Mozaik

Április 16-án Tömörkény határában, egy hajdani szikes tó helyén létesített halgazdaságban jártunk. Útközben a sok belvíz egyikén récék, szárcsák és bütykös hattyúk mellett tizenkét gólyatöcsöt láttunk. Az első halastó mellett bokorsor húzódik, benne csilcsalpfüzike és barátka énekelt, a magas nyárfákon erdei pinty csattogott és a sípom csalogató hangjára nyomban válaszolt, dalolni kezdett a fülemüle is. A gátakról jó kilátás nyílik a tavakra, ahol búbos vöcsök, szárcsák és récék úszkáltak, felettük sirályok keringtek. Feltűnően sok volt a szerecsensirály, orrhangú, kissé nyávogó „kjau” kiáltásaikat mindenfelől hallottuk. A szerecsensirály viszonylag új vendég Magyarországon, az első párok a múlt század negyvenes-ötvenes éveiben kezdtek költeni először a rétszilasi halastavakon, majd a szegedi Fehértón. Számuk azóta örvendetesen nőtt, ma dankasirályokkal vegyes telepeken legalább négyszáztíz pár fészkel az országban.

Ahogyan a fény, a sötétség is elengedhetetlen az élethez. Nélküle nem termelődne bennünk az alváshoz szükséges melatonin, de még a légkör oxigéntartalmát biztosító fotoszintézis is leállna. Kultúránk és történelmünk is másként alakult volna, ha nem látnánk éjszaka a csillagokat. Ugyanakkor – nappali teremtményként – igyekszünk megszüntetni a sötétséget, amelyben nem látunk jól, és amelyben örökösen veszélyt sejtünk. S mióta birtokunkban van az elektromosság, semmi sem gátol minket, hogy fénnyel árasszuk el az éjszakát.

Gazdagon díszítő pimpók

A Kárpát-medencében honos pimpó már régóta megbecsült növény, elsősorban gyógyhatása miatt. Ismertségét bizonyítják a népnyelvben előforduló elnevezései: vérhasgyökér, köszvényfű, vad varádics, pipifű és Isten abroszkája.

Dísznövénnyé csupán az utóbbi évtizedekben lépett elő, nemesített fajtái egyaránt díszíthetik a sziklakertet, az erkélyládát vagy a teraszt. A pimpó (Potentilla) évelő, lombhullató cserje, amelynek egy méter magas és törpe fajai is vannak. Az előbbit dézsában, az utóbbi cserépben is lehet nevelni. Szorgosan virágzik, egész nyáron színes tőle a kert. A virágai tányér alakúak, és sok színvariációban nyílnak. A fehér pimpó (P. alba) ötszirmú virágkelyhe lazán elterül, az arany pimpó (P. aurea) sárga virágait ezüstös levelek keretezik. Több piros árnyalatú, nemesített fajtája is van: a képünkön ábrázolt nepáli pimpó (P. nepalensis ‘Miss Willmott’) nyár elejétől őszig virít, ha elnyílt virágait rendszeresen lecsípik. Narancs- és rózsaszínű változatai is vannak. Jó tudni, hogy bár a pimpók napfénykedvelők, közvetlen napsütéstől halványulnak a színei.

A pereszkegombák vizsgálata, meghatározása még a szakértők véleménye szerint sem egyszerű. Vannak tavasszal termők, de nyári megjelenésűek, sőt az év utolsó hónapjaiban előforduló fajok is. Gondolhatunk itt a fehér színű szentgyörgygomba néven is ismert májusi pereszkére, vagy a nyári, sárgásbarna színű csalóka pereszkétől az őszi, lilatönkű pereszkén át a szürkésfekete színű késő őszi fenyőpereszkére és még sok társukra. A pereszkék változatosságát jól mutatja, hogy tudományos nevezéktárunk – eltérő mikro- és makroszkópikus tulajdonságaik miatt – több nemzetségbe sorolja őket.

A piaci élet alaptörvénye: azt kell gyártani, amire igény mutatkozik. A keresletet persze növelni lehet reklámokkal és mindenféle üzleti fogásokkal, ám sokkal szerencsésebb, ha már eleve jelentős mértékû. Lengyelországban a valláshoz kötődő termékek e szerencsés helyzetben vannak. Így aztán nem meglepő, hogy május elején, az elsőáldozás időszakában új édesség került az ottani üzletek polcára, amelynek neve: Első szentáldozási emlék. A legendás mozgalomhoz kötődő Szolidaritás csokoládégyár desszertjének díszdoboza elegáns bonbonokat rejt, négyféle töltelékkel. Fiúknak és lányoknak is készül – képünkön most az előbbi változat borítóját mutatjuk be. Ez az édesség egyfajta lengyel hagyományt követ, hiszen Boldog II. János Pál pápa emlékirataiból tudjuk: kisfiúként, ha jól viselkedett, a vasárnapi szentmise után édesapja krémest vásárolt neki a templom melletti cukrászdában…

Fotó: Zsille G.

A szegedi füvészkertben, a madarak és a fák napjához kapcsolódóan e figyelemfelkeltő címmel tartanak ismeretterjesztő foglalkozásokat gyerekeknek. Az év madara Magyarországon 2011-ben a széncinege (más néven küncsics, tökcinege, szegcin, tükrös cin vagy cince), az év fája pedig a tiszafa, amely nem a Tisza folyóról kapta a nevét. Egy 1250-es oklevél „tyzafa” néven említi, később előfordul „thysafaként”, majd „tizafaként” is. Erdélyben tiszafenyő és ternyőfa néven ismerik.

Kisvilágok

A hegy fölött kettős ívben karolja át az égboltot, mint Isten kegyelmének bizonysága. Jele. A Biblia sugallja így. Róma latin polgára ezt mondta: arcus coloratus – színes ív – , ha meglátta a Város fölött. Mesék hídja is, vágyaké, amelyen Arany János fiúcskája a végtelenbe indul…

Májusban a legszebbet sugallja: Mária égi szépség fényét. A teremtő és az ember között a szétszakíthatatlan szövetséget. Szent fényként írja le Pázmány Péter nevezetes himnuszában, Babitsnál „fénye a fénynek”.

E gombánkat, amely valóban hatalmasra is nőhet, Langermannia giganteának nevezik. Az egyik legnagyobb méretet elérő, könnyen felismerhető, ehető gombafajunk. Ritkán mondok vagy írok le ilyet egy szabadon termő gombáról, de most megteszem. Nem kell elvinnünk gombavizsgálóhoz, ha ismerjük néhány alapvető tulajdonságát. Ha legalább húsz-harminc centiméteres vagy ennél nagyobb méretű, gömbölyded, fehér színű gombára lelünk, az csak az egyik pöfeteg lehet.