Lauren Potter szőke, bájos arcú, fiatal színésznő egy amerikai sorozatban. Ez önmagában nem hír, s nem is érdekes. Hiszen ezer és ezer bájos szőke amerikai lány szerepel sorozatokban. Ám Lauren Potter nem olyan, mint a többi lány. Nagyon nem. Lauren Down-szindrómás. Kaliforniában született, és most huszonkét esztendős. A filmben egy diáklányt alakít, aki középiskolába jár, és a pomponcsapat tagja. Pusztán azzal, hogy szerepel, nagyon sokat tesz a Down-szindrómával élők elfogadásáért. A színészeten kívül különböző kampányokkal is segíti sorstársait. Beszédeket tart kirekesztésük és bántalmazásuk ellen. Az USA kongresszusának tagjai előtt is felszólalt már.

Április tizenegyedike a költészet, tizenkettedike az űrhajózás napja. József Attila életében még csak a fantázia szállhatott és szárnyalhatott a magasba, a felhőkön túlra, s a lírikus teremtő ereje borzongató verssorokba foglalta a világmindenséget és a tiszta emberi érzelmeket: „Miként a tiszta űrben a világok, / lebeg keringve bennem a hiányod // majd árnyék leszek s te szorongva félsz: / óh hát ne hagyj meghalnom, amig élsz.”

Kapcsolatom ezzel a különleges virágokat hordozó cserjével olyan régi, hogy akkoriban még javában Jugoszláviának neveztük többek közt Horvátországot, ahonnan az első magok bekerültek pestújhelyi kertünkbe. Azóta sok kertbarátot örvendeztetett meg e messziről érkezett bokor.