Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 1479 a 2757-ből - Magyarország katolikus hetilapja

Kalocsa–Kecskeméti Főegyházmegye

2013-02-22 Szerző: Új Ember

Országjáró

Versmondók megmérettetése

A Mária Rádió I. Kárpát-medencei versmondó versenyének egyik regionális válogatóját Kalocsán tartották, február 8-án. A Quo vadis, Domine? elnevezésű verseny célja, hogy az istenes versek megszólaltatásával középpontba állítsa a hit erejét. A megmérettetésen – Hódmezővásárhelytől Dunaújvárosig – tizenöten vettek részt, két kategóriában. A versenyzők többek között Reményik Sándor, Dsida Jenő, Márai Sándor, Wass Albert, Szabó Lőrinc és Rab Zsuzsa műveit adták elő. Az országos döntőbe hét szavaló jutott tovább: Rakonczai Kitti (Hódmezővásárhely), Vagyon József (Kiskunhalas), Romsics Fanni (Kalocsa), Varga Máté (Dunaújváros), Podmaniczki Kinga (Kiskunfélegyháza), Balla Zsuzsanna (Dunaújváros) és Kolozsvári Ibolya (Kunszentmiklós).

Jézus színeváltozása Lk 9,28b–36

2013-02-22 Szerző: Nemeshegyi Péter SJ

A Biblia üzenete

Jézus nyilvános működésének fordulópontja Péter hitvallása: a Mester kérdésére, hogy kinek tartják őt tanítványai, Péter válaszol: Te vagy a Krisztus. Jézus pedig világosan megmondja tanítványainak, hogy a zsidó nép vezetői el fogják utasítani, sőt, ki fogják végeztetni őt. Péter tiltakozását Jézus erélyesen visszautasítja, és hozzáteszi, hogy az őt követőknek is fel kell venniük keresztjüket, és úgy követniük őt. Ettől kezdve Jézus – tanítványaival együtt – eltökélten halad Jeruzsálemben bekövetkező kereszthalála felé. Az értetlen tanítványoknak azonban előbb megmutatja isteni méltóságát. Azzal a három tanítvánnyal, akik jelen voltak, amikor Jairus leányát feltámasztotta, és akik jelen lesznek haláltusájakor is a Getszemáni-kertben, vagyis Péterrel, Jánossal és Jakabbal éjszaka felmegy egy hegyre, ahol szemük láttára menynyei fényben kezd ragyogni arca és ruhája. Az evangéliumok nem nevezik meg a hegyet, de régi hagyomány szerint a Galilea déli részén emelkedő Tábor-hegyről van szó.

Luigi Versiglia és Callisto Caravario február 25.

2013-02-22 Szerző: Szalontai Anikó

A hét szentje

Luigi Versiglia tizenkét évesen, még Don Bosco idejében került a torinói oratóriumba. A szaléziak olyan nagy hatást tettek rá, hogy felvételét kérte a rendbe. 1906-ban Kínába utazott, ő lett a rend ottani missziójának vezetője. Fáradhatatlanul dolgozott, számos árvaházat, iskolát, idősotthont és szemináriumot alapított. 1920-ban szentelték püspökké, és a pápa kinevezte a shaoguani egyházmegye apostoli helynökévé. Politikai konfliktusok és társadalmi feszültségek nehezítették a missziós munkát. Nagy bölcsességgel és szeretettel, személyválogatás nélkül segített az embereknek, így idővel a nem katolikusok is tisztelni kezdték.

Lelki harcok

2013-02-22 Szerző: Ivancsó István

Görögkatolikus lelkiség

Ha komolyan vesszük a nagyböjtöt, akkor továbbra sem adjuk fel a lelki harcot, hanem folytatjuk, hogy a végére naggyá, vagy legalább valamicskével nagyobbá válhassunk. Ez nagyböjtünk alapgondolata. Egyházunk lelki táplálék nyújtásával vezet bennünket ezen az úton.

A nagyböjt második vasárnapján a béna meggyógyításáról szól az evangélium (Mk 2,1–12). Azt az embert látjuk, aki kicsinységéből naggyá vált. Ehhez nemcsak ő maga kellett, hanem mások támogatása is, mindenekfölött pedig maga az Úr Jézus. Hiszen ő liturgikus szövegünk szerint „a bűnök sötétségében járóknak a megtartózkodás idejével világosságot” áraszt.

Herendi történet

2013-02-22 Szerző: Új Ember

Olvasói levél

Lapjukat örömmel forgatjuk a szép magyar nyelven megírt, nívós cikkek miatt.

A vízkereszti számban megjelent írás a herendi Szent Euszták-templom felújítására hívja fel a figyelmet. A templom azért is érdekes, mert a miserend itt egy herendi porcelántáblán olvasható.

A régi padrend is most, a felújítás után állt vissza. Nagyapám, (Birtanói) Bibba Lajos készítette a templom ablakait. 1944-ben több tíz zsidó családot mentett meg azzal, hogy felvetette őket a herendi porcelángyárba, és ennivalót juttatott nekik.

Imával az üldözött keresztényekért

2013-02-22 Szerző: Bertáné Pintér Katalin

A közelmúltban lezárult ökumenikus imahét gondolatmenetét azok az indiai keresztények állították össze, akik naponta küzdelmet folytatnak a túlélésükért. Imára szólították a hívőket azért, hogy ledőljenek végre a kasztrendszer építette falak, és ne csak egy társadalmon belül, hanem a keresztény felekezetek között is. Spányi Antal megyés püspök arra kérte a híveket, hogy ne csak az ökumenikus imahét kiemelt programján gondoljunk azokra, akik hitük miatt üldözést szenvednek. „Mindenkinek lehetősége nyílik a segítésre: imádkozzuk az üldözött keresztényekért akár azt az imádságot, amelyet a Székesfehérvári egyházmegyében indítottunk el 2007-ben, és amelyet több nyelvre lefordítva, sokan imádkoznak.”

Hungaricum–amit mi adtunk a világnak

2013-02-22 Szerző: Koncz Veronika

Havonta egyszer megjelenő sorozatunk következő és bemutatásra váró szereplőjére nem biztos, hogy illik a fenti cím. Nagyképűség lenne azt állítani, hogy a pumit mi adtuk a világnak. Fogalmazzunk inkább így: mi is csatlakoztunk a Teremtő alkotókedvéhez. Hiszen ezt a kutyafajtát egészen biztos, hogy játékos kedvében találta ki az Isten. A pumi – a puli mellett – ma már az egyik legismertebb terelőkutyánk, nemzeti örökségünk része. Kiváló kísérő- és sportkutya. Hazánk területén, a XVII–XVIII. század folyamán született a puli és egy terrier jellegű pásztorkutya kereszteződéséből. A pulinál rövidebb szőrű, lebicsakló fülű kutya gyorsan népszerűvé vált a pásztorok között, hiszen minden jószág terelésére alkalmas volt. A pumi elnevezést, amely valószínűleg Pomeránia nevéből származik, először 1795-ben írták le, majd Pethe Ferenc is megemlítette a Természet Históriája című művében, 1815-ben. Első ismert tenyésztője gróf Festetics Sámuel volt.

Nyelvrokonaink ünnepelnek

2013-02-22 Szerző: Gajdó Ágnes

A finnek nemzeti eposzát, a Kalevalát 1835. február 28-án tette közzé Elias Lönnrot néprajztudós. Magyarra többen is lefordították, a legismertebb változat Vikár Béla nevéhez fűződik. A szókapcsolat – Kaleva-lak – jelentése Kaleva földje, azaz Finnország. A műben a finnkaréli mitológia több szereplője felbukkan, így például Ilmarinen, a kovácsisten, a szél és a levegő ura, aki az első kardot és ekét készítette. Leghősiesebb cselekedete a Halál legyőzése volt, „akit” egy vasládába zárva a tenger mélyére süllyesztett. Később aztán az emberek kiszabadították fogságából. Vejnemöjnen, a csendes víz istene, „minden idők énekese” oly csodálatosan játszott hárfáján, hogy „még a fák is vigadoztak, / Mezőn tuskók táncot roptak”. A Kalevala világszerte sikert aratott, a finnek általa ismertebbé váltak, s az eposz a finn nyelv fejlődéséhez is jelentős mértékben hozzájárult.