Égtájak

Kelet a képiség. Nyugat a szavak. Az ortodoxia a szertartás, Róma a bölcselkedés, a protestantizmus a racionalitás. Kelet a dísz, a pompa, Róma a reneszánsz, a protestantizmus maga a puritánság. Kelet a szemlélődés, nyugat az elmélkedés, a protestantizmus a praktikum. Kelet az ikon, Róma a dogmák, a protestantizmus a Szentírás. Kelet a füst, az ének, nyugat az ordo, a regula, a protestantizmus a kegyelem. Kelet a kenyér, nyugat az Oltáriszentség, a protestantizmus az emlékezés.

 

Ha megfordítjuk: az ortodoxia a kelet, Róma a nyugat, a protestantizmus az észak. De mi van délen, amerre a vadludak húznak? Mögöttük transzcendens vákuum, a darabjaira szakított üresség.

Keresztény értelmiségiek küldöttgyűlése

Lezsák Sándor: Szívünk, gondolatunk egy

 

A budafoki Tomori Pál Főiskolán tartotta meg őszi küldöttgyűlését a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ). A rendezvényen szó volt az Európai Unió és hazánk kapcsolatáról, a helyi kereszténycsoport tevékenységéről, majd díjakat adtak át, többek között Lezsák Sándornak, az Országgyűlés alelnökének.

 

A kétnapos esemény első napján Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő tartott előadást az unió felépítéséről, szervezetéről, a parlament és a bizottságok munkájáról. A megjelent KÉSZ-küldötteket és az előadókat Osztie Zoltán, a szervezet elnöke, a budapesti belvárosi plébánia plébánosa köszöntötte. Elmondta, hogy a szövetségnek országszerte csaknem hatezer tagja és hatvan szervezete van. Minden évben kétszer tartanak találkozót a csoportok képviselői.

Csodás érmék az államtitkártól

Ökumenikus kápolnát szenteltek a tabi szociális otthonban

 

Egy meglévő termet újítottak fel és rendeztek be ökumenikus kápolnának a tabi Dr. Takács Imre Szociális Otthonban. Az átalakítás a somogyi intézmény, valamint az Egy Csepp Emberség Alapítvány félmillió forintos támogatásával a Lelkigondozás Somogyban a hit évében című program keretében valósult meg. A kápolnaszentelésen az épület előtti fakeresztet is megáldották a történelmi egyházak képviselői.

 

Soltész Miklós, szociális és családügyért felelős államtitkár több, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Somogy Megyei Kirendeltsége által szervezett rendezvényen is megfordult már Somogyországban a hit évében. Köszöntőjében ezúttal arról beszélt: Teréz anya, amerre járt, mindenütt csodás érméket adott ajándékba, s így megnyíltak előtte a kapuk.

Otthonosság a plébánián

Az Esztergom–budapesti főegyházmegye kateketikai konferenciájáról

Az Esztergom–budapesti főegyházmegye VIII. Kateketikai Konferenciáját idén november második hétvégéjén tartották. A kétévente megrendezett összejövetel célja, hogy alkalmat teremtsen az egyházmegye katekétái számára a találkozásra, a továbbképzésre és a lelki feltöltődésre. A konferencia mottóját ezúttal egy, Péter apostol első levelében található idézet adta: „Épüljetek lelki házzá!” A központi téma ennek megfelelően az otthonosság volt: hogyan válhat Isten népe egységesebbé, miként lehet befogadóvá egy keresztény közösség. Az otthonosságot elsősorban Istennel kell megtapasztalnunk: imádságainkban, a liturgiában, a Szentírásban, a családunkban és a plébániánkon is megélhetjük az Istennel való egységet. E területeket változatos módon érintette a tanácskozás.

Együtt érző szívvel szolgált

Elhunyt Hetény János prépost, kanonok

 

Hosszú, türelemmel viselt szenvedés után november elsején, mindenszentek ünnepén elhunyt Hetény János plébános. Bár nevét a nagy magyar néprajzkutatók között, Bálint Sándor neve után, a mester egyik leghűségesebb tanítványaként szokták emlegetni, megemlékezésemben különösen lelkipásztori munkássága előtt szeretnék fejet hajtani. Papi életéből három és fél évtizedet a soproni Lövérek Árpád-házi Szent Margit-plébániáján szolgált. Már az első tíz év után, alig ötvenévesen szembe kellett néznie egyre súlyosbodó betegségével. Mégsem vonult vissza, hanem erejét szinte végsőkig megfeszítve igyekezett megszemélyesíteni hívei között Jézust, a Jó Pásztort, aki életét adja övéiért.

Bambuszevő medvemacska

Az óriáspanda neve a kínai nyelvben nagy medvemacskát jelent. A fekete-fehér színű, leginkább plüssállatra hasonlító jószág azért kaphatta e nevet, mert remekül mászik fára, s a pupillája nem kerek, hanem – akár a macskaféléké – rés alakú. Bambuszmedveként is ismert, hiszen táplálékának kilencvennyolc százalékát a perjefélék családjába tartozó örökzöld növény teszi ki. Egy-egy példány képes akár tíz-húsz kilogramm bambuszt is belakmározni egy nap, s emellett más növények is szerepelnek az étlapján, például a tárnics, a nőszirom vagy a sáfrány.

Kelemenek üzenete

Léteznek olyan pillanatok a történelemben, amelyek csak egy-egy személynek vagy családnak fontosak. Lehet, hogy emlékezetünk néha cserbenhagy minket, s egyes események nem egészen úgy történtek, ahogyan gondoljuk, mégis jólesik újra és újra elképzelni: hiszen történhetett volna éppen úgy is. Például amikor a bukovinai székelyek lakta József falváról kitelepített, Bácskát, Tolnát, a frontot, a háború poklát és a hosszú ideig tartó orosz hadifogságot megjárt Mészáros Kelemen kézbe fogta elsőszülött gyermekét, a magasba emelte, hálát adva a Teremtőnek, hogy oly sok küzdelem, nyomorúság és szenvedés után egészséges leánygyermekkel ajándékozta meg őt és hitvesét. Kelemen-napon e bátaszéki családra gondolok, s felrémlik előttem magos Déva vára is, ahol a balladai névrokon egészen más okból és cél érdekében fohászkodott, hiszen: „Hit nélkül sem alkotni, sem élni nem lehet.”