A lelki életről – jókedvvel, bőséggel

Könyvespolcra

 

„Bizonyos vallásos körökben túlzásnak tartják a jókedvet, a humort és a nevetést, mondván, hogy mindez felesleges, nevetséges, illetlen, sőt botrányos. Holott a jó kedélyről egyik sem mondható el. Épp ellenkezőleg: a derű az egészséges lelki élet – és általában az egészséges élet – lényeges eleme. Amikor szem elől tévesztjük ezt a komoly igazságot, többé nem éljük az életet teljesen és igazán. Mi több: nem élünk szentül. Könyvem éppen arról szól, hogy mennyire értékes a jókedv, a humor és a nevetés a lelki életben.” Többek közt e szavakkal vezeti be James Martin New York-i jezsuita szerzetes magyarul most megjelent kötetét, melynek címe: Mennyei derű – Öröm, humor és nevetés a lelki életben. A szerző – amint az Új Embernek adott interjújában (2013. május 19.) is megvallotta – szentekről tartott előadásai során szembesült azzal, hogy hallgatósága milyen élénken érdeklődik e jóízű téma iránt.

Kárpátalja felfedezése

Új útikönyv a Magyar szemmel sorozatból

 

A Magyar szemmel útikönyvsorozat Délvidék – A Vajdaság és Belgrád című kötetéről 2010 nyarán adtunk hírt. Az elmúlt három év sem telt tétlenül a kiadó életében. A Kárpát-medence egy másik, kevésbé ismert táját, Kárpátalját járták be munkatársaik.

 

E vidékről a legidősebb korosztálynak még lehetnek emlékei, hiszen Kárpátalja Trianon után, 1939 és 1944 között ismét a Magyar Királyság része volt. A fiatalabb nemzedékeknek ugyanakkor évtizedeken át lehetőségük sem volt Kárpátalja megismerésére, hiszen a Szovjetunió időszakában a határ az átlagember számára zárva volt. Ma már lényegében csak elhatározás kérdése az ideutazás, és azok, akik már legalább egyszer felkeresték ezt a csodás vidéket, tudják, hogy mekkorát fordult a világ errefelé is az elmúlt húsz évben.

Töltsétek fel a reménytelenség gödreit! Iz 11,1–10

A Biblia üzenete

 

Keresztelő Szent János idézi Izajás próféta egy kulcsfontosságú üzenetét: „Készítsétek az Úr útját a pusztában! Tegyétek egyenessé ösvényeit!” (Iz 40,3) Ugyanez az izajási felhívás volt a kumráni közösség jelmondata is. A kumráni közösség tagjai azért vonultak ki a pusztába, hogy ott utat készítsenek a Messiásnak, hogy előkészítsék a végső időket és az ő eljövetelét. Keresztelő János valószínűleg hosszabb időt töltött el közöttük, és sok gondolatot, meglátást átvett tőlük.

 

Az ókori Keleten gyakran útkészítők haladtak egy-egy uralkodó előtt. Feltöltötték a gödröket, eltették az útból az odakerült faágakat. Ez a mi feladatunk is advent idején. Krisztus ma is kopogtat az életünk ajtaján. Ajtót kell nyitnunk, utat kell készítenünk neki, hogy beléphessen.

Szent Lúcia december 13.

A hét szentje

 

A IV. század elején, Diocletianus császár keresztényüldözése alatt vértanúságot szenvedő Lúciáról a siracusai San Giovanni-katakombában megtalált sírfeliratán kívül egyetlen hiteles dokumentum sem maradt fenn. Az V–VI. században keletkezett legenda szerint a patríciuscsaládból származó lány vérfolyásban szenvedő édesanyjával elzarándokolt Szent Ágota sírjához. Miután anyja csodás módon meggyógyult, Lúciának álmában megjelent Ágota, és elmondta neki: pusztán hitének erejével is gyógyulást szerezhetett volna anyja számára.

Mária vagy Anna?

Görögkatolikus lelkiség

 

Az egyház december 8-án Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepét üli. Nemcsak nyugaton van ez így, hanem sok keleti (görögkatolikus) egyházban is. Az ünnep dátuma és talán a tartalma tekintetében is némi bizonytalankodás tapasztalható. Vannak olyan keleti egyházak, ahol december 9-én ünnepelnek, valamint olyanok is, ahol „Szent Anna csodás foganása” az ünnep neve. Mielőtt erre a két tényre irányítanánk figyelmünket, érdemes leszögezni, hogy a szeplőtelen fogantatás ünnepének tartalma ősi időktől él a bizánci egyházban. Ezt egyrészt a tanításával igazolja (például a 431-es efezusi zsinat a legrégebbi Mária-dogmában fogalmazta meg, hogy Jézus édesanyja „valóban Istenszülő”). Másrészt a liturgiájában is kifejezésre juttatja: Máriát a „legszentebb, legtisztább, legáldottabb” jelzőkkel illeti, „ki a keruboknál tiszteltebb és a szeráfoknál hasonlíthatatlanul dicsőbb”.

Játék a kis vöcsökkel

Ősszel és télen időnként körbejárok a Hajógyári-szigeten. Látogattam korábban tavasszal is, de amióta a Sziget Fesztivál sátrainak helyet készítve kiirtották a bokrokat a fák alól, és ezzel eltűntek onnét a szépen csattogó fülemülék, az éneklő barátkák és vörösbegyek, máshol hallgatom őket. A vashídról néhány tőkés récét és két szárcsát láttam. A tőkések a parton ültek és nyakukat behúzva pihentek, a szárcsák úszkáltak, néha felcsíptek valamit a felszínről. A kis ág mentén álló hatalmas nyárfák egyikén nagy fakopáncs kopogott. Könnyű volt megtalálni a levél nélküli ágak között.

Művelje és őrizze – de hogyan?

Teremtésvédelem

 

„Az Úristen kezdetben vette az embert és Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze” (Ter 2,15). Sokat idézett, jól ismert szöveg, ennek ellenére nem árt újra és újra elővenni, és végiggondolni, elmélkedni, tűnődni rajta, hogy tartalmát egyre jobban megértsük.

 

A két idézett szó jelentése egymásnak ellentmondó. Kétségeket ébreszthet bennünk arra vonatkozóan, hogy mit is kell tennünk. A művelésre szólító parancs mindenképpen beavatkozásunkat, a Kert – vagyis Földünk – szépítését és jó gazda módján történő fejlesztését kívánja tőlünk. Az őrzés azonban inkább a pillanatnyi állapot fenntartásának, a Föld változásoktól való megóvásának parancsa.

Templomok, plébániaépületek újulnak meg

Több mint hárommilliárd forint pályázati pénz a Pécsi egyházmegyének

 

Az elmúlt két évben beadott sikeres pályázatoknak köszönhetően több mint ötven helyen újítanak fel egyházi épületeket a Pécsi egyházmegyében.

 

Miközben Baranya és Tolna megyében alig akad jelentős építőipari beruházás, s a kivitelező cégek többsége csak vegetál, a Pécsi egyházmegyében soha nem látott mértékű templomfelújítás vette kezdetét. Ennek hátteréről az egyházmegye gazdasági igazgatója, Dohóczki Péter adott tájékoztatást.

 

– Udvardy György püspök atya 2011 áprilisa óta vezeti az egyházmegyét, s ennek köszönhetően a tavalyi évtől már érezhetően nőtt a pályázati aktivitásunk. Az egyházmegyei intézmények és a plébániák több mint 3,3 milliárd forintot nyertek, zömmel európai uniós, kisebb részben állami pályázatokon. Természetesen a felújítások legtöbbjénél önerő is szükséges, amelyet az egyházmegye saját forrásaiból biztosít, vagy a helyi közösség gyűjtésekből, megtakarításokból fedez. Az önkormányzatok és a helyi egyesületek hozzáállása, segítőkészsége is példaértékű.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.