Mária az életünkben

Nemeshegyi Péter jezsuita szerzetes gondolatai

A II. vatikáni zsinat tanítását alapul véve Nemeshegyi Péter jezsuita szerzetest kérdeztük arról, mi a szerepe Máriának az életünkben.

A II. vatikáni zsinat célja nem az volt, hogy új tanokat hirdessen ki – ezt XXIII. János pápa világosan megfogalmazta nyitóbeszédében. A zsinat a keresztény tanítást kívánta kifejteni, úgy, hogy azt a ma emberei szívesen meghallgassák, örömmel elfogadják, és kövessék. Amikor a zsinat Máriáról beszélt, akkor is ezzel a lelkülettel fogalmazta meg mondanivalóját.

A XIX–XX. században virágzott a mariológia. Egész csokor új szerzetesrendet alapítottak, melyeknek a nevében szerepel Mária. Ilyen például a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek Kongregációja vagy a Marista Iskolatestvérek rendje. A hívek kérésére Máriára vonatkozó dogmát hirdetett ki IX. Piusz pápa (a szeplőtelen fogantatás dogmája), valamint XII. Piusz pápa (Mária mennybevitelének dogmája). A XX. században azonban az egyházban keletkezett három olyan mozgalom is, melyek inkább fékezőleg hatottak a mariológiára.

Alkoholfüggő a családban (1. rész)

Felkészülő

Minden a családban kezdődik. A szenvedélybetegség is. A gyógyulás is.

Szégyen, tehetetlenség, bűntudat.

A legjellemzőbb érzések. Miközben a hozzátartozók szabadulni szeretnének gyötrő, bizonytalan, maguk előtt sem felvállalt érzéseiktől, egyre jobban belegabalyodnak a szeretet és a gyűlölet végletei közt feszülő hálóba. Hiába reszketnek mindennap, hiába rettegnek a nyíló ajtó mögött, vajon hogyan érkezik meg hozzátartozójuk, hiába élik át éveken keresztül a kínok kínját, valahogy, általuk érthetetlen törvények szerint, minden szándékuk ellenére is segítik, támogatják az alkoholbeteg embert. A gyógyulásban? Sajnos nem! A betegség, a szenvedés elmélyülésében. De miért?

Amit mondtam, megmondtam

Felkészülő

– hangzik el az ellentmondást nem tűrő végszó a szülő szájából, s egy ilyen dörgedelem után minden csemete tudja: nincs tovább alkudozás, nincs értelme nyafogni, a kérdés el van döntve.

Következetesség! – örül büszkén az eredménynek a szülő. Rugalmatlanság – sérelmezi gyakorta a (cseperedő) gyermek. Hol van az igazság?

Bizonnyal hol itt, hol ott. Minden szülő ismeri az utolsó utáni, legeslegutolsó engedményt követő újabb alkudozás kínját, s ilyenkor bizonnyal azt kívánja: bár ragaszkodott volna már korábban az eredeti elképzeléséhez, hiszen a hisztit a lazább szabályozással sem lehetett végül elkerülni.

Lélek magyarul – és egy kis darab haza

A nyugat-európai magyar lelkipásztorok évtizedek óta minden évben konferencián találkoznak főpásztorukkal és egymással. Korábban, főleg a hatvanas évektől valamelyik nyugati országban – elsősorban Németországban – került sor erre. A rendszerváltozást követően – mint Cserháti Ferenc püspök emlékeztet – két alkalommal Magyarországon üléseztek a missziós papok, hogy ismerkedjenek a hazai viszonyokkal. A mostani összejövetelnek, amelyen húszan vettek részt, a ciszterci nővérek érdi monostora adott otthont.

Cserháti püspök a találkozó célját a következőkben összegezte: lelki feltöltődés, szellemi táplálkozás, pasztorális kérdések megbeszélése, valamint a konfraternitás erősítése, hiszen a missziós papok meglehetősen elszigetelten, egymástól nagy távolságban élnek. „A nyugati lelkipásztori testület összetétele jelentősen megváltozott – folytatja a főpásztor, aki több évtizedes németországi szolgálat után maga is egy esztendeje költözött haza. – Egyre gyakrabban az anyaországi vagy erdélyi egyházmegyékből vállalják a néhány esztendei külföldi szolgálatot, mások alkalmanként utaznak ki valamelyik nyugati nagyvárosba.” Stipits Árpád ferences szerzetes kéthetente repül Genfbe, ahol ellátja a svájci nagyváros és Lausanne magyar híveit, Bajzáth Ferenc józsefvárosi plébános időről időre Hollandiában pasztorál. De ugyanez érvényes Helsinkire is, ahol sok informatikus magyar fiatal él.

Öt nap mobil nélkül

Egri Főegyházmegye

Önkéntesek jelentkezését várják az egerszalóki találkozóra

Az egri főegyházmegyei ifjúsági irodáról és az egerszalóki találkozó szervezéséről Federicsné Varhola Regina irodavezetőt kérdeztük.

– Az irodát 2001-ben Seregély István érsek alapította. Alapcélunk katolikus ifjúsági rendezvények szervezése, koordinációja és népszerűsítése, egyházmegyeieké, országosaké és nemzetközieké egyaránt: Nagymarosba és idén a HungaRióba is „besegítünk”. Irodánk tagja a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ifjúsági bizottsága tanácsadó testületének. Negyedévente találkozunk a többiekkel: az egyházmegyék ifjúsági referens papjaival és más ifjúsági irodák képviselőivel. Ilyen alkalmakkor beszélünk például olyan kérdésekről is, hogy melyik egyházmegye hány fiatalt tud támogatni, hogy eljuthasson a pécsi HungaRióra. Az Egri főegyházmegye idén kilencvenet. A teljes költség huszonhatezer forint lenne, az egyházmegye és a püspöki konferencia is nyolcat áll ebből, így a részt vevő fiataloknak csak tízezer forintot kell fizetniük.

Ima- és lelki élet a hit évében

Az ima különös módon segít abban, hogy meghalljuk Isten szavát, és a zajjal, kihívásokkal, stresszel teli világunkban mégis felismerjük akaratát személyes életünkre vonatkozóan. Szükségünk van arra, hogy ismét visszataláljunk a szerető és gondviselő Istenhez, megtapasztaljuk a tőle kapott hit pótolhatatlan ajándékát.

A hit évében az ima- és lelki élet megerősítésére havonta imádkoznak a hívek a Székesfehérvári egyházmegyében; a székvárosban Spányi Antal megyés püspök vezetésével, az egyházmegye különböző területein pedig a plébánosok irányításával. Valamennyi templomban folytatják azt az egész egyházmegyét összefogó, régi, „áldozócsütörtök” napi közös imádságot, amelyet tíz évvel ezelőtt hirdetett meg a főpásztor. A szentatyához csatlakozva és a megyés püspök vezetésével idén is közös úrnapi körmenetben tesznek majd hitvallást a hívek a székváros központjában.

Az értelem erejével a megújulás útján

Modern társadalmunkban nagy jelentőséggel bír a Biblia „újrafelfedezése”, a Bibliával kapcsolatos általános ismeretek terjesztése, népszerűsítése, aktualizálása. Aki megismeri a Szentírás üzenetét, megérti az egyház által közvetített evangéliumi üzenetet is.

A Székesfehérvári egyházmegyében a hit évében átgondolt tematika alapján állítottak össze egy, a keresztény műveltség módszeres és kritikus elsajátítását szolgáló programsorozatot, központi bibliaismereti órákkal, a Prohászka Akadémia előadásaival. A műveltség forrásaihoz és értékeihez viszik közelebb a hallgatóságot azok az előadások is, amelyek a fölfogások és magatartások sokféleségében segítenek eligazodni, ráirányítva a figyelmet azokra az érvényes kritériumokra, amelyek elengedhetetlenek a helyes megkülönböztetéshez. Ezt a célt szolgálja például Czakó Gábor író, publicista előadása Szent István hagyatékáról, vagy Janka Ferenc filozófus, teológiaprofesszor előadás-sorozata, amely egyebek mellett a következő témákat öleli fel: a házasság keresztény antropológiája, az értelem és a szív útjai Istenhez.

Székesfehérvári Egyházmegye

Bogner Mária Margit halálának évfordulója

Érd-Óvárosban ünnepi szentmise keretében emlékezik meg Spányi Antal püspök Bogner Mária Margit vizitációs nővér halálának évfordulójáról május 12-én, vasárnap 17 órakor. A szentmise után a hívekkel közösen imádkoznak Mária Margit sírjánál mielőbbi boldoggá avatásáért.

Tehetségek találkozója Az első alkalommal meghirdetett egyházmegyei Ki Mit Tud? döntőjére május 18-án, szombaton 9.30-tól kerül sor a Szent István Művelődési Házban. A szakmai zsűri ének, próza, zene és tánc kategóriában osztja majd ki a díjakat a kimagasló teljesítményt nyújtó fellépőknek. A vetélkedőre szeretettel várják a verseny résztvevőinek hozzátartozóit, barátait és minden érdeklődőt.