Újabb és újabb gyógyszerek, mind modernebb műszerek, egyre rövidülő kórházi gyógykezelések és természetesen új beszerzések, tanulmányutak, továbbképzések. Mindehhez egyre több pénzre van szükség. Már csak ezért is indokolt az egészségügy gyakori átalakítása.
Ruby Holt mert nagyot álmodni. A százéves amerikai néni egész életében szerette volna látni az óceánt, de sohasem volt rá lehetősége. Életét egy farmon élte le, Tennessee államban, ahol napszámosként gyapotültetvényeken dolgozott, és négy gyermeket nevelt fel. Száz életéve alatt mindössze csak egyszer hagyta el a farmot. Nem engedhette meg magának, hogy utazgasson.
Családunkban még hosszú évtizedek után is derülten idézzük fel azt a napot, amikor egyik testvérem négylábú zongorát rajzolt zeneiskolai vizsgalapjára. Őt egyébként remek zenei tehetséggel és jó rajzkészséggel egyaránt megáldotta a Teremtő. Ugyanakkor január óta már az is elmondható róla, hogy a jövőbe is látott.
Az év elején bemutatott új, magyar fejlesztésű „csodazongora” ugyanis egy cseppet sem hasonlít hangszertestvéreihez. Hét évig készült, és Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész ötletéből született.
Százráncú köpeny, szalagos bot. E kellékekről ismerni meg az egri fertálymestereket. Különös foglalkozás az övék. Azazhogy nem is foglalkozás, inkább feladat. Olyan tisztség, amelynek viselője csakis köztiszteletben álló férfiú lehet.
Egerben évszázados tradíció a fertálymesterség intézménye. A XVI–XIX. században több településen választottak az emberek maguk közül tizedeseket, utcakapitányokat, a német ajkú vidékeken fertálymestereket. Ők tartották a kapcsolatot a városi hatóság és a lakosság között.
Eredetileg másról akartam cikket írni, ám amint kinéztem a dolgozószobám ablakán, megkapta a szememet valami élénksárga szín. Kimentem, és a sziklakerti növények közt az eddig szerényen megbúvó téltemető (Eranthis hiemalis) hívta fel magára a figyelmemet: Itt vagyok, meghoztam a tavaszt! – üzente napsárga, vidám virágaival.
Átadták a Szalézi Szent Ferenc-sajtóösztöndíjat
Az újságírók védőszentjének ünnepéhez kapcsolódva január 26-án ünnepi szentmisét mutattak be a médiában dolgozókért a budapesti Egyetemi templomban. Bábel Balázs kalocsa– kecskeméti érsek – a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nevében, a Központi Papnevelő Intézet dísztermében – ezután adta át a genfi püspökről elnevezett sajtóösztöndíjat.
Fák. Sövény. Feljebb ház, néhány lámpás. Valóság-tanútevők. Néhány ember a buszmegállóból néma kocogással igyekszik hazafelé. Este. Elzúg a vonat is, városrészt érint, toronyból harang jelez. Barátom sorai árammal járnak át: „…látom a vasúti töltéseken / ahogy villanyvonatokkal átrobog / a lelkek felett / az egyensúlyát vesztett világ.” Különös utazás. Amint különös, hogy a reáliák egyszeriben tudnak ruhát váltani, ahogyan Rilke Estjében a fák.
Majdnem minden világvallás ismeri és becsben tartja a szerzetesi életformát. A keresztény szerzetesség alapjai már a Krisztus utáni II. század hajnalán megjelentek. A keleti kereszténységben Nagy Szent Vazul, a latin egyházban Nursiai Szent Benedek voltak azok, akik a szerzetesi életforma szabályait rögzítették. Vallásunkat és a keresztény szerzetességet, ha nem is minden részletében, de ismerjük. Ám azzal már kevésbé vagyunk tisztában, hogy miképp élnek más vallások szerzetesei. Az összetett vallási kérdések, a különböző irányzatok ismertetésére terjedelmi okokból nincs mód. Ugyanakkor három világvallás kolostorának udvarára bepillanthatunk. Megláthatjuk, hogy a szerzetesek élete a föld minden pontján arról tanúskodik, hogy az anyagi világ mellett létezik egy másik valóság is.
