Megújuló egyházzenészképzés

Az új felsőoktatási törvény adta lehetőségekkel élve a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzene Tanszékén a 2013/14-es tanévtől egyciklusú, két szakirányos, egyházzene-tanári és ének-zene tanári képzés indul, melyben az állam által fizetett (ösztöndíjas) rendszerben kétszakos zeneművész-tanári diploma szerezhető. Osztatlan, öt plusz egy éves, kötelezően kétszakos, alap- és középfokú tanításra egyaránt felkészítő oktatás folyik majd, ahol az utolsó (plusz egy) év összefüggő szakmai (iskolai) gyakorlat lesz. E képzési forma nemcsak a végzettek szélesebb körű képzettségét és jobb egzisztenciális biztonságát szolgálja, hanem kiváló lehetőséget jelent az iskolai énekoktatás és a templomi éneklés hagyományos kapcsolatainak újjáélesztésére, ápolására, az énekes iskolák munkájába való bekapcsolódásra.

Nagyvilág

Európai egyházak találkozója Varsóban

A hit és a vallás jelenlétéről a változó Európában, valamint az új európai keresztény mozgalmakról tanácskozott február 4–6-án a két egyházi szervezet. A megbeszéléseken olyan kérdéseket vitattak meg, amelyeket különféle vallási csoportok és mozgalmak intéztek a keresztény egyházakhoz, kritikai szándékkal. A témával már a Charta Ecumenica, a CCEE és a KEK 2001. április 22-én aláírt közös állásfoglalása is foglalkozott.

Elhunyt Giovanni Cheli bíboros

Kilencvennégy éves korában, február 8-ára virradó éjjel Rómában elhunyt Giovanni Cheli bíboros (képünkön). A főpásztor 1918. október 4-én született Torinóban. 1942-ben szentelték pappá, és tíz évvel később, 1952-ben lett a szentszéki diplomácia munkatársa. 1955 és 1962 között Spanyolországban szolgált, majd 1967-ben az Egyházi Közügyek Tanácsához került Agostino Casaroli érsek munkatársaként. Számos alkalommal tárgyalt Magyarországon is. 1973-tól az ENSZ állandó megfigyelőjeként tevékenykedett, majd 1978-ban a pápa érsekké nevezte ki, és a nemzetközi szervezet nunciusa lett. 1988-tól 1998-ig az Elvándorlók és Úton Lévők Pápai Tanácsát vezette Rómában. 1988 októberében II. János Pál pápa avatta bíborossá.

Halálával a Bíborosi Kollégium tagjainak száma kétszázkilencre csökkent. A testület száztizennyolc tagja pápaválasztó.

Márciustól új pápa vezetheti az egyházat

XVI. Benedek lemondásának bejelentését követően azonnal sajtótájékoztatót hívott össze a Vatikánban Federico Lombardi szentszéki szóvivő.
„Mindannyiunkat meglepett. A konzisztóriumon részt vevő bíborosok nem ismerték a pápa szándékát” – nyilatkozta a szentszéki sajtótermet elözönlő újságírók előtt Lombardi.

A szóvivő Angelo Sodano bíboros, volt szentszéki államtitkár, a bíborosi kollégium vezetőjének szavait idézte, aki „derült égből villámcsapásnak” nevezte XVI. Benedek lemondását.

Lombardi hangoztatta, hogy értesülései szerint nem hirtelen hozott döntésről van szó. Kizárta, hogy a pápa betegség vagy depresszió miatt távozna tisztségéből. Döntésében az sem befolyásolta, hogy az elmúlt években különböző botrányok rázták meg az egyházat. A pápa úgy érezte, „nincs egyensúly ereje és feladatai között” – fogalmazott a szóvivő.

Reményt kell adnunk a fiataloknak

Erdő Péter bíboros az evangelizáció új útjairól

A Kultúra Pápai Tanácsának plenáris ülését február 6. és 9. között tartották Rómában. Gianfranco Ravasi bíboros, a tanács elnöke a fiatalok kultúráját, az újabb művészeti irányzatokat és a fiatalok nyelvezetét jelölte meg a tanácskozás témájául. Az ülésen részt vett Erdő Péter bíboros, a tanács tagja is, akit a rendezvény zárónapján kérdeztük a zárt ajtók mögött zajló megbeszélésekről.

– Bíboros úr, miért tartotta fontosnak a tanács, hogy az idei plenáris ülés a fiatalok kultúrájával és nyelvezetével foglalkozzon?

– Az ifjúsághoz szólni az evangelizáció egyik legfontosabb feladata, már csak azért is, mert néhány évtized múlva a mai fiatalokból áll majd a föld lakosságának felnőtt népessége, s ők adják tovább mindazt, amit mi örökségül hagyunk rájuk. Sajátos aktualitást ad a témának az is, hogy a szentatya az idei évben Rio de Janeiróban világifjúsági találkozót rendez. Ahhoz, hogy szólni tudjunk a fiatalokhoz, meg kell ismernünk kommunikációjuk nyelvét, kulturális problémáikat. XVI. Benedek pápa egyik fő törekvése, hogy a katekézis tartalomorientált legyen. Felmerül hát a kérdés, hogyan tudjuk hitünket továbbadni egy olyan korban, amelyben a komoly szövegek tartalmára egyre kevésbé figyelnek az emberek…

Testünk-lelkünk az orvostudomány szemével

Hit és egészség

Az ember egészen különleges helyet foglal el a keresztény hit által elénk tárt világ rendjében. Egyfelől van a szellemvilág – Isten és az angyalok. A másik póluson az anyagvilág, mely körülvesz bennünket. A kettő metszéspontjában helyezkedik el az ember, aki mindkettőből hordoz valamit.

Többféle elképzelés született arról is, hogyan kapcsolódik egymáshoz test és lélek, s e gondolatok ma is élnek, még keresztény körökben is. Sokan vélik úgy, hogy a lélek örök „alkatrészünk”, mely a test börtönébe zárva várja, hogy kiszabaduljon onnan. Halálunk után majd lesz „valahol”, míg a test elporlad, és a feltámadással aztán új, végleges szállást kap. Úgy vélik, az Istenkapcsolat alapja, hordozója a lelkünk, a test inkább csak gátol bennünket ebben az egyesülésben.

Együtt a babákért

A dm drogerie markt 2012 novemberében ismét elindította a Katolikus Karitásszal és a Pampersszel közös kampányát, amelynek célja a nehéz körülmények között élő családok és gyermekeik támogatása. Az Együtt a babákért elnevezésű kampányba országszerte kétszázhatvankét dm-üzlet kapcsolódott be, így a korábbi évhez képest növekedett a támogatott családok száma is.

A két hónapon át tartó akció alatt a dm vásárlói hűségpontjaikat ajánlhatták fel adományként, amelyeket a karitász pelenkák formájában továbbít a kiválasztott családoknak.

Az akció eredményeként kétszázhatvankét kisgyermekes család kap egyenként huszonöt csomag pelenkát, amely mintegy fél évre elegendő mennyiség. Az adományok átadására 2013. február 13-án kerül sor a Szent Erzsébet Karitász Központ budapesti irodájában.

Magyar Katolikus Karitász

Komolyan vette Istent és az embert

Száz éve született Gyökössy Endre

Gyökössy Endre (1913–1997) református lelkészként és pszichológusként már akkor tudatosan művelte a pasztorálpszichológia tudományát, amikor e szó kimondásakor Magyarországon nemcsak az átlagos hívő ember nyelve akadt meg, de a lelkészi, sőt lelkigondozói munkát végző személyek szótárában sem szerepelt. A lelkészek, bármely felekezethez tartoztak is, nagyon járatlanok voltak a lélektan és a pszichoterápia területén. Idegenkedésüknek egyik oka az volt, hogy a pszichológusban riválist láttak, aki az emberi létnek azzal a vetületével foglalkozik, amelyre az ő megbízatásuk is szól. Ráadásul ezt a Szentlélek bölcsességének és gyógyító erejének az igénybevétele nélkül teszi.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.