Számtalanszor feltettem már magamnak a kérdést, hogy mit is szeretünk a filmekben. A lehetséges válaszok között szerepel az is, hogy olyasmivel találkozhatunk a filmvásznon vagy a tévé képernyőjén, amiben magunkra ismerhetünk. A filmbéli szereplők és saját sorsunk, életünk problémái között talált közös nevező miatt támadt aha-élmény az, ami odaszögez bennünket a fotelba.
Bangui érseke és az imám az erőszak ellen
Befogadta a házába a legfőbb muzulmán imámot Dieudonné Nzapalainga, a közép-afrikai köztársaságbeli Bangui érseke, aki már korábban megnyitotta az érsekség kapuit a menekültek előtt. Majd Oumar Kobine Layama imámmal közös felhívást tett közzé, amelyben a 2012-ben kezdődött erőszak beszüntetésére szólítják fel a szembenálló feleket. „Ez az ország, a Közép-afrikai Köztársaság könnyen a térség Svájcává válhatott volna. Muzulmán gyerekekkel jártam iskolába. Együtt fociztunk” – nyilatkozta Nzapalainga érsek egy brit tévécsatornának.
„Legyetek éberek, mert nem tudjátok sem a napot, sem az órát.” Bár Jézus szavai a végítéletre vonatkoznak, hányszor gondolunk rájuk úgy, mintha a saját halálunk órájáról szólnának. Mindig azt gondoltam, jó az embernek, hogy nem tudja, mikor és hogyan hal meg, mert az életét görcsössé, zavarttá tenné a visszaszámlálás és az elmúlástól való állandó félelem. Éppen eleget rettegünk mi e nélkül is magunk és szeretteink miatt. Aztán vannak olyan tragikus pillanatok, amikor az orvos, tudásának, tapasztalatának köszönhetően és a betegség fajtája, a kórokozó agresszivitása, valamint a beteg állapota alapján meg tudja mondani, hogy nagyjából mennyi, milyen kevés idő lehet hátra. Hogyan is beszélhet erről, aki nem élte át, milyen nehezen elviselhető súly és hatalmas kereszt ez annak, aki megkapja?
Először nyert magyar artistacsoport a Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválon. A kétévente megrendezett megmérettetés zsűrije idén három indulót jutalmazott Arany Pierrot-díjjal, köztük a lovas akrobata produkciót bemutató Richter csoportot. A másik két győztes a német Casselly család lett elefántakrobata számával, valamint a kínai Quingdao csoport rúdakrobata produkciójával.
Képzés fesztiválmisszióban részt vevő fiatalok számára
A Közös Pont sátor csapatának a 2000-es indulás óta jó néhány keresztény fiatal tagja volt már, akik a hazai ifjúsági fesztiválokon az életről, az egyházról, az anyagi és az anyagon túli világról beszélgetnek a sátorba betévedő vagy éppen tudatosan belépő fiatalokkal. A fesztiválmisszió tagjai idén a Fishing on Orfűn, a Volt Fesztiválon, a Hegyalja Fesztiválon és a Szegedi Ifjúsági Napokon is szolgálnak majd. Az eseményekre hétvégi képzésekkel készülnek. Kárpáti Máriát, az egyik szervezőt kérdeztük tapasztalatairól és a felkészülésről.
– Miből áll a képzés?
– A nyári fesztiválmissziót minden évben három hétvégi képzés előzi meg. Ezeken az alkalmakon az ismerkedésre, a csapatépítésre, a közös imában való felkészülésre, egymás felekezeteinek megismerésére fektetjük a hangsúlyt. A lel¬ki¬gondozás alapjainak elsajátításával, helyzetgyakorlatokkal, játékokkal és beszélgetésekkel készülünk arra, hogy a fesztiválokon meg tudjuk szólítani a fiatalokat, és párbeszédet tudjunk kezdeményezni velük.
Az új evangelizáció útjai
Amikor Isten kezdeményezésére valami új születik, gyakran rácsodálkozunk „a körülmények furcsa egybeesésére”. Amikor a kilencvenes évek közepén néhányunk számára mindennél fontosabbá vált az evangelizáció ügye, s lázasan kutattuk a misszió módszereit és lehetőségeit, nos, éppen akkoriban jutottak el Magyarországra a távoli Mexikóból Pepe Prado Floresnek, a Szent András Evangelizációs Iskola alapítójának tanításai, s néhány év múlva személyesen is köszönthettük őt hazánkban. A kedves, mosolygós, joviális hatvanas úr szelíd külseje ellenére valódi világfelforgató tevékenységet végez, ahogyan a misszió nevében forradalmasítani akarja közösségeinket. Tanítása a legjobbkor érkezett hozzánk. Pontosan azt kaptuk, amire szükségünk volt, méghozzá világszínvonalon: a kérügmatikus evangelizáció és a missziós közösség felépítésének gyakorlati szempontjait tőle sajátítottuk el.
Mozaikkövek az erkölcstanhoz
Napjainkban a szabados szexuális életet élők, az adócsalást, sőt, a terrorcselekményt elkövetők is nemegyszer hivatkoznak a lelkiismereti szabadságra, a meggyőződésre. De vajon „szent tehén”-e a belső meggyőződés? Mit jelent pontosan a lelkiismeret méltósága?
A lelkiismeret biztos hangját az embernek követnie kell. Ezt hívjuk lelkiismereti szabadságnak, amely alapvető emberi jogként bekerült az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatába (18. pont), de szerepel az Európai Unió Alapjogi Chartájában, és az egyház is beszél róla. Lényegében kétféle jogot értünk alatta:
A lelkiismereti (vagy gondolati) szabadság „befelé” azt jelenti: nem kényszeríthetnek arra, hogy a lelkiismeretem ellen cselekedjek. Azaz egy nézetet, eszmét nem lehet ráerőltetni a másik emberre. Még ha valaki fizikailag rávehető is egy tettre (például kényszervallatás, pszichés nyomás hatására), a belső beleegyezése nem erőszakolható ki. (Az ilyen, kikényszerített tettekben az ember nincs is teljesen jelen, a felelőssége is más megítélés alá esik.) A lelkiismereti szabadság tehát befelé korlátlanul igaz: semmit sem vihetnek be a lelkiismeretembe, amit nem akarok. Ez a lelkiismeret kitüntetettsége és terhe. Innen ered aztán a szabad vallásgyakorlás, a véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság is.