A kegyhely megújul – megújuló lelkekre vár

Máriagyűd építészeti fejlesztése

 

Máriagyűd a Mária-tisztelet egyik legrégebbi magyarországi kegyhelye, több jelentős zarándokút csomópontja, végpontja. A rómaiak idején is lakott településen már 1333-ban plébániatemplom állt. A török hódoltság korában is folyamatos volt a keresztény istentisztelet. 1689-ben jegyezték föl a Mária-jelenéseket, ezt követően a templomot ferences szerzetesek gondozták. 1698-ban kegyszobor került ide, amelyet a Rákóczi-szabadságharc idején Eszékre menekítettek. 1706-ban ismét Mária-jelenésekre került sor. Ezért 1713-ban Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi megyés püspök új kegyszobrot adományozott a kegyhelynek. 1738-tól tömeges zarándoklatok indultak Máriagyűdre, fogadalmi körmenetekben. 1739 és 1742 között megnagyobbították a templomot. A csodás gyógyulások miatt 1805-ben VII. Piusz pápa Máriagyűdöt hivatalosan is kegyhellyé nyilvánította. 1950-ben a kommunista hatalom elűzte a ferences szerzeteseket, de a kegyhely tovább élt.

Mérföldkőhöz érkezett az egyház

Az evangélium öröme

 

Mindig nagy várakozás előzi meg egy új pápa első dokumentumát, hiszen abból kiolvashatóvá válik egyfajta program. Ferenc pápa esetében furcsa helyzettel szembesültünk: első enciklikája csupán részben volt az övé. Ahogyan egyes kommentátorok írták, a Lumen fidei négykezes volt, XVI. Benedek és Ferenc közös gyermeke. Krisztus király vasárnapján (illetve a rákövetkező kedden) azonban napvilágot látott az Evangelii gaudium (Az evangélium öröme) kezdetű apostoli buzdítás, amely immár „kétkezes”, Bergoglio pápa saját, önálló írása.

Ferenc pápa levele az új bíborosoknak

Az úrangyala elimádkozása után, január 12-én Ferenc pápa bejelentette: tizenkilenc új bíborost kreál, akik a világ tizenkét nemzetéhez tartoznak. Hoz¬zájuk intézte az alábbi levelét, melyet január 13-án, lapzártánkkor tett közzé a Vatikáni Államtitkárság.

 

Kedves Testvérem!

 

Azon a napon, amikor nyilvánossá válik jelölésed arra, hogy a bíborosi testület tagja légy, szeretnélek szívből köszönteni, valamint biztosítani arról, hogy közel vagyok hozzád és imádkozom érted. Szeretném, ha mint Róma egyházához társult [püspök], az Úr Jézus erényeibe és érzelmeibe öltözve (vö. Róm 13,14) testvéri segítséget nyújtanál az egyetemes egyházért végzett szolgálatomban.

Latin-amerikai „túlsúly”

Ferenc pápa a február 22-én esedékes konzisztóriumon tizenkilenc új bíborost kreál. Közülük tizenhatan lesznek pápaválasztók, hárman pedig nyolcvanévesnél idősebbek, ezért nyugalmazott bíborosi címet kapnak.

Egység és megosztottság

(I. rész)

 

A korábbi évek kezdeményezéseinek eredményeképpen a két világháború között, 1948-ban először ült össze Amszterdamban az Egyházak Világtanácsa (EVT) vagy más néven az Egyházak Ökumenikus Tanácsa. Az alakuló gyűlésen száznegyvenhat nem katolikus keresztény egyház küldöttei vettek részt.

 

Tavaly ősszel Puszanban, Dél-Korea második legnagyobb városában tartották a világtanács tizedik találkozóját. A több mint három és fél millió lakosú metropolisban ezen a nagygyűlésen immár háromszáznegyvenöt tagegyháza volt az EVT-nek, s kilencven százalékuk képviseltette magát az eseményen. A számadatokat tekintve tehát a világtanács nagyot lépett előre a megalakulása óta eltelt több mint hatvan esztendő során.

Róbert Bezák érsek ügye

A két évvel ezelőtt indokolás nélkül felmentett nagy¬szom¬bati érseket az óév utolsó napjainak egyikén beszélgetésre fogadta Marc Ouellet bíboros, a püspöki kongregáció prefektusa – jelentette be bécsi sajtóértekezletén, január 9-én Paul Zulehner professzor, aki František Mikloško volt szlovák parlamenti elnöktől értesült a fejleményekről.

Ferenc pápa tárgyalt Ouellet bíborossal, Jozef Tomko bíborossal és a szlovákiai nunciussal is. Paul Zulehner szerint heteken belül várható döntés Bezák érsek ügyében.

(KAP)

Vatikáni kérdőív a családról

Svájc: Több mint huszonháromezer válasz érkezett

 

Anglia és Wales Katolikus Püspöki Konferenciájának példáját követve Svájcban is eredményesen zárult az a kérdőíves felmérés, amelyet a családról szóló rendkívüli szinódus előkészítéseként végeztek. A feladatot a helyi püspöki konferenciával együttműködve a Sankt Gallen-i pasztorális szociológiai intézet látta el.

 

A család témájával kapcsolatos kérdőívre több mint huszonháromezren válaszoltak – szerepel a svájci püspöki kar közleményében, amely hangsúlyozza: az eredmény meghaladta a várakozásokat, és a házasok, családok, jegyespárok pasztorációjával kapcsolatos elmélyült párbeszéd jelének tekinthető.

Hétköznapi hősök

Rescue 24 – a Baptista Szeretetszolgálat speciális mentőcsapata

 

A híradások révén szinte azonnal értesülhetünk arról, ha a világ valamely pontján katasztrófa történik. Nézzük a képsorokat, elmormolunk egy imát a szenvedőkért, és hálát adunk azért, hogy nem velünk vagy szeretteinkkel történik mindaz, amit látunk. Mielőtt nyugovóra térünk, jól megnézzük otthonunk ismerős és biztonságot nyújtó falait, miközben nem kívánkozunk olyan helyre, amelyet elöntött az ár vagy letarolt egy földrengés. Ám szerencsére nem mindenki gondolkozik így. Élnek közöttünk olyan hétköznapi hősök, akik vállalva az embert próbáló kihívásokat, segíteni akarnak a rászorulóknak, és elindulnak oda, ahonnan más menekül. Pavelcze Lászlóval, a Baptista Szeretetszolgálat veszélyhelyzet-kezelési igazgatójával beszélgettünk a segélyszervezetről és a Rescue 24 elnevezésű speciális mentőcsoport munkájáról.

 

A Baptista Szeretetszolgálat talán sokak fejében egyet jelent a speciális mentőkkel…

 

– Igen, és ennek a vélekedésnek megvannak az árnyoldalai is. Gyakran nekem szegezik a kérdést, hogy miért utazunk külföldre segíteni, amikor itthon is akad elég rászoruló ember. Látni kell, hogy a mi speciális csoportunk, a Rescue 24 csupán egy szelete a szervezetünknek. A Baptista Szeretetszolgálaton belül idehaza működik utcai megkereső szolgálat, vannak köztünk, akik hajléktalanoknak, drogfüggőknek segítenek, sok munkatársunk segélyezési feladatokat lát el, oktatási intézményeket tartunk fenn, és a Fogadj örökbe mozgalom ismert itthon és külföldön is. Mindenkin igyekszünk segíteni, aki bajban van. Ezek a vállalásaink azonban sokkal kisebb sajtónyilvánosságot kapnak. A média elsősorban a katasztrófákkal kapcsolatos híradásokban említi a szeretetszolgálatot, egyszerűen azért, mert a mai világban a katasztrófáknak van hírértékük.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.