Krími konfliktus

Az ortodox hagyományú országok állami, diplomáciai eseményein – a televízió-híradók tanúsága szerint is – megszokott jelenségnek számít a főpapok kiemelt jelenléte. Így szokott ez lenni Oroszországban is, ahol jól ismert kép a moszkvai pátriárka, aki díszes öltözetében az első sorban foglal helyet.

Nem tagadható, hogy a bizánci hagyományok és az ortodoxia nemzeti egyház jellege, valamint a pápaságból eredő függetlenség hiánya történelmileg szorosabb kötődést alakított ki az államhatalmakhoz.

Szinte hihetetlen, de a XX. század és a II. vatikáni zsinat egyik nagy teológusáról, Karl Rahnerről azt írja Andreas Battlog német jezsuita, hogy csak most, harminc évvel halála után érkezik el az ő ideje, még nem ismert igazán.

Battlog egyike korunk Rahner-szakértőinek. A müncheni Stimmen der Zeit folyóirat jezsuita főszerkesztője, a Rahner-archívum vezetője és a Herder Kiadónál megjelenő Rahner-sorozat egyik szerkesztője.

Folytatódnak a régészeti kutatások a Közel-Keleten

Együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá Magyarország Külügyminisztériuma és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) március 26-án, Budapesten. A dokumentum főként a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Régészeti Tanszékének arab világbeli kutatásait érinti. Ezeket támogatja a minisztérium, s így Magyarország és a közel-keleti államok között többszintű együttműködés valósulhat meg.

Ferenc pápa március 26-án elfogadta az októberben szabadságolt limburgi püspök, Franz- Peter Tebartz-van Elst lemondását. Az egyházmegye adminisztrátorává Manfred Grothe paderborni segédpüspököt, a püspöki vizsgálóbizottság vezetőjét nevezte ki.

Egyiptomban ismét erőszakhullám söpört végig azóta, hogy Mohamed Murszi elnök júliusi bukása után a kormány betiltotta a Muszlim Testvériséget. Az iszlamisták a kopt keresztényeket az új katonai kormányzat támogatóinak tartják. Augusztus közepén szélsőségesek ezrei támadtak templomokra országszerte, ám nemrég az egyiptomi bíróság halálra ítélte a volt elnök több mint ötszáz támogatóját.