Van még jó hírünk
Anglia egyik kiemelt turisztikai célpontja Bath. Évente milliók keresik fel a római fürdőt, az apátsági templomot és az Austen-regényeket idéző Royal Crescentet. Április eleje óta Bath „titkos” arcát is megismerhetik a turisták, ugyanis hajléktalanok vezetnek városnéző túrákat. Az állami támogatással megvalósult Secret City Tour programot egy helyi egyetemista, Luke Tregidgo és egy hajléktalan, Alex Kirzsan hívta életre.
Két szomszéd sétált Bowerchalke-ban, egy kis délangliai faluban, az 1960-as évek végén. Egyikük a Nobel-díjas író, William Golding, többek között a híres A legyek ura című könyv szerzője. A másik jó barátja, James Lovelock biofizikus és kémikus, aki ebben az időben a NASA-nál volt alkalmazásban, és a marsi élet lehetőségeit kutatta. Jól megértették egymást, mert fiatalkorában az író is tanult fizikát az Oxfordi Egyetemen, így konyított valamicskét ehhez a szakterülethez. Szokásos sétájuk közben Lovelock legújabb, meglehetősen bonyolult elméletét fejtegette.
Cigánymisszió: első lépések a gyakorlatban
A magyarországi cigányság körében végzett missziósmunka nagyon fellendült az elmúlt bő két évtizedben. Vannak nagyszerű példák. Települések, amelyeknek nevét jelszószerűenemlegetjükazottélőkeresztény cigányközösség szép élete miatt: Hodász,Alsószentmárton,Szendrőlád.A sikerek mellett azonban ott a kiáltó, óriási hiány és a szükség. Cigányok tömegei élnek magukra hagyva, akikhez még nem jutottunk el.
Kiosztották a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége (MAKÚSZ) által, Fehéren – Feketén – Felelősen a cigány–magyar együttélésről címmel szervezett fotópályázat díjait. Az elismeréseket Székely János, a Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK) romapasztorációs bizottságának elnöke, a fotópályázat fővédnöke adta át. Az első díjat Schild Tamás Szép cigánynak lenni című sorozata nyerte. A második díjat Hajdú D. András vehette át A fal, amit mi kerítésnek hívunk című fotósorozatáért, a harmadik helyen pedig Molnár Zoltán végzett Romák Erdélyben című pályázatával.
Az utóbbi hetekben félelmekkel teli várakozással figyelünk a Koreai-félszigetre. Az 1953-ban fegyverszünettel véget ért koreai háború után két egymástól gyökeresen különböző állam alakult ki. Délen piacgazdaságot és demokráciát hoztak létre, míg északon a föld – talán Kubát kivéve – egyetlen kommunista diktatúráját találjuk. Az ország jelenlegi vezetője, Kim Dzsong Ün érvénytelenítette a tűzszüneti megállapodást, és atomháborúval fenyegette meg az Egyesült Államokat, Japánt és Dél-Koreát. A helyzet hétről hétre változik, így nehéz előre látni, mi is fog történni. Csoma Mózest, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Koreai Tanszékének docensét a konfliktus részleteiről kérdeztük.
Népnyelvünk a számolást is megolvasásnak nevezi. Kétségtelenül jó, ha megolvassuk, megszámoljuk a nekünk járó vagy visszajáró pénzt. Persze, hogy kell a pénz! De azért tapasztaljuk, nemcsak a kezünket piszkítja be, hanem gondolkodásunkat is, ha – bármilyen kevés van is belőle – jobban bízunk benne, mint Istenben.
Megemlékezések országszerte a holokauszt-emléknapon
A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján, április 16-án Budapesten a Holokauszt Emlékközpontban és a Duna-parti holokauszt-emlékműnél, valamint a Terror Háza Múzeumban tartottak megemlékezéseket. Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek a budapesti Holokauszt Emlékközpontban gyújtott mécsest az áldozatok emlékére.
Orbán Viktor miniszterelnök az európai élet erkölcsi kereteiről
Nem feladatunk a tudósítás politikai eseményekről. Nem azért, mintha „ördögtől valónak” vélnénk a politikát, úgy, ahogy van. Sőt, az egyház felfogását valljuk, vagyis minden keresztény ember erkölcsi kötelességének tartjuk, hogy keresztény meggyőződése szerint vegyen részt a maga szintjén a politikai közélet alakításában. Reméljük, hogy olvasóink az írott és elektronikus sajtó segítségével, a helyesen megválasztott lapokból és televíziócsatornákból jól tájékozódnak, és okosan alakítják politikai álláspontjukat.