Túlsúlyos világunk tele van fogyókúra-ajánlatokkal, a „leghatékonyabb méregtelenítési, salaktalanítási módszerek” reklámjaival. A böjtölés sok honfitársunk számára egészség- és szépségápoló diétát jelent. Nem is csodálkozhatunk ezen, hiszen számukra így van csak értelme az egésznek, még ha nem is mindig sikerül követniük a diéta előírásait.
Jézusnak és a zsidó rabbiknak is voltak tanítványaik. A mester és a tanítványok viszonyára vonatkozóan azonban van két feltűnő különbség Jézus és a korabeli zsidó rabbik között. Az egyik az, hogy míg a zsidó rabbik nem toboroztak tanítványokat, hanem csak várták a jelentkezőket, s aztán eldöntötték, hogy közülük kit fogadnak el tanítványnak, addig Jézus maga szólította meg és hívta meg követésére azokat, akiket tanítványaivá választott.
Az Osztrák–Magyar Monarchia területén született, egy apró, csupán öt házból álló dél-tiroli faluban, Badiában, 1852. április 15-én. Nemzetiségét tekintve ladin volt. 1875-ben szentelték a Brixeni egyházmegye papjává. Püspöke megadta neki az engedélyt, hogy beléphessen Janssen Arnold újonnan alapított rendjébe, az Isteni Ige Társaságába. Ő lett az egyik első verbita misszionárius. 1879-ben kapta meg kiküldetését Kínába.
Marianne Cope-ról ma úgy emlékezik meg az orvostudomány, mint az amerikai egészségügyi ellátás úttörőjéről. Ugyanakkor szentéletű szerzetes is volt, az irgalmas szeretet igazi megvalósítója. XVI. Benedek 2012-ben avatta őt szentté.
János evangélista Jézus csodáit jeleknek (szémeia) nevezi, mégpedig azért, mert a csodák egy mélyebb valóságot jeleznek. Az, hogy Jézus kenyeret ad a tömegnek, jelzi, hogy ő maga az Élet Kenyere (Jn 6,35). Az, hogy Jézus egy vakon születettnek visszaadja a látását, jelzi, hogy ő maga a világ Világossága (Jn 8,12; 9,39). A kánai csoda is jel, amely egy mélyebb valóságot tár fel (Jn 2,1–11).
Vágyakozni valamire, de elfogadni annak elérhetetlenségét, és építő módon felhasználni ezt az érzést – ez az emberi élet egyik legnagyobb kihívása. Jannsen Arnold végigjárta ezt az utat: bár szíve misszióba szólította, soha nem jutott el távoli földrészekre. Ugyanakkor megalapította a Isteni Ige Társaságát, azaz a verbita rendet, amelynek magyar rendtartománya idén ünnepli centenáriumát.
Léonie Aviat néven született Franciaországban, Sézanne-ban, 1844. szeptember 16-án. Tizenegy éves korában beíratták a vizitációs nővérek troyes-i bentlakásos iskolájába. Itt Louis Brisson atya lett a lelkivezetője, aki különös figyelemmel fordult az akkoriban a jobb élet reményében a városokba özönlő szegények felé.
Idén január 10-ére esik Jézus megkeresztelkedésének ünnepe. Az esemény leírását a következő szavakkal kezdi meg Szent Márk evangéliuma: „Azokban a napokban történt, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkereszteltette magát Jánossal a Jordánban.” A Szentföldön járva két évvel ezelőtt januárban láttam először a Jordán folyót. Útitársaimmal jártunk északon is a forrásánál, és megfigyelhettük azt a bőven termő vidéket, amely a Jordánt övezi. A folyó partján két olyan hely is van, ahol Jézus megkeresztelésének emlékét őrzik.