Iskolajárat – a pécsi Nagy Lajos ciszterci gimnázium
A jövő arcképe
Az iskola a társadalom önmagáról megfogalmazott jövőbeni képe. A kilencven előtti ideológiai hangsúlyú iskola helyébe az elmúlt huszonhárom évben egyre inkább a korlátozás nélküli (ha jelentkezett korlát, ezt a pénz jelentette), szolgáltató, másként liberális iskola lépett. A nevelésről szinte szót sem illik ejteni. Ez persze nem tarthat sokáig, s jó néhány iskola ma sem hajlandó elfogadni az ilyetén leértékelést. Az egyházi iskolák mindenképpen ezek közé tartoznak.
A pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma 1687 óta folyamatosan működik, a legrégebbi magyar iskolának számít. 1813-ban, éppen kétszáz esztendeje vették át az eredetileg jezsuita iskolát a ciszterciek. Amikor a jezsuita rendet 1773-ban feloszlatták, néhány évtizedig az egyházmegyei papság vezette az intézményt, majd Dréta Antal zirci apát a székesfehérvári mellett a pécsi gimnáziumot is átvette, 1813-ban.
Amikor belépünk a mediterrán város főterének patinás épületébe, éppen akkor emlékeznek az egykori diák, Babits Mihály születésének százharmincadik évfordulójára. S még egy évfordulóról meg kell emlékeznünk: húsz esztendeje került vissza a ciszterci rendhez a gimnázium. Az újraindulásban jelentős szerep jutott Arató Orbán ciszterci atyának. A díszteremben ma is olvasható jelszava: hithűség, tisztesség, minőség. Dióhéjban ennyit a múltról. Dobosi László igazgató úrral tekintetünket a jelenre irányítjuk, s az abból kibontakozó jövőre. A történelem–hittan szakos tanár 1999 óta tartozik az iskolához, s tavaly vette át a gimnázium igazgatását. Egyúttal ellátja valamennyi ciszterci oktatási-nevelési intézmény szakmai felügyeletét.