A hit reménységében fordulunk hozzád, jóság Atyja: Jóság.
Mert nincs hit jóság nélkül, ami nyelvünkön az egyik legszelídebben hangzó szó. Meg-megszakadó keresésünkben tudjuk, olykor nem vagyunk egészen tudatában cselekvéseinknek, melyeket kétségek kísérnek. Felfüggesztik bizonyságunkat, áthúzzák döntéseinket. És mi ott állunk a bizonytalanság vesztőjén.
A hét szentje
A Fatimában élt Francisco és húga, Jacinta egyszerű portugál parasztgyerekek voltak. Nem jártak iskolába, nem tudtak írni-olvasni. Az volt a feladatuk, hogy unokatestvérükkel, Lúcia Santosszal a család kecskéit őrizzék. Lúcia emlékirataiban Franciscót szelíd fiúnak írja le, aki szeretett magában gondolkodni. Jacintát pedig úgy jellemezte, hogy kedves volt mindenkivel, ám a család legfiatalabb gyermekeként egy kicsit elkényeztették. Mindkettejüknek jó érzéke volt a zenéhez, szerettek táncolni, énekelni.
Görögkatolikus lelkiség
Elkezdtük a nagyböjti szent időszakot. Az erre felkészítő öt vasárnapon görögkatolikus egyházunk igyekezett ráhangolni bennünket, hogy vegyük észre: nagyok lehetünk. Zakeus tettrekészségével, a vámos alázatával, a tékozló fiú bűnbánatával, az ítélet reményteljes örömével, a böjtölés igazi szellemével. A napi evangéliumi szövegek és a liturgikus énekek segítségével haladunk tovább. Zarándoklatunkat már hétfőn elkezdtük. Testet megpróbáló, lelket nemesítő, erényeket fejlesztő, bűnöket háttérbe szorító törekvés ez. Érdemes komolyan venni, hogy megértsük az üzenetet, amelyet nagyböjt első vasárnapjának evangéliuma közvetít felénk: „Nagyobb dolgokat is fogsz látni ezeknél” (Jn 1,50). Az ikontiszteletről szóló vasárnapon különösen is megkapó ez a tanítás, hiszen az ikont szemlélve felsejlik előttünk az „őseredeti”, a „prototüposz”, akit majd az örök életben teljes valóságában láthatunk.
Vigyázó Miklós emlékére
Az úrnapi szentmisére készültünk 1981-ben, amikor megérkezett falunkba, Csesztvére az új plébános. Ministrálás közben figyeltem őt, s mise után váltottunk néhány szót. Közvetlen volt, nyíltszívű, derűs, mint azután is mindig.
Harminckét éven keresztül nemcsak hagyományos értelemben volt lelkivezetőm. Inkább így mondanám: mesterem volt, s az Örök Mester hiteles képviselője. Mindig rá irányította a figyelmet: „Mit tenne Jézus?”
Az ember számára az éjszaka mindig valami veszélyeset jelentett: a fenyegetettség, a félelem és a halál jelképévé is vált. A vallási irodalom „sötét éjszaka” kifejezése egyfajta belső, lelki koncentrációra utal: a hit sötétjét, lelki szárazságot, ürességet fejez ki, amely erőteljes összeszedettséggel és Isten hiányának fájdalmával, valamint az Istenre való rászorultság kiszolgáltatottságának élményével jár. A zsoltáros ebben a kiszolgáltatottságában kiált Istenhez: „Meddig feledkezel meg rólam, Uram, mindörökre? Meddig rejted el arcodat előlem? Meddig emészti még lelkem a fájdalom és szívemet a mindennapi gond? Meddig uralkodik még rajtam az ellenség?” (Zsolt 13) Ugyanebbe a hagyományba tartozik, ahogyan Jézus könyörgött a kereszten: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” (Mt 27,46)
Sokan írtak már a vatikáni „keleti politika” céljáról, módszereiről, eredményeiről. E kötet szerzője, Szabó Ferenc SJ az események koronatanújaként ugyancsak többször emlékezett meg írásaiban az általa átéltekről. Most megjelent könyve is emlékezés, rádiós emlékek közlése, mégis több annál. A korunk szellemi körképét számos könyvében megrajzoló és a II. vatikáni zsinat szellemét közvetítő teológus szerző kritikus végkövetkeztetése egybehangzik a Bábel Balázs érsek ajánlásában megfogalmazott megállapítással: „Az egyházpolitikára sohasem vonatkozott a tévedhetetlenség.”
Könyvespolcra
A tíz évvel ezelőtt rákbetegségben fiatalon elhunyt dél olasz püspök lelki hagyatékának két kis darabját, a modern olasz lelkiségi irodalom gyöngyszemeit tartalmazza ez a könyv. A lelkipásztorkodás példája elevenedik meg lapjain, ahogyan a halálos beteg püspök papjairól, híveiről és az ifjúságról gondoskodik.
A szerző boldoggá avatása folyamatban van. Könyvének első része utolsó beszédeit, írásait és végrendeletét tartalmazza, a második pedig egy Szűz Máriáról szóló ciklust.
Hasznos lelki könyv lehet papoknak, kispapoknak, Mária tisztelő keresztényeknek.
(Antonio Bello: Szeretlek! Korunk asszonya, Mária, a Tihanyi Apátság kiadványa, 2012. Ára: 1200 Ft)
Nyolcvanéves lelkipásztorként február első vasárnapján mutatta be aranymiséjét az élete nagy részében Szentimre-városhoz kötődő Brückner Ákos Előd atya, a jelenlegi székesfehérvári ciszterci plébános. Nemcsak Dékány Sixtus zirci apát és Takács Nándor püspök ünnepelt vele, de a barokk szépségében tündöklő Nagyboldogasszony-templomot megtöltő hívek is, akik közül sokan Tatabányáról, Győrből és Budáról érkeztek.