Jézus az elvetett magról szóló példabeszédében olyan lelkekről is említést tett, akik esetében a mag az élet gondjai és kísértései miatt nem ered meg. Ehhez hasonló történt Perzsiai Szent Jakab életében is. Jakab Perzsiában született keresztény szülőktől, keresztény nevelésben részesült és keresztény lányt vett feleségül.
Ő is azokhoz az apostolokhoz tartozott, akik a szót a hangból átemelték a csöndbe. Józanul gondolkodó, a kultúrára nyitott volt, hiszen Júdeában a folyton izzó idegengyűlöletben jó szívvel fordult a görögökhöz: meghallgatta őket, s kérésüket egyenesen Jézusnak mondta el.
Az adventi szent idő Európában egybeesik a tél kezdetével. A közeledő zord időszaknak is megvan a maga jótékony hatása. A hótakaró alatt alvó búzavetések a jövő évi kenyerünkről álmodnak. A természet telénél azonban sokkal veszedelmesebb az a téli állapot, amely a lelkekben uralkodik.
„Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek” (Mt 5,7). Jézusnak ez a csodálatos ígérete az emberi irgalmasságért isteni irgalmasságot ígér. Ez az ígéret sok embert indított rendkívüli cselekedetekre. Ilyen ember volt Irgalmas Szent János főpap, Alexandria pátriárkája (ünnepe: november 12.).
A virágok városában, Erfurtban a Dombergen lévő Szent Szevér–templom egyik, XII–XIII. századi kereszthajójában modern szobor tartja fogva a látogatót: meggyötört Krisztus-arc, sebektől tépett test.
Biztosan sokan furcsállják a címben kimondott tételt, pedig igaz: a csend lényeges eleme a zsolozsmázásnak. A csend egyfelől a szó „körete”, hiszen nem hangzik, s így nem érthető, ha nem emeli ki mintegy háttérként a csend (a csend hiányában elhal a szó!), másfelől pedig a csend a szó „születési feltétele” is.
A talentumokról szóló példabeszéd mind Máté (Mt 25,14–30), mind Lukács evangéliumában (Lk 19,11–27) megtalálható, de jelentősen eltérő változatban. Valószínű, hogy Máté és Lukács a szájhagyományban kialakult két eltérő formát ismert meg és illesztett be evangéliumába egymástól függetlenül.
Zene. „Éghez verődik: rád tárul egésze.” A belső égtáj megannyi színváltozatának, hangok „fénylátójának” költője: Rainer Maria Rilke misztikus tartalmát foglalja énekbe, ami imádság és vigasz. Angyalok ajkán folytonos dicséret.