Évente mintegy tizenötmillió tonna, azaz háromszázmilliárd darab PET-palackot gyártanak és hoznak forgalomba a világon. Ennek azonban sajnos csak töredékét gyűjtik szelektíven és hasznosítják újra. Hogy ez megváltozzon, ahhoz elsősorban a lakossági felhasználók szemléletét kell megváltoztatni.
A stadionok árnyékában
Favella-világbajnokságot rendeztek június 15-én a brazíliai nyomornegyedekben, hogy azok is kapjanak valamit a foci-vb öröméből és izgalmából, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy drága belépőket váltsanak a mérkőzésekre. „Amikor megtudtam, hogy Brazíliában rendezik a vb-t, úgy éreztem, ez a legjobb dolog, ami történhet velem – mondja a tizenöt éves Albert Guilherme a The Guardian brit napilap kérdésére. – De aztán nem volt lehetőségem, hogy élvezzem a meccseket, nem volt pénzem a jegyekre. Ez a mostani viszont egy olyan bajnokság volt, amiben még én is részt vehettem.”
Teremtésvédelem
A Duna mindannyiunké! Sokszor hallottuk, mondtuk ezt a szinte már elcsépelt mondatot, ám ritkán gondolkodunk el azon, mit is jelent valójában. Június 29-e, a Duna napja erre ad kiváló alkalmat. Ez a nap az évfordulója annak, hogy a Duna menti országok éppen húsz éve megkötötték az úgynevezett szófiai konvenciót, és létrehozták a Bécsben székelő Duna-védelmi Nemzetközi Bizottságot. S hogy ezt a napot aztán a tizedik évfordulón Duna-nappá is nyilvánították, annak egyszerű az oka: a Duna sorsa, állapota van annyira jelentős, hogy minden eszközzel felhívjuk rá a figyelmet.
A szeretet szegényei és a keményszívű ítélkezők
Éppen idén harminc éve, hogy függővé vált emberek hivatásos segítője lett. Kály-Kullai Károlyt, lapunk állandó szerzőjét a kábítószer-ellenes világnap alkalmából kérdeztük.
– A függésre való hajlam sokszor kódoltnak tűnik, és egyénenként eltér; a mértéke is, és az is, mitől válik legkönnyebben függővé valaki. Részben bizonyára genetikai alapja van, de a környezeti hatások, a gyermekkori sérülések is fontos szerepet játszanak a kialakulásában. Ön gyakran hangsúlyozza a megelőzés fontosságát. Mit tanácsolna egy olyan embernek, aki tisztában van függésre hajlamos voltával, és tenni akar annak érdekében, hogy ne kerüljön végzetes csapdába?
– A nagy kérdés mindig az, mikor jut el valaki a felismerésre, hogy segítségre van szüksége. Ha egy hozzám fordulóban nem látom az igazi készséget a függőségével való szembenézésre, inkább elküldöm. Megesik, hogy telefonon tanácsot kérők azt állítják: barátjuk vagy testvérük problémája miatt jelentkeznek, de az elmondottakból kitűnik, hogy valójában magukról beszélnek, csak így, rejtőzködve könnyebb elmondaniuk, ami a szívüket nyomja. Ezt mindig tiszteletben tartom. Személyesen is eljönnek hozzám időnként hozzátartozók. Az első az szokott lenni, hogy leszögezem nekik: én csak azzal tudok dolgozni, aki eljön, ezért velük is inkább róluk, az ő gondjaikról, függéshez való viszonyukról fogok beszélni, mint a távollevőéről, aki miatt érkeztek. Egyszer egy harmincöt éves, kábítószer-problémával küzdő hölgyet négy családtag hozott el hozzám, ami számomra kifejezetten „előállítás-szerű”, megszégyenítő akciónak tűnt. Pedig a megszégyenítés semmiképpen nem visz előre, a függő helyett pedig senki sem tud lépni. A baj komolysága például olyan jelek alapján ismerhető fel, hogy valakinek a függése következtében már veszélybe kerül a munkája, vagy félő, hogy nem tudja folytatni a tanulmányait. Ugyanerre utal a fizikai rosszullét és a halálfélelem is.
Szent Pál korintusiakhoz írt első levelének 13. versét sokan ismerik. Igen, ez a Szeretethimnusz, melynek végén ott áll egymás mellett ez a nagyon jól ismert három szó: a hit, a remény és a szeretet. Ha meg kellene határoznunk ezeket a mindannyiunk által gyakran használt – ám szinte sohasem definiált – fogalmakat, érdemes a Magyar Katolikus Lexikonhoz fordulnunk. Az ott leírtakból emelnék ki néhány alapvető gondolatot a következőkben.
A hit általános értelemben az értelem készsége arra, hogy valakitől valamit – a személy tekintélye miatt – igaznak fogadjon el. Dogmatikailag a hit tehát nem más, mint megismerés: a keresztény ember abban hisz, amiről meggyőződött, hogy hinnie kell.
A múlt hétvégén a budapesti Örmény Katolikus Lelkészségen tartott vizitációt Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek. Fülöp Ákos plébános az Új Ember kérdésére elmondta, hogy a kis közösség életében nagy jelentőségű ez a látogatás, hiszen egyfelől megerősíti hitükben a hagyományaikhoz ragaszkodó örmény rítusú híveket, másfelől pedig felhívja a figyelmét azoknak, akik esetleg örmény ősökkel és múlttal rendelkeznek, de már nem tartoznak a közösséghez, hogy érdemes visszatérni a gyökereikhez.
A gyöngyösi ferences rendház, amely az ország egyik legnagyobb kolostorépülete, a nyár folyamán külsőleg újjászületik. A négyzet alaprajzú, belső udvaros barokk alkotás egy-egy szárnyának hossza a hetven métert is eléri. A munkálatokhoz jelentős összeggel járul hozzá a város és a Gyöngyös környéki ipari nagyvállalatok egyike – mondta Kárpáti Kázmér plébános.