Örömmel hallottuk a hírt szeptemberben, amely szerint Ferenc pápa hazánkba látogat 2016-ban, Szent Márton születésének 1700. évfordulójára. Mártont mi, magyarok is a magunkénak érezzük, noha tudjuk, hogy a 316-ban Pannóniában, a Római Birodalom provinciájában született szent római volt.

A mai Szombathely, vagyis Savaria szülötte ő, aki csak felnőttként tért keresztény hitre. Márton híd az antik világ és a keresztény Európa között. A keresztény humanitás szentjeként is szokták emlegetni. Híres legendája szerint katonaként köpenye felét odaadta egy didergő koldusnak, majd álmában Jézus elmondta neki, hogy ő volt az, akivel jót tett. Az ígéretes katonai karrier előtt álló fiatalember a látomás hatására megkeresztelkedett, felhagyott addigi életével, és térítő útra indult. Édesanyját is ő keresztelte meg.

A kétszáz éve született Simor Jánosról tartottak konferenciát

Simor János bíboros, hercegprímás születésének kétszázadik évfordulóján ünnepi konferenciát rendeztek az esztergomi Szent Adalbert Központban. Ez alkalomból Erdő Péter bíboros a hittudományi főiskola könyvtárának ajándékozta elődje kispapi imakönyvét.

Simor érsekről szokás úgy beszélni, mint egyszerű származású, kiemelkedően tehetséges, nagy politikai manőverező képességgel megáldott főpapról, mecénásról, építtetőről, jó gazdáról, a katolikus iskolarendszer nagy megújítójáról, energikus szervezőről, s úgy is, mint Ferenc József és a bécsi kormányzat hívéről, aki személyes életvitelében meglehetősen egyszerű volt – mondta köszöntőjében Erdő Péter bíboros, aki a konferencia előtt Spányi Antal székesfehérvári és Pápai Lajos győri megyés püspökkel együtt mutatott be ünnepi szentmisét a Szent Adalbert Központ kápolnájában.

A megújulás ideje

Napjaink legfontosabb témái közé tartozik a szabadság, az emberi önrendelkezés, az autonómia. Közéleti vitáink, a jogalkotás körüli csatározások, s nemegyszer még a tudományos kutatások vagy a művészeti alkotások is azt a kérdést járják körül, miként lehet az ember leginkább szabad. Az önbeteljesítés, a külső kényszerektől való mentesség mércéje a végső célként feltételezett szabadságnak. Minden és mindenki, aki korlátozza választásainkat, a szabadság ellensége. Az újkor számára a vallás, sőt maga Isten is ellenféllé vált. Megszületett az axióma: az ember nem szabad, amíg van Istene. Aki fel akarja szabadítani önmagát, annak Isten ellenében, akár az ő „halálán” keresztül kell állítania önmagát, saját önrendelkezését.

A Panorama című olasz lap október 31-i számában nyilvánosságra hozott vélemény szerint az amerikaiak lehallgatták XVI. Benedek pápát, a pápaválasztásra érkező bíborosokat és Jorge Bergoglio bíborost (Ferenc pápát) is. Az Olaszországban lehallgatott több mint negyvenhatmillió telefonbeszélgetés között voltak vatikáni hívások is. A konklávét természetesen nem tudták lehallgatni, mert oda nem lehet bevinni mobiltelefont.

Ferenc pápa kollegiális vezetési stílusára jellemző módon már október végén tájékoztatta a nyolctagú tanácsadó testületet, majd a szinódusi tanács tagjait is arról, hogy február 22-ére konzisztóriumot hív össze új bíborosok kinevezése céljából.

Ezt megelőzően – elődeihez hasonlóan – a bíborosi kollégium tagjaival találkozik. Néhány nappal korábban, február 17–18-án kerül sor a nyolc bíborosból álló testület harmadik összejövetelére, a konzisztórium után, február 24–25-én pedig a szinódusi tanács ül össze.

Fenyegetve érzik magukat

A pápához közel álló Victor Manuel Fernández argentin érsek megítélése szerint a katolikus egyházban akadnak olyanok, akik az első latin-amerikai egyházfő fellépésétől fenyegetve érzik magukat. Az argentin Clain napilap október 27-i számában megjelent interjújában az érsek úgy fogalmazott: vannak az egyházban olyan erők, amelyek a konzervatív táborhoz tartoztak, és Ferenc pápa vonalvezetése miatt elvesztették befolyásukat. „Ez a pápa olyan ember, aki bátran lép korábban nem ismert utakra, kész a változtatásra, és nyitott az újra.” Fernández érsek, a pápai jogú argentin katolikus egyetem rektora annak idején Bergoglio bíboros munkatársa volt a Latin-amerikai Püspöki Tanács (CELAM) ötödik közgyűlése záródokumentumának előkészítésében. (KAP)