Ma­gyar film­drá­ma (2004)

Groó Di­a­na el­ső nagy­já­ték­film­jét len­gyel rész­ről nem ki­sebb sze­mé­lyi­ség tá­mo­gat­ta pro­du­cer­ként, mint Krzysztof Zanussi. Az egy­sze­rű, szin­te hét­köz­na­pi tör­té­ne­tet át- meg át­szö­vi a va­rázs­lat, a me­se. Egy fi­a­tal, csi­nos di­ák­lány egy ide­gen vá­ros­ban meg­is­mer­ke­dik egy he­lyi fi­ú­val, és sze­re­lem szö­vő­dik köz­tük. De a sze­rel­mi szál csak a film vá­za.

Udvardi Er­zsé­bet (2001)

„Min­den em­ber­nek Is­ten­től ka­pott fel­ada­ta van, a vi­lág egy pa­rá­nyi ré­szé­ért fe­le­lős tér­ben és idő­ben” — val­lot­ta a ba­jai szü­le­té­sű, de 1958-tól Ba­da­csony­to­ma­jon al­ko­tó fes­tő­nő. A ba­la­to­ni táj, Ba­da­csony vi­lá­ga és az ott élő és dol­go­zó em­be­rek és han­gu­la­tok je­len­nek meg exp­res­­szív, szür­re­a­lis­ta fest­mé­nye­in. A Ba­la­ton fod­ro­zó­dó hul­lá­ma­in meg­csil­la­nó fény lát­vá­nya ta­ní­tot­ta meg, ho­gyan je­le­nít­se meg ezt a sze­rin­te em­be­ren tú­li ter­mé­sze­ti je­len­sé­get.

Ma­gyar ak­ció­víg­já­ték (1991)

Em­lék­szem, ami­kor A po­gány Ma­don­nát elő­ször ad­ta a té­vé (1981-ben ta­lán), nem sok­kal a film vé­ge előtt el­ment az áram. Sza­lad­tam át a szom­széd­ba, hogy meg­tud­jam, va­jon Öt­vös Csö­pi (Bujtor Ist­ván) és Kar­dos (Kern And­rás) meg­fej­ti-e a rej­télyt, és elő­ke­rül-e az ér­té­kes szob­rocs­ka.

Ame­ri­kai ak­ció­thriller (1993)

Ezt a fil­met egy rác­ke­vei au­tós­mo­zi­ban lát­tam elő­ször és utol­já­ra, de mi­vel a két leg­jobb ba­rá­tom­mal jár­tunk ott, az­óta is em­le­get­jük, sőt, szá­munk­ra kul­tusz­film­mé vált. Nagy­já­ból szán­dé­ka el­le­né­re, mi­vel mi a víg­já­té­ki vo­ná­sa­it ér­té­kel­tük, no­ha az al­ko­tók vél­he­tő­leg kő­ke­mény ak­ció­film­nek szán­ták.

Auszt­rál víg­já­ték (1994)

Muriel (Toni Colette) éle­te test­vé­re­i­vel és szü­le­i­vel él egy óce­án­par­ti, csen­des auszt­rál vá­ros­ká­ban. Éle­tét je­len­tő­sen meg­ne­he­zí­ti test­vé­rei lus­ta­sá­ga, ap­ja zsar­nok­sá­ga és a mun­ka­nél­kü­li­ség. Ar­ról nem is be­szél­ve, hogy a szo­bá­já­ban egész nap ABBA-dalokat hall­ga­tó Muriel leg­na­gyobb vá­gya egy ha­tal­mas es­kü­vő, ám ud­var­ló­nak szem­mel lát­ha­tó­an se hí­re, se ham­va…

Ame­ri­kai filmvíg­já­ték (2009)

Biz­ton­sá­gi őr­nek len­ni, lás­suk be, nem iga­zán szív­de­rí­tő fog­lal­ko­zás. Egy jó ba­rá­tom Ang­li­á­ban már évek óta csi­nál­ja, és ré­mes tör­té­ne­te­ket me­sél a min­den­nap­ja­i­ról, pi­masz, sőt né­ha be­vá­sár­ló­ko­csi­val tá­ma­dó tol­va­jok­ról. Úgy tű­nik, az egész vi­lág a biz­ton­sá­gi őr bosszan­tá­sá­val fog­lal­ko­zik, és ez a szak­ma nem is iga­zán ma­gas presz­tí­zsű.

Angol ak­ció­film-so­ro­zat (2010), 3/1.

So­kun­kat láz­ba hoz, és leg­alább kö­röm­fogy­tá­ig iz­gul­ha­tunk is raj­ta, ha egy-egy bor­zasz­tó ügyes és erős és talp­ra­esett és a szí­ve a he­lyén do­bog tí­pu­sú ügy­nök ka­land­ja­i­nak le­he­tünk szem­ta­núi. Hát ilyen John (Richard Armitage), aki a há­rom kü­lön tör­té­net­ből ál­ló so­ro­zat kez­de­tén épp a 2003-as ira­ki in­vá­zió előt­ti órák­ban az an­gol had­erők kü­lön­le­ges egy­sé­gét ve­ze­ti be­ve­tés­re.

Ma­gyar is­me­ret­ter­jesz­tő film (2004)

Zrí­nyi Mik­lós hor­vát bán 1566-ban Szi­get­vár ka­pi­tá­nya­ként ta­nú­sí­tott ön­fel­ál­do­zó, hő­si­es helyt­ál­lá­sa mél­tán vív­ta ki déd­uno­ká­ja, gróf Zrí­nyi Mik­lós (1620—1664) tisz­te­le­tét, aki 1651-ben ba­rokk hő­si ének­ben örö­kí­tet­te meg em­lé­két. Köz­is­mert ma­gyar cí­mét Ka­zin­czy Fe­renc ad­ta a mű­nek. Kont­ra Má­ria is­me­ret­ter­jesz­tő film­je az eposzt Kon­rád Ig­nác (1894—1969) fes­tő- és szob­rász­mű­vész kép­so­ro­za­tán mu­tat­ja be.