A magyarországi apostoli nuncius a L’Osservatore Romano magyar nyelvű válogatásáról

Mostani lapszámunktól, vagyis az új egyházi év kezdetétől az Új Ember mellékleteként kéthetente magyar nyelvű válogatást közlünk a L’Osservatore Romano című vatikáni közéleti-kulturális napilap cikkeiből. Ebből az alkalomból beszélgettünk hazánk apostoli nunciusával, Alberto Bottari de Castello érsekkel.

– A magyar válogatás elindulása a vatikáni lap számára is jelentős esemény. Nuncius úr miben látja az Osservatore Romano jelentőségét?

– Egyetemes rálátást ad az egész világra, és nemcsak az egyházzal kapcsolatos tények, hanem a világ eseményeinek tekintetében is. Az Osservatoréból olyan hírekhez is hozzájutunk, amelyekhez egyébként nehezen férnénk hozzá más lapokból, így például a déli földteke országaival kapcsolatban.

Világ-nézet katolikus szemmel

Sokszor emlegettem már egyik kedvenc kézikönyvemet, amely szinte történelmi értékű. A könyvkiadás és -terjesztés mai körülményei között szinte hihetetlen, milyen esemény volt a magyar katolikus életben, 1957 igazán nem jó emlékezetű évében Radó Polikárp bencés professzor könyvének, Az egyházi évnek megjelenése. A korábban csak néhány elavult ima- és hittankönyv megjelenését engedélyező kommunista diktatúra először tette lehetővé – ha igen szerény példányszámban is – egy katolikus könyv megjelenését. Aki hozzájutott, akkor is megvette tizenkét forintért, ha korábban igénye sem volt rá.

Mozaikkövek az erkölcstanhoz

Aquinói Szent Tamás már a XIII. században összetettebbnek látta a lelkiismeretet, mint sok mai felnőtt, akik szerint az nem más, mint ami „megmondja a jót, tiltja a rosszat”. Talán már az elsőáldozóknak sem volna szabad ennyire leegyszerűsíteni, s pusztán egyfajta „funkcióként” beszélni a lelkiismeretről.

 Tamás a lelkiismeretnek két szintjét különbözteti meg. A Teremtő kezéből mindenki úgy kerül ki, hogy lelkiismeretébe bele van írva a legalapvetőbb erkölcs, az úgynevezett „természetes erkölcsi törvény”. A lelkiismeretnek ezt a veleszületett, felsőbb szintjét Tamás synteresisnek (megőrzés) nevezi. Ez azért felelős, hogy az alapbelátásokat készen tartsa, az életet alapvetően beirányítsa. Nevezhetjük ős- vagy alap-lelkiismeretnek is. Franz Böckle ezt így határozza meg: „Az őslelkiismeret az emberi szellem természetszerű, veleszületett magatartása, alapbeállítottsága az igazra, a jóra, végső soron Istenre.”

Több mint ezer diák teljesítette

Idősotthonokban, hajléktalanokat ellátó szolgáltatásokban, gyermekprogramokban vállalnak feladatot azok a középiskolások, akik a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál teljesítik az érettségihez előírt kötelező közösségi szolgálatukat. Csak a fővárosban több mint ezren kapcsolódtak be a karitatív szervezet munkájába. Budapesten már húsz középiskola kötött együttműködési megállapodást a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal arról, hogy diákjaik a karitatív szervezet különböző programjaiban teljesítik az érettségihez előírt ötven óra közösségi szolgálatot.