Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 1200 a 2754-ből - Magyarország katolikus hetilapja

Viszonylagos szabadság és a láthatatlan globalizáció

2013-10-25 Szerző: Elmer István

Beszélgetés Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsekkel korunk szellemi-lelki válságáról

Huszonhárom esztendő telt el az úgynevezett rendszerváltozás óta. Érsek úr hogyan látja: milyen ideológiák, világnézetek határozzák meg Magyarország és tágabb értelemben Európa jelenét? Azét az Európáét, amelyhez az Európai Unió révén hazánk is tartozik. – Miután megszűnt a kommunista időkben fölállított vasfüggöny, az információk szabadon áramolhatnak, s egész Európát elárasztotta a posztmodern szemlélet. Ennek lényegét azonban azok az irodalomárok sem tudják pontosan meghatározni, akik ennek szellemében alkotnak vagy értekezéseket írnak róla. Valakitől a következő magyarázatot hallottam: miután kimúltak a nagy ideológiák – ezen a jobb- és baloldali politikai rendszereket értik –, egyre inkább tért hódít az ideológia nélküli ideológia. S ez lenne a posztmodern.

Ilyen helyzetben mi marad az embernek? A bizonytalanság, amikor már nem képes hinni, sőt divat nem hinni semmiben; eluralkodik a kételkedés, ami végletes relativizmushoz vezethet. Leszek Kolakowski, a lengyel konvertita filozófus mondja: a mai ember kételkedésében odáig megy, hogy szinte már abban is kételkedik, hogy egyáltalán kételkedik.

Ezen szellemi vonulat mellett a gazdasági életet a globalizáció határozza meg. A nagytőkének, ennek a meghatározhatatlan – láthatatlan és behatárolhatatlan – erőnek az uralma. Csak működésének következményeivel szembesülünk: fölfalja a kisvállalatokat, a kis cégeket, s a teljes személytelenség jellemzi. Egyetlen szempontja a gazdasági haszon, s ha profitérdeke azt diktálja, azonnal továbbáll.

Az emberek mindennapi, személyes világában pedig sok esetben a fiziológiai örömök kizárólagos keresése válik meghatározóvá. Látjuk ezt a hirdetésekben, reklámokban: edd meg, kend magadra, vedd föl – s akkor boldog leszel.

Kiskunfélegyházán Jerzy Popiełuszko ereklyéje

2013-10-25 Szerző: Elmer István

Kidobni a meddő nyugalom néhány ezüstjét

Boldog Jerzy Popiełuszko lengyel pap ereklyéjét helyezték el a kiskunfélegyházi templomban október 12-én. Popiełuszko atyát, a Varsó külvárosi részén található Kosztka Szent Szaniszló-templom papját 1984. október 19-én a kommunista lengyel belügyminisztérium három tagja kegyetlen körülmények között megkínozta és megölte, miután a fiatal lelkipásztor fölemelte szavát az 1981-ben bevezetett rendkívüli állapot, a munkásság és az egész ország elnyomása ellen, s kiállt a Szolidaritás szakszervezet mellett. 2010-ben az egyház boldoggá avatta a vértanú papot. Popiełuszko atya monográfusa, Molnár Imre így ír: „A Szolidaritás nemcsak mint szakszervezet, hanem mint eszmei-ideológiai mozgalom is egyre fejlődött és erősödött. Létrejöttének köszönhetően a második világháború utáni időszakot tekintve első alkalommal történt meg, hogy ilyen széleskörű összefogás és együttműködés alakult ki a munkások, értelmiségiek és az egyetemi hallgatók között. Az egyház ebben az összefogásban igyekezett egyfajta összetartó erőként meg jelenni, s ahol csak lehetett, a pápai enciklikák szociális tanításának aktualizálásával próbált lelki tartalmat adni a politikai szerveződéseknek.”

Koldusként a Király előtt Lk 18,1–8

2013-10-25 Szerző: Székely János

A Biblia üzenete

A farizeusok igen vallásos emberek voltak. Naponta háromszor imádkoztak, hetente két nap böjtöltek, jövedelmük tizedét a szegényeknek adták. Nagy hazafiak voltak. Egy alkalommal (Krisztus előtt 76-ban), amikor az uralkodó levert egy felkelést, amelynek vezetői nagyrészt farizeusok voltak, nyolcszáz farizeust feszíttetett keresztre.

A vámosok gazemberek és nemzetük árulói voltak. Egy idegen hadsereg segítségével a saját honfitársaiktól szedték be az adókat és a vámokat, igen gyakran jóval többet annál, mint amit a római hatóságok követeltek. Egy alkalommal Ashkelon városában egy vámszedő kétezer katonával kezdte meg az adók behajtását. Mivel az emberek nem akartak fizetni, húsz előkelőt megöletett. A városban eluralkodott a rettegés, és mindenki előadta utolsó elrejtett vagyontárgyait is. Nem volt ember, aki ne gyűlölte volna a vámosokat. Egy korabeli közmondás szerint a vámosok előtt becsukódik minden ajtó.

A dolgok két oldala

2013-10-25 Szerző: Fehérváry Jákó OSB

Szerzetesség és liturgia

„Az éremnek két oldala van” – szoktuk mondani, ami kor mi magunk látjuk be, vagy amikor éppen másokkal szeretnénk beláttatni, hogy egy és ugyanazon dolgot több féle nézőpontból is lehet szemlélni, illetve hogy egy és ugyanazon dolognak létezhet két, egymással néha homlokegyenest ellenkezőnek, de legalábbis nagyon különbözőnek meg tapasztalt valósága.

Imádság, alamizsna, böjt

2013-10-25 Szerző: Ivancsó István

Görögkatolikus lelkiség

A bizánci lelkiségben az imádság, alamizsna és böjt hármas fogalmát nem lehet egymástól elválasztani. Nem másra, mint Jézus Krisztus tanítására alapozódik ez, így bizonyára hasonlóképpen van a keresztény lelkiség más területein is. Amikor alamizsnát adsz, ne kürtöltess magad előtt (Mt 6,2–4), ne másnak mondd el, hanem Istennek. Amikor böjtölsz, ne az emberek láttára tedd (Mt 6,16–18), mert Atyád a rejtekben is lát. A lényeg az, hogy ezek a cselekedetek is az Istennel való kapcsolatot ápolják, tehát imádságként foghatók fel.

Romzsa Tódor október 31

2013-10-25 Szerző: Szalontai Anikó

A hét szentje

Romzsa Tódor a kárpátaljai Nagybocskón született 1911. április 14-én. Több felmenője, déd- és nagyapja is görögkatolikus pap volt, így nem meglepő, hogy – bár édesapja nem ezt a hivatást választotta – a reálgimnázium elvégzése után jelentkezett a teológiára. Gebé Péter munkácsi görögkatolikus püspök segítségével Rómába ment tanulni. Először a Collegium Germanicum et Hungaricum, majd a Collegium Russicum diákja volt. Egyetemi tanulmányait a római Gregoriana Egyetemen végezte. 1936-ban, a Russicum Nagy Szent Antal-templomában szentelték pappá. Hazatért, 1939-ig máramarosi falvakban szolgált.

Erdély mártír püspökei

2013-10-25 Szerző: Baranyai Béla

Márton Áron és Jakab Antal emlékezete

Márton Áron és Jakab Antal életéről rendeztek konferenciát október 15-én a Balassi Intézethez tartozó bécsi Collegium Hungaricumban. Azok, akik részt vettek ezen a tanácskozáson – melynek fővédnöke Christoph Schönborn bécsi érsek, társvédnöke Cserháti Ferenc püspök, szervezője pedig Szabó Csaba, az intézet igazgatóhelyettese volt –, kevésbé ismert részleteket is megtudhattak a püspökök életútjáról és a korszakról. Kissé eltávolodva a konkrét személyektől, ha közvetlenül a II. világháborút követő történelmi helyzetet nézzük, meglepő részletekre bukkanhatunk. Az ateizmust hirdető szovjet vezetés ugyanis az általa uralt területen az egyházpolitikát is felhasználta annak érdekében, hogy megvalósítsa nagyhatalmi törekvéseit. Tervei között szerepelt, hogy Moszkvát egyfajta vallási központtá tegye. Ezért el akarta szakítani a kelet-európai katolikusokat a Vatikántól, a görögkatolikusokat pedig szerette volna beolvasztani a helyi ortodox egyházba.

Dermesztő pillanat

2013-10-25 Szerző: Mészáros Ákos

Megszálló orosz katonák Prágában

Farkasszemet nézni csőre töltött fegyverekkel, civilként, fegyvertelenül, esélytelen helyzetnek tűnik. Ez a kis nemzetek sorsa, jutott eszembe hirtelen, amikor először találkoztam ezzel a képpel. Elképzelem, szinte magam előtt látom, ahogy csikorogva, dübörögve törnek előre a páncélosok a szűk városi utcákon. Mindenfelé fejvesztett emberek, senki sem tudja, mitévő legyen. Aztán egyszerre csak nagy tömeg veszi körül a tankokat, mintegy megállásra kényszerítve a betolakodókat, hacsak nem akarnak átgázolni rajtuk.