Ijesztő számokat hallunk, olvasunk naponta a világ éhezőiről, de a hazai éhezőkről is. Ám legalább ennyire ijesztőek azok az adatok is, amelyek társadalmunkban a túlsúlyosak arányáról szólnak.
Bizony nehéz ebben a világban a böjtről szólni, annyira elvesztette értékét. Még a keresztények gondolkodásában is sokszor csak odáig terjed a böjtölés fogalma, hogy „pénteken húst ettem”. Mit tudunk arról, hogy a péntek bűnbánati nap? Mit jelent a böjt az életünkben?
Soha nem pofozott föl. Összesen három-négy alkalommal náspángolt el, és állított sarokba. Mindegyik eset okára emlékszem, mert nem haraggal, hanem magyarázattal kaptam. A pofonról azt tartotta, hogy a gyerek arcát megütni megalázó. Az ő szemében a büntetés a nevelő kudarcát jelentette, és azt jelezte, hogy a szülőnek nem volt elég tekintélye arra, hogy helyes irányba igazítsa gyermekét, vagy a tanár nem tudta lekötni a diákok érdeklődését.
A katolikus családegyesület támogatja az Egy közülünk kezdeményezést
Állásfoglalást tett közzé a Magyar Katolikus Családegyesület (MAKACS) elnöksége február 13-án az Egy közülünk európai polgári kezdeményezésről. Bíró László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) családreferens püspöke a dokumentumban kifejti: az elnökség üdvözli a kezdeményezést, s támogatja az annak magyarországi koordinálását vállaló Együtt az Életért Közhasznú Egyesületet.
Felkészülő
Ági: Életünk során utunkba kerülhetnek olyan kövek, amelyek látszólag akadályozzák továbbhaladásunkat. Ilyenkor álljunk meg, és beszélgessünk el Istennel a „kőről”! S ha a találkozás a Jóisten és köztünk létrejön, minden kő áldást hozhat az életünkbe. Hasznos, ha gyermekeink beleláthatnak igazi életünkbe, ha figyelemmel kísérhetik küzdelmeinket, türelmes vagy türelmetlen várakozásunkat egy-egy adódó nehézség megoldása során.
Felkészülő
„Tudom, nehéz gyerekkorod/gyerekkora volt…” Ugye, sokszor hallottuk már ezt a mondatot, és mi is voltunk már olyan helyzetben, amikor ezt mondtuk. Sokféleképpen lehet hangsúlyozni: empátiával, iróniával, viccesen, kényszeredetten, gúnyosan. Ám bárhogyan is ejtsük ki ezeket a szavakat, általában nem gondolunk a mondat tartalmára. Pajzsként használjuk magunk és a másik ember között, s rövidre zárjuk ezzel a mélyebb találkozás lehetőségét.
Sándor István szalézi szerzetes, vértanú az életben és a filmvásznon Február 22-én mutatták be az Isten szolgája – Sándor István című dokumentumfilmet a Terror Házában, a szalézi szerzetes emlékére tartott ülésen. Sándor István 1953-ban halt vértanúhalált, boldoggá avatása folyamatban van.
„Leginkább egy időutazáshoz tudnám hasonlítani a forgatást. Amikor Sándor István vallatásának felvételénél beléptünk a kihallgatószobába, minden nagyon valóságosnak tűnt” – mondja Almási Annamária, a szerzetesről készült film egyik statisztája. A Dér András rendezte dokumentumfilm címszerepét Orth Péter játssza, de megjelenik a vásznon Lux Ádám színművész és Bíró Lóránt szalézi szerzetes is, megannyi szalézi fiatal mellett. A stáb a forgatás kilenc napja alatt több eredeti helyszínt járt be: megfordult Szolnokon, ahol Sándor István született, a Clarisseumban, ahol szerzetesi éveit töltötte, valamint az Andrássy út 60. alagsorában, ahol kínzói vallatták. A filmben játékfilmes elemek is feltűnnek.
Mélységes mély a múltnak kútja – idézzük gyakorta Thomas Mann nagy regényének első sorát. Kabay Barna és Petényi Katalin dokumentumfilmjét, a Szigorúan ellenőrzött életeket nézve a híres könyv második sora is eszébe jut az embernek, amely így szól: Ne mondjuk inkább feneketlennek?
A kommunizmus diktatúrája mintha csakugyan feneketlen mélységű volna. Huszonhárom évvel a vasfüggöny lebontása után is számtalan titkos, titkolt, vagy talán már fel sem kutatható tény ragadt annak a bizonyos feneketlen kútnak a mélyén. Mindazzal, ami mégis napvilágra hozható, lassú (talán túl lassú) folyamat eredményeként szembesülünk. Még mindig keveset tudunk a korról, amelynek örökösei vagyunk, amelynek bevallatlan bűnei nem is sejtjük, milyen erővel nyomják a vállunkat.
Sándor István szalézi szerzetest Szolnokon, a belvárosi templomban keresztelték. Itt végezte a fémipari szakiskolát, majd – immár szerzetesjelöltként – a szaléziek újpesti nyomdájába került. Február 22-én a Terror Háza Múzeumban emlékeztek meg róla. Megnyílt a pályafutását bemutató kiállítás, és levetítették Dér András dokumentum-játékfilmjét Sándor István, az örökfogadalmas szalézi szerzetes életéről és haláláról.