Mozaik

Egy magyar animációs film indult diadalútjára az idén, s vele együtt fiatal alkotója is. Vácz Péter tavaly végzett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. Diplomamunkának szánta a Nyu szi és Őz című, tizenhat perces filmjét, amely két állat rendhagyó barátságáról mesél. A fiatal filmes többféle technikát ötvöz az alkotásban, amelyben a báb- és a rajzos animáció keveredik.

A Nyuszi és az Őz karakterét az alkotó saját bevallása szerint egy párkapcsolat ihlette. A két főhős barátsága egy ideig nagyon harmonikus. Ám egy nap Őz az elromlott tévé képernyőjén keresztül meglát egy számára teljesen felfoghatatlan jelenséget, egy háromdimenziós térben forgó Rubik-kockát. Őz és Nyuszi világa síkvilág, ezért Őz mindent megtesz, hogy megtalálja a harmadik dimenziót.

Van még jó hírünk

A mexikói festőművész, Julio Carrasco Bretón falfestménye díszíti szeptember vége óta a Keleti pályaudvari metrómegállót. A mexikói textilkézművesek képzeletvilága című, kétszer hat méteres festményen a művész a különböző mexikói etnikai csoportok jellegzetes formakincseinek megjelenítésével mutatja be hazája textilművészetének színes palettáját – például huipilek (női bennszülöttek által viselt hagyományos bő szabású tunikák), jorongok (férfi tunikák), terítők, poncsók és szőnyegek díszítőelemei is láthatók az alkotáson. A művész, akinek az idei év elején volt kiállítása Budapesten, februárban adományozta a Főpolgármesteri Hivatalnak munkáját, hogy az a jövőben a város valamelyik közterületét díszítse.

Julio Carrasco Bretón 1950-ben született Mexikóvárosban, ott is szerzett diplomát vegyészmérnöki szakon, majd a San Carlos Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1973-tól több egyéni és csoportos tárlaton vett részt, fontos alkotásait a világ tizenkilenc múzeumában őrzik.

MTI

„Büszke vagyok, hogy itt lehetek. Olyan, mintha otthon lennék. Egy olyan ember iránt fejezzük ki tiszteletünket e rendezvénnyel, aki a klub életének egyik legfontosabb alakja. Ez így volt a múltban, és így lesz a jövőben is, az ő öröksége minden fiatal számára példa lehet.” Így kezdte Emilio Butragueño (alsó képünkön középen) üdvözlő beszédét október 7-én egy budai, Puskás Ferencről elnevezett étteremben. A Real Madrid nemzetközi igazgatója ekkor jelentette be, hogy a klub alapítványa emlékhónapot szentel Puskás Öcsi tiszteletére. Puskás-hetek, Puskás Homage – nevet kapta az eseménysorozat, amely szimbolikus dátummal indul és azzal is végződik.

A bátaszéki templomkertben áll Szent Vendel szobra, köpenyben, pásztorbottal a kezében, mellette báránnyal. Gyakori ábrázolása ez az Írországból származó „királyfinak”, aki a VII. században Rómába zarándokolt, remeteéletet élt, majd egy földbirtokos nyáját őrizte. A legendák alapján lett a pásztorok védőszentje, Magyarországon az 1700-as évek második felében terjedt el a kultusza. Padányi Bíró Márton veszprémi püspök építtetett kápolnát a Sümeg melletti Deákiban, ahová az 1755. évi marhavész idején, október huszadik napján körmenetet is vezetett. Ő állította össze első életrajzát is Rövid summázata Szt. Wendelinus confessor életének címmel.

A Kiskunságban szeptember 7-én felhőtlen kék éggel és harmincfokos hőmérséklettel még a nyár volt az úr. Andris fiammal és Sós Endre barátunkkal reggel érkeztünk Apaj-pusztára. Bugyit elhagyva az úttól távolabb tizenöt túzok állt, a vezetéken szalakóta ült, a magasból a vonuló gyurgyalagok „prü-prü”-je hallatszott. Az út menti bokrokon tövisszúró gébicsek ültek. Ők is útban vannak már Afrika felé, augusztus közepén kezdenek mozgolódni, aztán előbb az öregek, majd a fiatalok indulnak dél felé.

Van még jó hírünk

Egy atlantai házaspár szeptember közepén vendégül látott kétszáz hajléktalan, illetve szegény embert, miután lányuk az utolsó pillanatban lemondta az esküvőjét. Az előkelő Villa Christina étteremben már ki volt fizetve a fényűző esküvői vacsora, s Carol és Willie Fowler nem szerette volna, ha kárba vész mindaz, amit a lányuknak akartak ajándékba adni. „Imádkoztunk azért, hogy a legjobbat hozhassuk ki a szomorú helyzetből – mondta Carol. – És reggel a férjem azzal kelt, hogy felajánlja a vacsorát a város rászorulói számára.” A házaspár a terv megvalósításához segítséget kért a Hosea Feed the Hungry (Ozeás táplálja az éheseket) elnevezésű jótékonysági szervezettől, és rajtuk keresztül juttatta el a meghívást a hajléktalan, illetve nincstelen emberekhez.

Több mint ezer szabadalom fűződik a nevéhez, köztük a fonográf, az izzólámpa, a mozgóképvetítő. Ő állította üzembe a világ első villanytelepet 1882-ben New Yorkban. Több találmányát munkatársai – például Puskás Tivadar es Nicola Tesla ötleteinek továbbfejlesztésével tettek közzé. Bizonyára kitalálták már, hogy e rendkívüli elme az amerikai elektrotechnikus üzletember, Thomas Alva Edison (1847 1931) (képünkön jobbra), akinek egyik bölcs es tömör mondata sok mindent elárul a különleges tehetségű emberek korántsem egyszerű sorsáról: „A zseni egy százalék ihlet es kilencvenkilenc százalék verejték.” S annak fényében, hogy Edison életének volt egy négyéves periódusa, amikor ötnaponta jelentett be új találmányt, e gondolat sokkal több, mint jól hangzó, frappáns kijelentés.

Mindig igazi csemegének számit, ha írók elveszettnek hitt kézirata, zeneszerzők korábban nem ismert műve vagy festők elfeledett kepe egyszer csak előkerül fiókok, pincék mélyéről, vagy éppen lelkes gyűjtők hagyatékából. Ezúttal Vincent Van Gogh egyik festményére bukkantak rá, amely évtizedeken át egy norvégiai padláson porosodott.

Egy norvég iparmágnás vette meg 1908-ban Van Gogh Napnyugta Montmajournal című képet Jens Thiis művészettörténész, az Oslói Nemzeti Múzeum későbbi igazgatójának javaslatara. Svédország francia nagykövete azonban közölte a tulajdonossal, hogy a festmény valószínűleg hamis, mivel nem szerepel rajta a festő aláirtsa. Az, hogy a kép önmagában is szép, bárki is festette azt, a tulajdonost nem hatotta meg. Dühében felvitte a padlásra, es az hosszú évtizedeken át ott is maradt, türelmesen várva a szabadulást.