Erkölcstani mozaikok

Már az Újszövetség is beszél bűnökről, és „a” bűnről, az egyetlenről, amelynek a többi a következménye. János evangéliumában ez utóbbi a „hitetlenség”, ami alapvető elfordulást jelent a Messiástól – minden más bűn ennek a folyománya. Tertulliánusz szerint a főbűn a bálványimádás: amikor valami fontosabb lesz, mint Isten, amikor valaminek vagy valakinek erőteljesebb hatása lesz az életvezetésünkre, mint a szeretet Istenének. Órigenész teológiájában minden bűn gyökere a gőg: az Isten elleni lázadás, az önfejűség. Milyen könnyedén képes az ember lesöpörni az isteni parancsokat, felülbírálni a Tanítóhivatalt, mondván: „Én ezt máshogy gondolom…” Szent Ágoston szerint a bűn lényege a hazugság: elfordulás Istentől, és odafordulás a teremtményekhez (aversio a Deo et conversio ad creaturas), amelynek egy alapvetően rossz létállapot lesz az eredménye, az abszolút vonatkozási pont elvesztése, torz koordináta-rendszer, hamis szemüveg. Ebből az élethazugságból azután sok-sok kisebb-nagyobb hazug tett, azaz bűn származik. A mai teológusok szerint mindenkinek az életében van egy alapdöntés (optio fundamentalis), egy alapvető odafordulás Isten, a szeretet, a jóság, a testvériesség felé – vagy az önérvényesítés, a káosz, a gonoszság felé. Ebből az alapdöntésből fakadnak az egyes konkrét tettek, amelyek azután megerősítik az alapdöntést: azaz oda-vissza hatnak egymásra. A jó alapdöntés és a jó tettek előbbre lendítik egymást, a rossz alap beállítottság és a rossz tettek lefelé viszik egymást a lejtőn.

Teremtésvédelem

Vizsgáljuk tovább az ember és a természet viszonyát: természetes-e a pincsikutya jelenléte a babakocsiban, ahogy az olykor az utcán látható?
A holisztikus ökoetikák közül a legismertebb talán Aldo Leopold Föld-etikája, amelyet etikai forradalomnak is szoktak nevezni. Az úgynevezett „biotikus közösségeknek” (több, különböző élőlény együt télése egy közös helyen: a kőtől, a moszattól az állatokon keresztül az emberig) egyetlen, közös morális értékük van, együtt alkotnak egy önértékkel rendelkező egyedet. Ez az ember leértékelését jelenti. Híres holisztikus irányzat még James Lovelock Gaia-elmélete. Lovelock szerint a földi bioszféra egyetlen nagy élő organizmus, egyetlen egyed. Ezzel az állítással elveti a bioszféra egyes elemeinek értékrangsorát, s nem tesz ontológiai (létbeni) különbséget sem a létezők között. Az előbbieknél még radikálisabb a mélyökológia, amely a természet önértékén is túllép, és természettudományos fogalmakkal magyaráz lelki, társadalmi, etikai valóságokat. A transzperszonális ökológia szerint a személyes lelkiismeret része a természeti környezetnek. Ezek az irányzatok tehát figyelmen kívül hagyják az ember és a természet közti ontológiai (létbeni) különbséget is.

Kétnapos ünnepen mutatkozott be a magyar tudomány

Még jól emlékszem, hogy boldogult középiskolás koromban tanáraink hiába próbálták a fejünkbe verni egy-egy műszaki berendezés működési elvét, nem sok sikerrel jártak. Egészen egyszerűen azért, mert nem tudták azt megmutatni a gyakorlatban. Magyarországon ugyanis vagy egyáltalán nem voltak elérhetőek ezek a berendezések, vagy csak nagyon korlátozott számban. Ez jutott eszembe, amikor kilátogattam a IV. Tudományfesztiválra a Nemzeti Múzeum kertjébe. A diákok itt nemcsak megnézhették, de megfoghatták vagy akár meg is szagolhatták mindazt, amit a kiállítók bemutattak.

A magyar tudomány ünnepének célja ezúttal – a Föld napjához kapcsolódva – a környezetvédelem és a megújuló energiaforrások népszerűsítése volt. Így a magyarországi nemzeti parkok sátrainál a biomassza-, a szél- és a napenergia felhasználását ismerhették meg az érdeklődők. Egy szemléletes ábrán láthattuk azt is, hogy hazánkban nem- csak felesleges a palackos víz fogyasztása a csapvíz helyett, de egyenesen környezetszennyező. Persze az, hogy a csapból látszólag korlátlan mennyiségű víz nyerhető, még nem jelenti azt, hogy pazarolhatjuk. Fogmosás közben el kell zárni a vizet, a mosogatás pedig jobb, ha nem folyó vízben történik, mert ellenkező esetben a szükséges vízmennyiség többszörösét is fogyaszthatjuk.