apácák kolostorának romjait is, ahol egykor egy királylány, klauzúrába zárva, tizenhét éven át mormolta vég nélküli imáit, s ahova most, áldozatos életére emlékezve tisztelői, példájának őrzői gyülekeznek. A hajdani Nyulak szigetén évről évre hívők sokasága keresi fel IV. Béla leánya, Margit sírját, hogy a szent hozzájárulását kérve, közelségéből erőt merítve próbáljon tovább boldogulni nemzetének és saját sorsának útvesztőiben.

Irak „arab télben”

Louis Sako kirkuki érsek szerint Irak jelenleg még az „arab télben” él. Az erőszak és a különböző nemzetiségek megosztottsága puszta vágyálommá teszi a demokráciát, a jogegyenlőséget és a szabadságot. A támadások főleg a keresztényeket sújtják az országban. Az AsiaNews internetes hírügynökség jelentése szerint Moszulban nemrég bombamerénylet áldozata lett egy keresztény orvostanhallgató, és egy keresztény tanítónőt is megöltek. (KAP)

Egyiptom keresztényei egyházi tanácsot kívánnak alakítani

Egyiptom legnagyobb keresztény közössége a mintegy hét-tízmillió hívőt számláló kopt egyház. A Rómával egységben élő koptok körülbelül kétszázezren vannak, vezetőjük Antonios Naguib bíboros (képünkön). Az országban néhány ezer latin szertartású katolikus is él, akik számos iskolát tartanak fenn. A görög ortodoxok mintegy negyvenezren vannak, a protestánsok harmincezren.

Nemrégiben felmerült egy egyiptomi keresztény párt alapításának gondolata is. A politikai szervezetnek a becslések szerint mintegy tizenötezer alapító tagja lehetne. Adel Zaki alexandriai katolikus püspök mindenesetre nem támogatja a tervet, mert véleménye szerint ez fokozná az iszlám politikai erőkkel való szembenállást. (KAP)

A kölni érsekség és a Cellites egyházi alapítvány ügyvezetése január 17-én sajnálattal kommentálta azt az esetet, amelynek során két egyházi fenntartású klinika decemberben megtagadta egy megerőszakolt fiatal nő ellátását. A huszonöt éves nő a két kórházban azt kérte, hogy megerőszakolásának bizonyítékait a bíróság számára elfogadható módon igazolják, kérését azonban mindkét helyen elutasították.

A dalitokkal (kaszton kívüliekkel) szembeni igazságtalanságokról is megemlékeznek azok az elmélkedések, melyeket a január 18. és 25. között zajló ökumenikus imahétre indiai fiatalok egy csoportja készített elő.

Az Imahét a keresztények egységéért elnevezésű kezdeményezés mindenkit arra hív, hogy gondolkodjon el Mikeás próféta szavain: „Amit az Úr kíván tőlünk” (Mik 6,6–8).

Novemberben is százezrek tüntettek, január 13-án pedig hatszázötvenezren vonultak fel Párizs utcáin, tiltakozásul az azonos neműek házassága ellen, amelyet François Hollande elnök törvényesíteni szándékozik. Jóllehet a demonstrálók nyilván nem voltak mindannyian katolikusok, a tüntetéssel összefüggésben mégis jogosan vetődött fel a kérdés: mennyire hívők a franciák?

Nem könnyű megbízható képet alkotni egy társadalomban a hívők arányáról. Philippe Portier szociológus, a párizsi Sorbonne tanára azonban hozzáértő kalauzunk lehet az eligazodásban.

Amikor találkozunk, január 15-én – a korábbi évek gyakorlatának megfelelően – éppen nyílt napot tartanak a főiskolán. Pilecky Marcell tudományos rektorhelyettes mondja: „Fontosnak tartjuk, hogy főiskolánkról, az itt folyó oktatási és tudományos munkáról, valamint a főiskola életéről megfelelő tájékoztatást kapjanak az érdeklődők.”

Szép számmal keresték föl ezen a napon az intézményt a reménybeli hallgatók – egyedül vagy szülőkkel együtt. Kérdéseikre részletes, mindenre kiterjedő választ kaptak a főiskola vezetőitől.