Király és szent

Kultusztörténeti kiállítás Székesfehérváron – „Bűnös ember vagyok, mivel nincs lehetőség a földi hatalomban sáfárkodni igen súlyos bűnök nélkül.” László király a Monte Cassinó-i apáthoz 1091-ben írt levelében vallott így, nyolc esztendővel azután, hogy VII. Gergely pápa engedélyével oltárra emelt egy földi hatalmasságot: István királyt. A szentté avatást sokféleképpen értékelték a századok során. De túl minden történelmi és politikai magyarázaton – hogy ez végleg biztosította az akkor még fiatal ország helyét Európában, hogy legitimálta az Árpád-ház uralkodását, vagy hogy a nagy egyházszakadás után megerősítette a római katolikus kereszténységet Magyarországon – László ezzel örök lelki vezetőt adott minden magyar számára, akire ő, a „bűnös” király éppúgy tisztelettel tekinthetett, mint a legszegényebbek.

Apám hitte

Miután kissé keserű szájízzel végigkínlódtuk az évről évre egyre gyengébb kínálatot nyújtó nyári moziszezont, kézenfekvő módon adódik a kérdés: van-e élet az álomgyár felszínes csillogásán túl? Van, s ezúttal DVD-n érkezik: Derek Cianfrance második nagyjátékfilmje, a Túl a fenyvesen vérbeli amerikai film, melynek szemlélete azonban nem is eshetne távolabb a hollywoodi filmipar mechanizmusaitól.

Már a spájzban vannak

Nem hiszem, hogy könnyen teljesíthető feladat lenne felsorolni azokat a filmeket, amelyek az Amerikai Egyesült Államok valamelyik – akár igazi, akár kitalált – elnökéről szólnak. S ha ezekhez még azokat a mozikat is hozzátennénk, melyekben az elnök csak mellékszereplő, akkor szinte biztos, hogy soha nem jutnánk a lista végére. Ennek okát szerintem mindenki tudja vagy legalább sejti. A mindenkori amerikai elnök ugyanis olyan hatalommal és befolyással rendelkezik, mely a modern kori történelemben egyedülálló. Ha tehát egy rendező igazán ütős, az egész világ sorsára ható történéseket szeretne filmre vinni, viszonylag kevés pénzből, akkor nem kell mást tennie, mint beleszőnie a cselekménybe az USA elnökét is.

Szelíd szóval az erőszak ellen

Ferenc pápa felhívására világszerte Szíria békéjéért imádkoztak

Ferenc pápa felhívására világszerte imavirrasztást tartottak szeptember 7-én Szíria és a Közel-Kelet békéjéért. Ezen a napon a római Szent Péter téren a szentatya a megbocsátásról, a párbeszédről és a kiengesztelődésről beszélt. Hazánkban minden egyházmegyében szerveztek imavirrasztást. A Szent István-bazilikában a liturgiát Cserháti Ferenc esztergom–budapesti segédpüspök vezette. Jelen voltak az Esztergom–budapesti főegyházmegye, a Szent István-bazilika, szerzetesrendek, a Sant’Egidio közösség és más lelkiségi mozgalmak, valamint a testvéregyházak képviselői.

Európai egyházak a párbeszéd útjáról

Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) és az Európai Egyházak Konferenciája (KEK) közös nyilatkozatot adott ki a Szíria és az egész világ békéjéért felajánlott böjt- és imanap alkalmából, amelyet Ferenc pápa szeptember 7-ére hirdetett meg.

Szembesülve a szenvedéssel, a pusztítással és a halálesetekkel, amelyeket a nemes szír népnek már hosszú ideje el kell viselnie, megerősítjük, hogy nemet mondunk a háborúra.

Első óra az első osztályban

Hogy az arc szép legyen

Az idei tanévtől a magyarországi iskolák első és ötödik osztályában új tantárgyak léptek be. A diákok szülei dönthettek, gyermeküket (vallásuknak megfelelő) hit- és erkölcstanra vagy polgári erkölcstanra íratják-e be, de a két lehetőség közül kötelezően választani kellett. A következő években aztán – felmenő rendszerben – a többi osztályban is hasonló eljárást követnek. Sok vita és ellenérzés előzte meg a (továbbiakban az egyszerűség kedvéért nevezzük így) hittan vagy/és erkölcstan bevezetését. Abban a legtöbben egyetértettek, hogy valamiféle erkölcsi oktatásra (és nevelésre, ami az iskola mint intézmény alapvető feladata volt mindig és maradt, ha mára olykor megbicsaklott formában is) szükség van, s az erkölcs elválaszthatatlan valakinek a világnézeti meggyőződésétől, másként vallási és hitéletétől.

Ferenc pápa és a divatvilág

Van még jó hírünk

Azt hihetnénk, kevés dolog áll távolabb egymástól, mint Ferenc pápa és az haute couture. Ám úgy tűnik, a pápa józan és karizmatikus személyisége még a nagy olasz divatházakra is hatással van – többek között a Dolce & Gabbanára és a Fendire is, amelynek Karl Lagerfeld a kreatív igazgatója. Az angol Vogue magazin cikket közölt erről a tendenciáról, a New York Timesban pedig a neves divatkritikus, Suzy Menkes elemezte a jelenséget. Ferenc pápa szerénysége egyrészt visszafogottabb irányzatot hozott létre az öltözködésben, másrészt visszaadta az egyház tekintélyét a világ szemében, így a tervezők ismét felfedezik és felhasználják a keresztény művészet motívumait.

Like

Ferenc pápa „viselkedésének” megítélése, valljuk be (hisz egymás közt vagyunk), katolikus körökben nem egységes. Magam is fültanúja voltam már elégedetlenkedő megjegyzéseknek. Vannak, akik szerint a pápa túl „laza”, időnként hagyományokat is felrúgó magatartásával nem tesz jót az egyháznak. Nem egy testvérünk számára a Bergoglio-féle stílusváltás a péteri trónon (amely egyre inkább „csak” szék) nehezen emészthető. Nem vagyunk egyformák, s tudom, hogy a sok száz éves hagyományokat emlegetők sem csupán tartalom nélküli, kiüresedett formákhoz ragaszkodnak. Azt is tudom, hogy az idősebb nemzedék tagjainak furcsa lehet egy olyan szentatya, aki a legelemibb (pápai) szokásokat sem tartja be. Fittyet hány a svájci gárdistákra, egyszerűen jó napottal köszön, nem hajlandó egyes pápai ruhadarabokat viselni, olasz családokat hívogat telefonon, és bárkivel tegeződik. S itt a következő eset… Avilághálót is bejárta az a két fotó, amelyen Ferenc pápa (ma nagyon is trendi módon) jókedvű fiatalokkal „pózol” egy okostelefon kamerája előtt.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.