Felkészülő
Semmi esetre sem szabad az alkoholt „problémaoldó” anyagként használni, még akkor sem, ha esetleg „a dolgok éppen rosszul mennek”. Könnyedén megtanulhatják a gyermekek, hogy mire „jó” az alkohol mint drog, ha az látják, hogy a szülők hangulatjavítóként használják. Mutassuk meg gyermekeinknek, hogy alkohol nélkül is képesek vagyunk vidámak lenni és jól érezni magunkat.
Felkészülő
Lassan belefutunk megint a télbe, a titkokat és rejtélyeket hozó decemberbe. Gyakran kérdezik ilyentájt a szülők: vajon meddig kell, meddig lehet fenntartani a mese illúzióját, mikor kell Mikulás-ügyben felvilágosítani a kicsiket. Jobb kezdetektől inkább Szent Miklós püspökről beszélni nekik, s lemondva a csillámporos bizsergésről kihagyni az éjszakai csizmatöltögetést?
Úgy tűnik, ez ügyben is úrrá tud lenni rajtunk az aggodalmaskodás. Féltjük a gyermeket a csalódástól, aggódunk, hogy a mesét és a hit csodáit egy kalap alá veszi majd, féltjük a hitelességünket, és ki tudja, még mit…
Fiatalokat segítő iroda Egerben
Egerben nemrég, egy októberi pénteken önkéntes napra hívták a város fiataljait. Az esemény egyik szervezőjétől, Dankó Zsuzsannától megtudtuk: a közösségi szolgálat sokkal több örömmel és a fejlődés többféle lehetőségével kecsegtet, mint gondolni szoktuk. És önkéntessé válni sok esetben egyet jelent azzal is, hogy közösségre találunk.
– Közelmúltbeli rendezvényükkel az önkéntességet állították középpontba. Miért fontos ez a téma?
– Azoknak a középiskolásoknak, akik 2016-ban érettségiznek majd, az utolsó három tanév során már kötelező ötven óra közösségi szolgálatot teljesíteniük. A harmadik legnépszerűbb szemináriumunk Egerben az önkéntességre felkészítő. Ezen a számukra legkedvesebb terület megtalálásában segítünk a fiataloknak, aztán konkrét szervezetekhez is tudjuk őket irányítani, ha már kitalálták, mi érdekli őket legjobban. Másrészt mi magunk is fogadószervezet vagyunk, és másfél év alatt két közösséget is létrehoztunk önkéntesekből. Az önkéntesnap az ő ötletük volt. Arra akarták felhívni vele a figyelmet, hogy az önkéntes munkára nem kell feltétlenül letudandó feladatként tekinteni, hanem kedvüket is találhatják benne a fiatalok.
– Kik azok a kortárs segítők? – kérdezi Tóth Róbert a RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat október 30-ai egri konferenciáján. – Felkészült fiatalok, akik a korbeli közelség miatt sokszor eredményesebben tudnak hatni társaikra, mint mások. Középiskolás korban igen erős a kortárs közeg szerepe, mert a fiatalok szeretnének nagyon megfelelni a kortárscsoport normáinak, elvárásainak, vagyis nyomás alatt vannak. Ezért nem elég, ha csupán úgy próbálunk segíteni, hogy információkhoz juttatjuk őket. Hiszen a kockázatkeresés náluk életkori sajátosság, és nem feltétlenül szélsőséges viselkedés. Azonos korúval könnyebben elegyednek beszélgetésbe, és neki jobban is hisznek, ezért a kortárs önkéntesek szerepe óriási jelentőségű. Az ő képzésük a prevenció leginkább költséghatékony formája.
A „Csak Egyet” szociális központról
A nyolc órai kapunyitás után pár perccel érünk a Király utca és az Izabella utca kereszteződéséhez, ahol az Új Jeruzsálem közösség „Csak Egyet” segítőközpontja található. A pincében már elkezdődött a reggeli, a körülbelül harminc vendég közül sokan teáznak, a többiek még a sorban várakoznak. Összesen száz-százharminc rászorulót várnak mára. Korábban előfordult, hogy négyszáz ember is megfordult itt egy átlagos napon, de idén nyáron be kellett szüntetniük az ebédeltetést, mert elfogytak a tartalékaik. Kunszabóné Pataki Anna, a központ vezetője még ebben is tud valami jót látni. Elmondása szerint megviselte őket az ebédosztás megszűnése, de most, hogy az emberek nagy része délelőtt elmegy ebéd után nézni, nagyobb hangsúlyt tudnak fektetni az evangelizációra, tanúságtételre, imádságra, beszélgetésre.
Látogatás Ciprus törökök által megszállt északi részében
Temetőket dúltak fel, templomokat romboltak le, fosztottak ki vagy alakítottak át istállóvá, hotellé, kaszinóvá, mecsetté, netán katonai bázissá. Ciprus északi részén járunk, a török megszállás alatt lévő területeken, és éppen Karpasha falujába tartunk, hogy megismerkedjünk az ott élő maronita közösséggel. Különleges világ ez. Kelet és Nyugat határán, vallások találkozási pontján fekszik Ciprus, a Földközitenger egyik legnagyobb szigete. Repülőgépünk Larnaca városában száll le, a fővárosnak ugyanis nincs reptere. Volt, de mostanra teljesen megbénult. Nicosiát átszeli a déli, szabad, főként görögök és az északi, megszállt, főképp törökök lakta részeket elválasztó Zöld Vonal. Reptere pedig épp katonai zónába esett. Az északi részbe nem lehet csak úgy átmenni, ehhez útlevél, beutazási engedély szükséges. Szinte mindenütt katonák állomásoznak, többnyire fiatalok. Ha jól saccolok, tizennyolc– húsz évesek lehetnek. „Tilos fotózni a katonai ellenőrzés alatt álló területeken!” – figyelmeztet a kísérőnk. Állítólag le is csukhatnának érte. 1974-ben került az ENSZ felügyelete alá a két felet elkülönítő terület, miután a törökök megszállták az északi részeket. 1983-ban kiáltották ki az Észak-ciprusi Török Köztársaságot, melyet csak Törökország ismer el. A déli rész, a Ciprusi Köztársaság 2004 óta tagja az Európai Uniónak.
Vámosszabadi – az augusztusban megnyílt menekülttáborban jártunk
Takarót, meleg ruhát és játékot adományozott a Katolikus Karitász november 8-án a Győr-Moson-Sopron megyei Vámosszabadin nemrég kialakított menekülttábor lakóinak. Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök köszöntője után Mádl Dalma jószolgálati nagykövet adta át jelképesen az adományt egy nigériai menekültnek. Néhány hónap alatt tizenhét országból csaknem négyszázan fordultak meg a táborban, most tíz országból valamivel több mint nyolcvanan vannak, jobbára afrikaiak, de közöttük él egy koszovói család is.
A Biblia üzenete
Jézus földi életének utolsó napjaiban történt, hogy Jézus Jeruzsálemből kiment az Olajfák hegyére, tanítványai pedig odamentek hozzá, és két kérdést tettek fel neki: mikor következik be Jeruzsálem pusztulása, és mikor lesz vége a világnak. A három szinoptikus evangélium leírja Jézus válaszát, de a legvilágosabban Lukácsnál van megkülönböztetve a két kérdésre adott válasz. A Jeruzsálem pusztulásáról szóló jézusi jövendölést a 21. fejezet 20–24. versei írják le. E pusztulás be is következett, amikor Krisztus után 70-ben Titusz római hadvezér serege elfoglalta a várost, és földig rombolta a Nagy Heródes király által nagyszerűen helyreállított jeruzsálemi templomot. Ez után az esemény után következik a „nemzetek ideje” (Lk 21,19), amikor a tanítványoknak „Krisztus nevében megtérést kell hirdetniük Jeruzsálemtől kezdve minden népnek” (Lk 24,47). A „nemzetek idejének” bevégzésekor lesz majd a világ vége.