„Nincs újabb harminchat évünk”

Szerző:

Teremtésvédelem

„Nincs újabb harminchat évünk, hogy az előttünk álló kihívásokra választ találjunk. Ismerjük a problémákat, az okokat és a rendelkezésünkre álló technológiákat is. Egyetlen dolgunk van: hogy közösen munkához lássunk.” Ezek a szavak a Budapesti Víz Világtalálkozón hangzottak el Áder János köztársasági elnök beszédében, aki arra utalt, hogy a vízzel kapcsolatos problémákról elsőként harminchat évvel ezelőtt, 1977-ben rendeztek ENSZ-konferenciát Mar del Platában. A mostani találkozó jelentőségét mutatja az iránta megnyilvánuló rendkívüli nemzetközi érdeklődés is. Több mint száz országból ezerháromszázan vettek részt a konferencián.

Aki mindvégig kitart…

Szerző:

A hit útja

Megtérésem után, amikor úgy látszott, hogy minden kérdés egy csapásra megoldódik az életemben, sőt tanúságtételünk nyomán küszöbön áll az egész ország megtérése is, egy idősebb lelkész ezt mondta nekem: „Figyelj, Zoli, nem rövid távon versenyzünk, hanem hosszútávfutásban!”

Értettem is, nem is, amit akkor mondott, de most, közel huszonöt év távlatából sokkal világosabb előttem a kép. Megtérésemkor egyetemista voltam, majd következtek a munkába állás kihívásai. Hamarosan megnősültem, és sorban jöttek a gyerekek. Hét év négy hónap alatt született meg öt gyermekünk – minden tisztelet az édesanyáknak, különösen feleségemnek, Panninak –, miközben ötször költöztünk, hiszen a növekvő családnak egyre nagyobb helyre volt szüksége. Ez idő alatt rendkívül erősen megtapasztaltuk Isten gondoskodó jelenlétét. A szolgálat lassan a főállásommá vált egy missziós alapítvány jóvoltából, és világosan látszott, hogy ha én törődöm az Isten házával, ő is törődik az enyémmel.

Az életvezetés tudománya

Szerző:

Mozaikkövek az erkölcstanhoz

Az erkölcsi beszéd fő jellegzetessége, hogy más tudományok beszédéhez képest nem egyszerűen információt kíván közölni, hanem meghívó akar lenni. Az erkölcstan nem csupán ténytudomány, hanem az életvezetés tudománya. A ténytudományok azt kutatják, hogy mi van: azaz ki az ember, milyen a világ, mi az ösztön, milyen a történelmiség, mi a logika, mi az idegrendszer, mi az alapjog és így tovább. A tények segítenek tisztábban látni, s a gyakorlati ész ennek fényében tudja megállapítani, hogy mit kell tenni, miként kell cselekedni.

Néma tanúságtétel

Szerző:

Roger testvér első magyarországi látogatása

A taizéi ökumenikus szerzetesi közösség alapítója 1983. október 15-én, harminc évvel ezelőtt járt először hazánkban. A hívekkel többek közt a zugligeti Szent Családtemplomban találkozott, ahol erre emlékezve most taizéi imaalkalmat tartottak, és Kozma Imre irgalmas rendi szerzetes vezetésével visszaemlékeztek az egykori látogatásra.

Két bátor ember, Gaizler Gyula és felesége, Judit asszony minden hónapban egyszer saját otthonukba hívták az embereket ökumenikus eszmecserére. Ezek az alkalmak voltak az úgynevezett Elsőhétfői teák. A házaspár Kozma Imre atyával összefogva meghívta Magyarországra Roger Schütz testvért.

Jubilate Deo!

Szerző:

Harminc évvel ezelőtt jártak nálunk először taizéi testvérek. Akkor a hatalom félt tőlük, azóta meg jó néhány hívő gyanakszik rájuk. Nem értem, mitől tartunk. Tíz tanulmányút és kellő tájékozódás után úgy látom, ők számos felekezetnél mélyebbek, teljesebbek, kedvesebbek. Szót értenek a szétesettekkel meg az elesettekkel is, és sok minden előbb sikerült nekik, mint nekünk.

A hallgató egyház

Szerző:

Így nevezték akkoriban a vasfüggöny túlsó oldalán, a szovjeturalom alatt élő egyházat. Miközben gyakran ismételgették a „kis lépések” meg az egyház és állam közötti jó viszony fontosságát, nem csökkent a rendőri ellenőrzés.

Még ma is elterjedt vélemény, hogy az egyház a papokat, a hierarchiát jelenti. Akkoriban az Állami Egyházügyi Hivatal még inkább vallotta ezt a II. vatikáni zsinat előtti felfogást, hiszen a papságot megfigyelni, rendszabályozni is könnyebb, mint ha a világi hívők szélesebb körében teljesedik ki az egyház.

Katolikus kórustalálkozó Budapesten

Szerző:

Országos kórustalálkozót rendezett október 19-én a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. A Budapest Kongresszusi Központban megtartott hangverseny a Magyar Katolikus Kultúra Napjai idei rendezvénysorozatának a központi eseménye volt, amelyen tizenöt egyházmegye számos kórusa, összesen mintegy kétezer énekes tett bizonyságot arról, hogy aki énekel, az kétszeresen imádkozik.

Fotó: Cser István

Az éltető Lélek

Szerző:

A megújulás ideje

Az Apostoli hitvallás igen röviden, mondhatni egyetlen tőmondattal fejezi ki a harmadik isteni személyre vonatkozó hitünket: „Hiszek Szentlélekben.” Ennek a szövegezésnek van egy érdekessége, amelyre talán fel sem figyelünk: míg az Atya és a Fiú határozott névelővel szerepel a Hiszekegyben, addig a Lélek „névelőtlenül” áll. Talán apróság ez, mégis van jelentősége, hiszen az egyház hagyománya a II. századtól napjainkig következetesen megőrizte ezt a nyelvi megkülönböztetést. Mi lehet ennek az oka? Joseph Ratzinger az Apostoli hitvalláshoz írt kommentárjában (amely valójában egy egyetemistáknak tartott előadás-sorozat alapján született) kifejti, hogy ennek teológiai oka van.