Országjáró
DVD-n is találkozhatunk a hajdúdorogi Krisztus-katonákkal Hajdúdorog városa igen gazdag ma is élő népszokásokban, hagyományokban. Ott van például húsvétkor a szentsírállítás vagy a pászkaszentelés, és ekkor vonulnak fel az úgynevezett Krisztus-katonák is. De kik ők? S mi a feladatuk? Nemrég jelent meg az a róluk szóló film, melynek Pallagi Dávid mellett Horváth Zoltán káplár a készítője, aki maga is Krisztus-katona. Ő mesélt lapunknak a szent szolgálatról.
Országjáró
Tropár, kerubének, prokimen…
Ötödször rendezik meg az egyházmegye liturgikus-énekversenyét a görögkatolikus egyházi énekkultúra kedvelői és művelői számára április 13-án, a hajdúdorogi Szent Bazil Oktatási Központban. Korcsoportonként zajlik a megmérettetés. „Ringbe szállnak” első és második, harmadik és negyedik osztályosok, felső tagozatosok, középiskolások és egyetemisták, de jelentkezhettek náluk idősebbek is.
Országjáró
Emlékezés Prohászka Ottokárra
Tudományos konferenciával, szentmisével és koszorúzással emlékeztek meg Prohászka Ottokár székesfehérvári megyés püspök halálának nyolcvanhatodik évfordulójáról április 2-án, a budapesti Központi Papnevelő Intézetben és az Egyetemi templomban. Tisztelői az alatt a szószék alatt és azok között a falak között gyűltek össze, ahol a főpásztor 1927. április 1-jén, prédikációja közben rosszul lett. Másnap – hatvankilenc éves korában, huszonkét évi püspöki szolgálat után – megtért Teremtőjéhez.
Országjáró
Ki mit tud?
A Székesfehérvári egyházmegye művelődési háza Ki mit tud? tehetségkutató vetélkedőt hirdetett az egyházmegye területén élő vagy dolgozó fiatalok és felnőttek számára. Különböző művészeti ágakban (ének-egyházi ének, népdal-népzene, néptánc-tánc, valamint vers és próza, hangszeres zene, színdarab és keresztény pop-rock zene) jelentkezhettek külön kategóriában a tizennégy év alattiak, a tizennégy év felettiek, valamint a családok. Arésztvevők neves szakemberekből álló zsűri előtt mutathatják meg tehetségüket az elődöntőben, április 27-én, majd ezt követően az I. Egyházmegyei Ki mit tud? döntőjében, május 18-án, szombaton a Szent István Művelődési Házban.
Országjáró
Veszprémi Főegyházmegye
Amikor megérkezett a faluba, tömeg gyülekezett a templom körül, s meghúzták a harangot. De meglehet, kissé félrekongott, mert a jövevény megkérdezte: – Talán halott van? – Erre a sokadalomból érkezett a válasz: – Nem, megjött a pap! Zalabér nyolcszáz éves, mezővárosi múlttal rendelkező település Zalaegerszegtől húsz, Zalaszentgróttól öt kilométerre. Már hosszabb ideje nem volt papja, a plébánia épülete is roskadozott, amikor 2006. július 1-jével a veszprémi érsek ide küldte Kiss Jánost.
Országjáró
Egri Főegyházmegye
Koós Ede, az Egri főegyházmegye érseki biztosa és romapasztorációs referense Miskolcon, a Vörösmarty Mihály Katolikus Általános Iskola és Óvodában dolgozik. Szívügyének érzi a keresztény szellemű oktatás-nevelés előmozdítását, ezért ott volt a Keresztény Pedagógiai Műhely megálmodói között.
– Facebook-oldalán megosztott egy példázatot, amelyben egy jól kereső apa elviszi vidékre hétéves kisfiát azzal a céllal, hogy megmutassa neki, mennyire szegény emberek is vannak a világon, és így ráébressze, milyen szerencsés családban él. Ám a fiúcska éppen az ellenkezőjére jön rá: azt látja, hogy szegény vendéglátóik boldogabbak, mint ők, mert több idejük van, és jobban figyelnek egymásra.
A Biblia üzenete
Az evangélium gazdag üzenetéből legtöbbször az fog meg, amit nem értek, mégis megragad, nem enged, és mint örvénylő titok húz-vonz. Titok, melyről nemcsak azt érzem, hogy igaz, hanem hogy elevenembe vág. Nem hagy nyugton. És kezdődik a Jákob-küzdelem a megértésért. De hol a megértés nyitja? „Ki méltó arra, hogy felnyissa a könyvet és feltörje pecsétjeit” (Jel 5,3)? A kérdésre két válasz érkezik. Az egyik, hogy „senki”. A Jelenések könyvének Jánosa emiatt keserves sírásra fakad.
A liturgia alapelemei
A tabernákulum helye érdekes és mozgalmas utat járt be a templom terében. Eleinte a templom sekrestyéjében őrizték a Legszentebbet – innen a sekrestye latin elnevezése, a sacristia, amely a szent jelentésű sacer/sacra szóból ered. (A magyar „sekrestye” e latin szónak az átírása.) Ezt követően a misézőoltár közelébe került, s egészen a II. vatikáni zsinat liturgikus reformjáig a templom szentélyében, a főoltáron kapott helyet – a zsinat előtt épült számos templomban ma is így van ez.