Amerikai filmdráma (1956)
Az ötvenes évek a szűnni nem akaró filmeposzok virágkorát jelentették az Újvilágban. Például hömpölygő családtörténetek, romantikus és társadalomkritikai szálakkal tűzdelt forgatókönyvek keltek életre a háromórásnál is hosszabb vetítések során.
Amerikai romantikus filmdráma (1993)
Mi foglalkoztatja Gilbertet, egy poros amerikai kisváros lakóját, aki rettenetesen túlsúlyos anyjáról, a házukról, testvéreiről, köztük a szellemi fogyatékos Arnie-ról egyaránt gondoskodik? Lehet-e az embernek saját élete, mozgathatják-e egyéni vágyai, ha ennyien függnek tőle? Mi történik, ha egy család életét egy tragédia irányítja? Grape-ék mindennapjai a férje öngyilkosságát feldolgozni képtelen édesanya és a szellemileg sérült Arnie köré szerveződnek.
Kézjegy. Magyar portréfilm (2006)
A Kossuth-díjas, érdemes művész Cserhalmi György idén január végén újabb elismerésben részesült: Makó város polgármesterétől átvehette a Páger-díjat. A 2002-ben alapított színészelismerés a város szülötte, Páger Antal kedves pecsétgyűrűjének pontos mása, odaítéléséről szakmai zsűri dönt. Cserhalmi két filmben játszott együtt Páger Antallal, Kardos Ferenc Mennyei seregek és Sarkadi Imre Elveszett paradicsom című alkotásában, és saját bevallása szerint sokat tanult nagy elődjétől. Például azt, hogy a színészmesterség folyamatos megújulását mindig követni kell, és hogy a tehetség önmagában kevés ahhoz, hogy az ember maradandót alkosson. A portréfilmben az idén hatvanötödik születésnapját ünneplő színész vall pályájáról, kollégáiról, a politikáról — jelenről és múltról.
Német tévéfilm (2008)
A film főhőse, az autóbalesete után a zenei életbe visszatérni igyekvő zongoraművésznő mindent alárendel újrainduló karrierjének, s a józan ész a jóval idősebb, sármos karmester karjaiba vezérli. Saját játékával azonban elégedetlen: hiába tör technikai tökéletességre, nem ragadja meg vele úgy a közönséget, mint hajdanán. Még az étkezésben is elsősorban az esze vezérli — reggelente például a müzlistál felé.
Londonban, a Westminster-székesegyházban január 15-én katolikus pappá szentelték Keith Newton, John Broadhurst és Andrew Burnham katolikus hitre tért anglikán püspököket. A pápa létrehozta a Walshinghami Miasszonyunkról nevezett első személyi ordinariátust a katolizálni kívánó anglikánok részére, amelyről a 2009. novemberi Anglicanorum coetibus pápai konstitúció döntött. Ennek vezetőjévé az ötvenkilenc éves Keith Newton volt anglikán püspököt tette meg. Az első áttérő anglikán csoportot a most pappá szenteltek készítik elő, és húsvétkor lépnek a katolikus egyház közösségébe. A köztük lévő anglikán papok katolikus pappá szentelése pünkösdkor lesz. Vincent Nichols westminsteri érsek a volt püspökök pappá szentelésén elmondta, hogy mintegy ötven pap és plébániai közösségeik áttéréséről van szó. (KAP)
Január 13-án közzétették nyilatkozatukat az Egyesült Államok, Kanada és az Európai Unió püspökeit képviselő koordinációs csoport tagjai, valamint a szentföldi főpásztorok. Ebben emlékeztetnek rá: „Tizenegyedik alkalommal kerestük fel a Szentföldet, hogy kifejezzük a katolikusok szeretetét és szolidaritását Üdvözítőnk földje, a szent helyek és különösen azok iránt, akik itt a hívők közösségét alkotják. Mint keresztényeknek, az a hivatásunk, hogy hidakat építsünk.”
Szudáni Hírek
A január 9-én kezdődött és egy hétig tartó dél-szudáni népszavazás Edward Hiiboro Kussala érsek (képünkön) szerint rendben, békésen folyt le. A szomszédos Uganda lázadó csapatai sem zavarták meg a szavazást. A lakosság tömegesen kereste fel a szavazóhelyeket. Nagy problémát jelent, hogy Észak-Szudánból tömegesen, mintegy ötvenezren tértek vissza dél-szudáni illetőségűek, de letelepedésüknek, megélhetésüknek komoly akadályai vannak. Az ugandai lázadók betörései már korábban nagy károkat okoztak a mezőgazdaságnak. Az északiak visszaáramlása Dél-Szudánba „humanitárius tragédiával” fenyeget – figyelmeztetett már a népszavazás előtt Macram Max Gassis katolikus püspök. Arra is rámutatott, hogy Dél-Szudán elszakadása esetén az északi katolikusok és a kopt keresztények „másodosztályú állampolgárokká” válnak a muzulmán többségű északon. – Időközben arról érkeztek hírek a nyugat-szudáni Darfur tartományból, hogy kiújultak a harcok. A 2003 óta tartó konfliktusnak már több mint negyedmillió áldozata volt. Az ENSZ békefenntartó erőinek létszáma nem elégséges – jelentik a segélyszervezetek. – Wilfrid Napier dél-afrikai bíboros, aki a helyszínen figyelemmel kíséri a népszavazást, „történelmi eseménynek” nevezte azt, mert a dél-szudániak először élik meg emberi méltóságukat. (KAP, KNA)
Szent Maksymilian Kolbe-év
A lengyel szenátus Szent Maksymilian Kolbe-évnek nyilvánította 2011-et. Hangsúlyozták: Kolbe „gondolatai és vértanúsága is különlegesen fontosak az újjászülető lengyel társadalom számára”. Augusztus 14-én lesz hetven éve, hogy Kolbe meghalt az auschwitzi koncentrációs táborban.
1971. október 17-én VI. Pál pápa boldoggá, 1982. október 10-én II. János Pál pápa szentté avatta, és az egyház vértanú szentjei közé sorolta. A három lengyel ferences rendtartomány elöljárói közös levélben méltatták alakját: „Ma már a kereszténység apostolaként ismerik őt, aki a XX. századi ferences mozgalom megújulásának előmozdítója volt.”