Zeffirelli ajándéka

Szerző:

Sokunk meghatározó filmélménye volt az olasz filmrendező, Franco Zeffirelli 1972-es líraian szép alkotása, amely Assisi Szent Ferenc életét mutatta be. A szentet játszó Graham Faulkner színészi játéka és Zeffirrelli látványos rendezése több istenkeresőt is a katolikus egyház felé fordított. A firenzei mester újra átgondolta a Napfivér, Holdnővér című filmjét, és úgy döntött, hogy annak legszebb képeiből idén könyvet állít össze. A fotókhoz a szövegeket Francesco Alberoni olasz társadalomtudós és író készíti majd el.

Bort ígérő Vince

Szerző:

Születésekor Simon Vince jellegzetes sírással ölelte magához édesanyját, édesapját, a szobatársként közelében levő másik újszülöttet és annak édesanyját, de az egész kórházat is, orvosostul, nővérestül. Vince úr – ahogyan azon a nyolc évvel ezelőtti novemberi napon elneveztem – életrevaló gyermekként érkezett a világra, bár kisebb-nagyobb nehézségek már a születéskor megedzették lelkét, testét.

A remény nagy pillanata

Szerző:

 

 

Ferenc pápa a Szentföldre készül – megújuló ökumenikus és vallásközi kapcsolatok 

 

Ferenc pápa január 5-én így adta hírül szentföldi zarándoklatát: „Ebben a karácsonyi időszakban, amelyet az öröm jellemez, szeretném bejelenteni, hogy május 24. és 26. között, ha Isten is úgy akarja, elzarándokolok a Szentföldre. A látogatás fő célja, hogy megemlékezzek arról a történelmi találkozóról, amelyre ötven évvel ezelőtt, éppen január 5-én került sor VI. Pál pápa és Athenagorasz pátriárka között. Látogatásomnak három állomása lesz: Amman, Betlehem és Jeruzsálem. Három nap. A Szent Sír mellett Jeruzsálem valamennyi keresztény egyházának képviselőivel ökumenikus találkozót tartunk, Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárkával együtt. Már most kérem imáitokat ezért a zarándoklatért, amely az ima zarándokútja lesz.”

 

Az egyházak a társadalom megújításáért

Szerző:

 

 

Beszélgetés Hölvényi György egyházügyi államtitkárral

 

Az 1990. évi IV. törvény – hosszú évtizedek után – rendelkezett a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról. 2011-ben új törvény született, mely tavalyi módosítása után bevett egyházként nevezte meg a vallási közösségek egy részét. A kimaradt közösségek közül ezt néhányan nehezményezték.

 

„Mindnyájan testvérek vagytok”

Szerző:

 

Szentmisén emlékeztek meg a 2. magyar hadsereg katonáiról

A szovjetek 1943. január 12-én az urivi hídfőnél átfogó támadást intéztek a Don-kanyarban harcoló 2. magyar hadsereg ellen. A hősiesen küzdő magyar haderőnek esélye sem volt a túlerővel és jobb felszereléssel rendelkező ellenséggel szemben. A harcok során odaveszett katonák számát százszázharmincezer közé teszik a történészek. Január 11-én, a 2. magyar hadsereg emléknapjának előestéjén a budavári Mátyás-templomban szentmisén emlékeztek meg az elesett katonákról.

 

A színésznő nemzeti minimuma

Szerző:

Találkozás Ivancsics Ilonával

 

Bár Szentendrén él, somogyinak vallja magát, mert kötik a gyökerek. Egy időben becsüs szeretett volna lenni, ám elvarázsolta a színészlét. Harminc éve van a pályán. Játszott a budapesti József Attila Színházban és a soproni Petőfiben is, a legnagyobb ismertséget azonban a tizenhárom éven át tartó televíziós sorozat, a Szomszédok Vágási Jutkája hozta; a dinamikus, kissé szigorú tanárnő szerepe. Olykor még ma is megállítják, mi van Vágási Ferivel, a férjével. Párját és producerét azonban Péternek hívják, akivel létrehozták a Száguldó Orpheumot, amely tavaly nevet változtatott; Ivancsics Ilona és Színtársai névvel színes repertoárral bűvölik a nézőket. Néhány hete Jókai Anna Fejünk felől a tetőt című színpadi játékának is tapsolhat a közönség. A Kossuth-díjas író elismerően szólt az előadásról. Úgy fogalmazott, nagyszerű alakításokat látott, s mintha a saját „gyermekkorával” szembesült volna, hiszen a mű több évtizede íródott.

Esztergom várkápolnájában

Szerző:

Orbán Viktor miniszterelnök képviseletében Hölvényi György államtitkár december 15-én ünnepség keretében nyitotta meg hazánk legjelentősebb középkori művészeti emlékét, az esztergomi vár XII. századi kápolnáját. Az európai tekintélynek örvendő Árpád-kori Magyar Királyság fővárosa, az Árpádházi királyok székhelye teljesen újjáépült III. Béla (1172–1196) idejében. Ő Bizánc fényes császári udvarából érkezett Esztergomba, ahol kilenc éven át, a hatalmas I. Mánuel császár trón örökösjelöltjeként részt vett a nemzetközi politikai életben. Kiváló államvezetési gyakorlatot szerzett. Itt vette feleségül a francia keresztes vezér, Chatillon Roland lányát, Annát, Antiochia hercegnőjét. Vele érkezett Esztergomba 1172-ben, amikor a magyar rendek III. István halálakor hazahívták és királlyá választották.

Mély tűz a jámbor tarka kenőcsből

Szerző:

Ismeretlen Vaszary-képek a Nemzeti Galériában

 

Vaszary János (1867–1939) személyes kisugárzása és festői munkássága nagy hatással volt kortársaira. Egykori tanáraim közül a Kisképzőben ketten is voltak, akik a képzőművészeti főiskolán tőle tanulhattak. Dicsérték a mester nagyvonalúságát, szakmai tudását. Rendkívül hosszú utat járt be, sokféle stílust tudhatott magáénak. Pályája a XIX. században kezdődött, tanulóévei a naturalizmus jegyében teltek, majd nemsokára megérintette és egy időre rabul ejtette a szecesszió. A későbbiekben mindig az egyszerűsítés felé haladt, hatottak rá az avantgárd tömörítő, geometrikus megfogalmazásai. Jól megfigyelhető ez a törekvése rajzvázlatain, aktokat ábrázoló krokijain is. „A természetből csak kiindulni, vagy arra szuggesztív erővel emlékeztetni is elég” – vallotta az 1920-as években. Temperamentumos festészetét a továbbiakban ez az elv jellemezte.