Mozaik

Szinte észre sem veszik őket a múzeumban. Kicsik. Másodlagosak. Elfeledettek. Névtelenek. Csaknem holtak. De visszahozhatjuk őket az életbe – egy egészen más kontextusban, persze. És nem is kell ezért olyan sokat tenni.

A hidegebb évszakokban sokan délre utaznak, Itáliába vagy Spanyolhonba, ám engem az északi félteke vonz. Az ezer tó országa, ahol nyelvrokonaink élnek, és Norvégia, a fjordok és a sarki fény országa. Henrik Ibsen, Edvard Munch és Julenisse, a térdnadrágot, kézzel kötött harisnyát, norvég pulóvert és házi szövésű kabátot viselő norvég Mikulás hazája. Az a föld, amelynek kis királyságait Széphajú (Szőke) Harald hódította meg, aki 872-ben megalapította az egységes norvég államot.

„Amíg a Colosseum áll, állni fog Róma, ha elpusztul, elpusztul Róma és a világ is” – írta Szent Beda Venerabilis, a VII–VIII. század fordulóján élt angol szerzetes, teológus. Az Örök Város egyik szimbólumának számító – és a hagyományos nagypénteki pápai keresztút helyszínéül is szolgáló – Colosseum arénájának újjáépítését javasolta egy olasz régész.

„Egy nő szépsége nem a ruhákban, amiket hord, nem az alakjában vagy a frizurájában rejlik. A nő szépségét a szemében találod, mert a szem bejárat a szívhez, ahol a szeretet lakozik” – mondta a meseszép Audrey Hepburn, és igaza volt. Az Üdvhadsereg Szabadegyház magyarországi szervezete nehéz sorsú, hajléktalan és gyermekeikkel anyaotthonba kényszerülő nőket választott ki, hogy „szépségszalonjában” szebbé varázsolja őket. A Válaszút Háza Női Rehabilitációs Intézmény és a Fény Háza Anyaotthon lakóinak mutatták meg: életkörülményeik ellenére is értékes nők tudnak maradni.

A legkedvesebb medvéim közé tartozik a kajla fülű „zsebes”, a „szakadt talpú”, a röviden csak Büdös névre hallgató barna medve, Jeges Julcsi, a nagy panda, Heni maci, a fővárosi virágboltból kimenekített Brumi és persze Zöldmedve, aki szabadidejében legszívesebben töltőtollal ír. Otthonunkban kis Ági születése óta egyre gyarapodnak a plüssmedvék, de őrzöm a gyerekkori mackómat is, amely, ha a hasát megnyomjuk, hangot ad. Ez a kopott bundájú, ám annál szeretetreméltóbb medve csak kicsivel fiatalabb, mint az idén fél évszázados Tévémaci.

Az első ifjúsági világtalálkozó alkalmával, 1984-ben Rómában
a fiatalság ajándékot és feladatot is kapott Szent II. János Pál pápától. A
találkozó jelképévé vált keresztet a szentatya akkor e szavakkal adta át a
résztvevőknek: „Szeretett fiatalok! A szentév végén rátok bízom ezt a
keresztet. Hordozzátok a világban mint Krisztus emberiség iránti szeretetének
valóságos szimbólumát, és hirdessétek mindenkinek, hogy egyedül Krisztusban,
aki meghalt, de feltámadt a halálból, lelhetünk üdvösséget és megváltást.”

A Szent Móric-kolostor ezerötszáz éve

Idén szeptembertől ünnepli fennállásának ezerötszázadik évfordulóját Nyugat-Európa legrégebbi kolostora. Szent Zsigmond, a burgundok királya építtette Szent Móric és a thébai legionárius mártírok tiszteletére a mai Svájc területén Agaunumban (Saint-Maurice-en-Valais-ben). Az apátság jelentős szerepet játszott Svájc kereszténnyé válásában. Idővel nemcsak a vértanú katonák tiszteletének, hanem Szent Zsigmond kultuszának is központjává vált.

Nemrég Makkosmária közelében egyszerre csak azt vettem észre, hogy madarak vesznek körül. Nagyobb cinegecsapat érkezett és kezdtek keresgélni az ágakon. Az addig oly csöndes erdő hirtelen megtelt a sárga mellényes madarak kapcsolattartó, cserregő hangjaival. Egyikük alig néhány méternyire tornászott a bokrokon, néha fejjel lefelé lógva kapaszkodott, hogy a levelek fonákját is átvizsgálhassa. Egy másik fatörzsön kapaszkodva a kéreg repedéséből húzott ki valamit.