Sötétség a fényben

A fényszennyezés, vagyis a mértéktelen világítás káros hatásaira a csillagászok figyeltek fel elsőként, hiszen helyenként már teljesen lehetetlenné tette kutatásukat. Ám nemcsak a tudósokat zavarja az „örökös” nappali világosság, de súlyos ökológiai és biológiai károkat is okoz. Csak Észak-Amerikában évente több mint tízmillió énekesmadár pusztul el a csalfa fények miatt, és bebizonyosodott, hogy közvetlen összefüggés van a nőknél a melldaganat kialakulása és a felborult alvás-ébrenlét ritmus között.

Ma már jogi rendeletek és civilszervezetek védik a sötétséget. A Nemzetközi Csillagos Égbolt Szövetséget 1988-ban alapították, és az első olyan szervezet volt, amely felhívta a figyelmet a fényszennyezés következményeire. Az úgynevezett Sötét Égbolt Helyek programja keretében a szövetség nemzetközi elismerést ad olyan területeknek, ahol még megtapasztalhatjuk a természetes éjszakát. Év elején a Hortobágyi Nemzeti Park területén létrehozott Csillagoségbolt-park is megkapta ezt az elismerést – a Zselici Tájvédelmi Körzet után hazánkban másodikként. (A zselici – egy skóciai parkkal együtt – egyébként Európában elsőként nyerte el ezt a címet.)

Míg a nagyvárosokban csak egy-két tucatnyi csillagot láthatunk éjszaka, a Hortobágyi Csillagoségbolt-parkban mintegy kétezret. Itt megcsodálhatjuk a Tejutat, sőt a bolygóközi por derengését is. A parkban rendszeresen szerveznek madármegfigyelésekkel egybekötött éjszakai csillagnéző túrákat. Legközelebb május 28-án indul ilyen „Csillagséta”, amelyhez előzetes bejelentkezéssel lehet csatlakozni.

(További információ: www.hnp.hu vagy csillagpark. hu)

Fotó: Radisics Milán

/Hortobágyi Csillagoségbolt-park